Vízlágyítás házilag

Sok-sok reklámban találkozhatunk a kemény víz és hatásainak problematikájával, hazánkban a kemény víz és az általa okozott lerakódások országosan problémát jelentenek. De valóban szükségünk van vízlágyításra? Miért? És milyen eszközökkel lágyíthatjuk a vizünket? Körbejárjuk a témát.

Kemény víz – mit is jelent?

A vízben különféle ásványi anyagok találhatóak, melyek némelyike lerakódásra hajlamos, vagyis vízkő formájában lerakódik mindazokon a felületeken, amelyek a vízzel érintkeznek: a vizes berendezéseinken, a vízcsöveinken, a szanitereken. Idővel ez a lerakódás olyan mértékű lehet, hogy eltömítheti a csöveket, és károkat okozhat az elektromos berendezésekben is, emellett esztétikai problémát is okoz: valljuk be, egy vízköves mosdókagyló nem egy gusztusos látvány.

A víz vízkövesedési hajlama függ attól, hogy mekkora a víznek a mész, vagyis a kalcium-karbonát tartalma, kemény víznek azokat a vizeket nevezzük, melyek kalcium- és magnéziumsókban gazdagok. A háztartási gépeink számára a lágy vizek lennének az optimálisak, a mosógép fűtőszálán lerakódó vízkő például rontja a gép energiahatékonyságát, mivel a víz ugyanannyi hőfokra való felmelegítése, sokkal több energiafelvétellel jár egy vízkővel telerakott fűtőszál esetében.

Vízkőmentesítés és vízlágyítás

A víz keménységének megszüntetését, illetve csökkentését vízlágyításnak nevezzük. Ez tulajdonképpen nem más, mint a vízben lévő kalcium- és magnéziumsók mennyiségének a csökkentése. Ma már számos módszer létezik mind a vízkő eltávolítására, mind pedig a víz lágyítására. A vízkövet eltávolíthatjuk fizikai vagy kémia módon. A fizikai vízkőmentesítés elektrosztatikus vagy mágneses elven működnek, és nagy előnye, hogy ezek a módszerek nem változtatják meg a víz kémiai összetételét, így fogyasztásra is alkalmas marad.

A vízlágyítás megoldható kémiai módszerrel is, ám ekkor számolnunk kell azzal, hogy megváltozik a víz összetétele. Az eljárás során a vízből eltávolítják azokat a sókat, amelyek a vízkövesedést okozzák, és a helyükre olyan nátriumsó kerül, ami nem hajlamos a kiválásra. Emiatt viszont, hogy ti. megváltozik a víz kémiai összetétele, már nem lesz alkalmas ivóvízként való fogyasztásra, mivel a nátriumdús víz egészségtelen az emberi szervezetre nézve. Hogy ezt a problémát áthidalják, két hálózatot szoktak kiépíteni a háztartásban, ám mivel ennek beruházási költsége nem alacsony, meggondolandó az alkalmazása.

Előszeretettel alkalmazzák sok helyen a fordított ozmózissal történő vízlágyítást is, mely szintén a víz sótalanítását végzi el. Ennek során egy félig áteresztő membránon engedik át az oldatot, a víz ilyenkor tisztán kinyerődik a folyamatból. Ezzel a módszerrel egy rendkívül tiszta vizet kapunk, ám emellett sok szennyvíz képződik a folyamat során.

Házilag is többféle módszer létezik a vízlágyításra, az egyik, amikor felforraljuk a vizet, a mész kicsapódik, ha ezt leszűrjük, lágy vizet kapunk. Ez azonban csak kis mennyiségű víz lágyítására alkalmas. A mosószerek is tartalmaznak vízlágyítót, ez azonban nem akkora mennyiség, mely megvédi a mosógépet a vízkövesedéskor. Érdemes minden mosáshoz vízlágyítót használni, vagy esetet önteni a mosógépbe, ami szintén kitűnően oldja a vízkövet.