V. évfolyam 2. szám
2005. február

FEJÉR/KOMÁROM-ESZTERGOM/VESZPRÉM MEGYE

A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ ÜZLETI MAGAZINJA
www.regioregia.hu * www.kiralyiregio.hu

Itt megtekintheti e havi számunk hírdetéseit.
Itt pedig magazinunk teljes terjedelmében letölthető pdf formátumban.

A római korban a pannóniai limes mentén már kiépített út húzódott dél felé, Aquincumtól – a Duna vonalát követve – egészen a mai Eszékig. Az út, vitathatatlan hadászati jelentősége mellett, a folyó túlpartján élő barbároktól származó áruféleségek szállítását is szolgálta.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök avatta fel hétfőn a Nokia új üzemcsarnokát a komáromi ipari parkban: a több mint 50 millió eurós beruházást 2004 márciusában kezdték el és ősszel már elkezdődött a termelés.

2005 januárjában egy angol kutatóintézet, a CEBR (Centre for economics and business research ltd. London) tanulmányt tett közzé, melyben az Európai Unió 223 ré-gióját vizsgálta növekedési kilátásai szempontjából.

A Rotáció Kft. immár tizenharmadik alkalommal rendezi meg változatlan helyszínen, a tatai edzőtáborban tavaszi vásárát, ahol mezőgazdasági, erdészeti és kertészeti gépek és alkatrészek mellett autókkal, számítás- és irodatechnikai eszközökkel is találkozhat többek között a nagyérdemű. A kiállítás időpontja március 4-5. Harmath Józseffel, a Rotáció Expo házigazdájával beszélgettünk.

A Közép-Dunántúli Régió Fejér, Komárom- Esztergom és Veszprém megyék összefogásával jött létre az 1997. év szeptemberében. Területileg az ország második legkisebb régiója, (11263 km2). Lélekszáma szerint a harmadik legkisebb (1,107 millió fő). Iparosodásának köszönhetően mind a bruttó hazai termék tömegében, mind pedig a GDP-ben – Budapestet nem számítva – az első-második helyet foglalja el az ország hét régiója között.

Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter 2005. február 15-én sajtótájékoztató keretében bejelentette a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP) 2005. évi pályázatait, tájékoztatást adott a konstrukciókat érintő pályázóbarát változásokról, valamint ismertette a program eddigi eredményeit. A GVOP keretén belül 2005-ben összesen 16 pályázatot hirdetett meg 45,5 milliárd forint teljes keretösszeggel. A tapasztalatokat, igényeket felmérve a feltételeket érintő jelentős egyszerűsítések, pályázóbarát változások történtek. A pályázatok befogadása 2005. március 1-jén kezdődik, a pályázatok többségénél a benyújtási határidő 2005. december 31. A pályázati dokumentációk a GKM (www.gkm.hu), valamint a közreműködő szervezetek honlapjáról érhetők el.

A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (Kbt.) jogszabály-szerkesztési módszere miatt a nyílt eljárás az eljárásfajták között alaptípusnak tekinthető: a törvény elején, az uniós rezsimen belül helyezkednek el részletszabályai, az eljárás megindításától a szerződés megkötéséig bezárólag.

Az ország 168 kistérségéből tíz Fejér megyében található. A megye területén 2004-ben tíz kistérséget alakítottak ki. Egy 2003-as kormányrendelet értelmében a székesfehérvári kistérség területe jelentősen csökkent. Az addigi 31 település helyett 2004. január elseje óta 18 település alkotja a kistérséget. Ennek ellenére még mindig a legnagyobb és a legtöbb településeket foglalja magában. A kistérség központja Székesfehérvár – mondta Hiti Hajnalka, a Székesfehérvári Polgármesteri Hivatal ügyintézője.

Szabadbattyán igen kedvező helyen fekszik. Néhány kilométer csak Székesfehérvár, de a Balaton, a Velencei-tó és Budapest is közel van. A település megkö-zelíthető a 7-es úton, vagy Veszprém felől is, Berhidán keresztül, vasúton pedig a Budapest-Székesfehérvár-Tapolca és a Budapest-Székesfehérvár-Nagykanizsa vonalon. Borsó Pál polgármester 1983 óta a 4600 lakosú nagyközség vezetője.

A logisztikai piac egyik sokrétű szereplője az ÁTI DEPO Rt., amelyet a 90-es években privatizáltak, és jelenleg 18 raktárbázissal (Baja, Budapest, Békéscsaba, Gyöngyös, Győr, Kalocsa, Kecskemét, Mátészalka, Mezőkovácsháza, Miskolc, Orosháza, Örményes, Pécs, Szabadbattyán, Szajol, Szigetszentmiklós, Tiszalök, Veszprém) rendelkezik az ország különböző pontján. A 2004-es évben 3,4 milliárd Ft-os forgalmat bonyolított, közel kétszer annyit, mint 2001-ben. A forgalmi növekedéssel párhuzamosan a vállalatnál dolgozók száma is duplájára nőtt, jelenleg több mint 400-an dolgoznak a cégnél.

Egy amatőr régész, Sümegh György találta minden valószínűség szerint Polgárdi-Szabadbattyán-Kőszárhegy térségében a kincset. A lelet pannóniai eredetét közvetett régészeti és nyomozati bizonyítékok láncolata igazolja, de a legfontosabb bizonyíték az említett tálon olvasható Pelso felirat. Sümegh György 1980 decemberében rejtélyes módon meghalt.

Sárkeresztes mindössze nyolc kilométerre fekszik Székesfehérvártól, a község életében tehát meghatározó szerep jut a megyeszékhelynek. A lakosság mintegy 80%-a jár dolgozni a nagyvárosba, és sokan csemetéiket is oda hordják iskolába. Krähling János polgármester és az önkormányzat ugyanakkor azon dolgozik, hogy nőjön a község megtartó ereje, alakuljon ki igazi faluközösség.

Szentes Ottokár Sárkeresztesen él és alkot. A magyar kultúra napján nyílt meg legújabb tárlata a megyeszékhelyen. Kísérletező festő. Kísérletezik önmagával és a világ dolgaival, miközben egészen egyedi művészetet hoz létre. Művészetének egyik pólusa az időtlenséget árasztó, rendkívül finom színhatású festészete, másik pedig az a különös, nem szó szerint értelmezhető világ, amelyben a titkokat elegyíti a rációval. Művészetében még sincs kétféleség, mint mondja. Képein mind két esetben a természet és az ember jelenik meg, csak más módszerekkel.

Székesfehérvár nagy közlekedési csomópont, jelentős közlekedési főútvonalak találkozási helye. Budapest közelsége is hozzájárul ahhoz, hogy a régióban itt a legnagyobb a forgalom az autóbusz-pályaudvaron. Fogadják a vonzáskörzetből beérkező buszokat, s a Dunántúl nyugati és dél-nyugati része felől a Budapest felé haladó távolsági buszjáratok mind érintik a fehérvári Piac teret. Veszprém, Szombathely, Zalaegerszeg, Kaposvár és a Balaton, de még északról, Győr és Tatabánya felől is bejönnek a járatok Fejér megye székhelyére. Tóth Istvánt, az Alba Volán Rt. vezérigazgatóját arra kérte lapunk: elemezze a jelenlegi helyzetet, továbbá szóljon a rövid és hosszú távú tervekről.

Mindössze kilenc kilométerre Velencétől, a tó vízgyűjtő területén található a Czirákyak egykori faluja, a 2700 lelkes Lovasberény. Húsz évvel ezelőtt még „bezzeg” falunak nevezték, mert érdem, kiváltság volt berényinek lenni. A rendszerváltozás után aztán valahogy visszaesett minden, az akkori vezetők elfelejtkeztek a településmarketingről. Az utóbbi ciklusban megválasztott Heiter Tamás polgármester az önkormányzattal, az itt élőkkel, és a jóakaratú „jött-mentekkel” azon fáradozik, hogy visszaállítsák Lovasberény régi hírnevét.

Csolnok történetében jelentős változásokat a XVIII. század hozott, amikor is a falu mai lakosságának 60%-át képező német népcsoportok települtek be. A lakosság nagy része még ma is beszéli a bajor-frank keverék nyelvjárást. A szénbányászatnak köszönhetően a II. világháború után Csolnokról nem telepítették ki a német lakosságot, így tudott a németség a mai napig is fennmaradni. Bérces József polgármester 1990 óta vezeti az önkormányzatot.

Fekete László kétszeres európa- és világbajnok, világkupagyőztes erős ember, erőművész, és egyben a kőgolyóemelés Guinnes-rekordtartója – egy 232,5 kg súlyú golyót kellett feltennie egy 130 cm magas emelvényre-. A modern idők Toldi Miklósa Csolnokon él, tudatosan nem választotta a munkája szempontjából jóval praktikusabb Budapestet, mint mondja, féltette magát, hogy elcsábul, és nem tud majd teljesen a sportra koncentrálni. Ma már mindenkinek egyértelmű: jól döntött...

A dorogi kistérség talán legnevezetesebb műemléke a bajnai Sándor-Metternich kastély. A magyar klasszicizmus egyik legszebb épületének sorsa sajnos máig bizonytalan. Mindenki elismeri, hogy felújítása idegenforgalmi szempontból igen fontos elrelépés lenne a térséget illeten, ám hatalmas összegeket emésztenének fel a munkálatok.

Leányvár község Komárom-Esztergom megyében, Budapesttől 33, Esztergomtól, a régi vármegyeszékhelytől 17 km-re fekszik. Közlekedését a 10-es számú országos főútvonal, és a Budapest–Esztergom vasútvonal határozza meg. A település polgármestere 1991 óta Bánffy Miklós, aki erdélyi származású, ám immár huszonöt éve él a faluban.

Dudar község az Észak-Bakony csücskében helyezkedik el. A települést 6.000 hektár erdő veszi körül. Természeti szépsége, ami a Bakony változatos, hegyes-völgyes vonulatainak köszönhető, az ország egyik páratlan szépségű települé-sévé teszi. Az erdős terület találkozik a belterületeken mesterségesen kialakított gyümölcsösökkel, ami a múlt század kultúráját örökítette meg napjainkra.

A zirci születésű néprajzkutató és nyelvész a XIX. századi magyar tudományos életben kötelezővé tett magyar-finnugor rokonság megszállott kutatója volt. Bár manapság már köztudott, hogy a rokoni szál igencsak vékonyka – a finnek például hallani sem akarnak róla -, élete, munkássága mégis a legnagyobbak közé emeli, hiszen olyan tájakon járt és kutatott, ahol előtte még soha nem fordult meg európai tudós.

Nagyesztergár a Bakony egyik legmagasabban fekvő települése. Az 1245 fős kicsi, német ajkú település figyelemre méltó eredményekkel a háta mögött és nagy tervekkel az elkövetkezőkre. Csaba Mihály polgármester mutatja be a falut magazinunk olvasóinak.

Pénzesgyőr a Magas-Bakony közepén, a Gerence patak mentén fekszik 1765 hektár területen, 350-400 méteres tengerszint feletti magasságban, 10 km-re Zirctől. Területén tanösvények, 100-150 éves fák találhatók, az érintetlen gyepűk nem csak a hazai turistákat vonzzák. A környező hegyek (északról a Som-hegy, délről a Mayer-hegy és Kőris-hegy, nyugatról az Iharostető, keletről a Köves-hegy) lábánál lévő forrásokat a lakosság kutaknak nevezi, melyek vizét a Gerence szállítja a Rábába.

Az extrém sportok körébe sorolt gördeszkázás, valamint a jégről az aszfaltra vándorló (gör)kori sok okból lehet szimpatikus művelői számára. Viszonylag olcsón beszerezhető eszközök ezek, amelyek a test építésére szolgál(hat)nak, bár baleseti veszélyességük sem hanyagolható el. Főleg nem, ha és amennyiben ellenőrizetlen körülmények között művelik, neveltetési hiányoságokkal küzdő fiatalok, köz- és magánterületeken.

Január 22-e a magyar kultúra napja. Ezen jeles alkalomból találkozott Komárom-Esztergom megye kulturális és közéletének színe-java a Jászai Mari Színház, Népházban, az említett napon. A rendezvény díszvendége volt Szabó István Oscar-díjas filmrendező, aki a gyermekkorát Tatabányán töltötte. Legújabb, Csodálatos Júlia című filmjét meg is tekinthették a meghívottak.

Egy olyan történelmi névvel, mint amilyennel az esztergomi illetőségű Zrínyi Miklós rendelkezik, nem is lehet másképpen élni és dolgozni, mint kiemelkedő intenzitással, s nem mellékesen kiemelkedőt alkotni. Mivel a név kötelez, korunk és régiónk Zrínyi Miklósa nemesfémek kovácsolásában alkotott (már eddig is) maradandót tanítványai parádés, irigylésre méltó eredményein keresztül.

Csúszós időben a gyalogló ember inkább a lába elé figyel az utcán, nem a különböző feliratokra, plakátokra. De rövidlátónak kell ahhoz lenni, hogy Tatabányán a Dankó Pista úti Fiat kereskedésnél, hogy valaki ne vegye észre azt a hatalmas molinót, amely az út menti kerítésen feszül: a legnagyobb haszonjármű eladóként hirdeti az Autófórum Riegler Kft-t. Mit takar ez a felirat, kérdeztük Ászity Sándort kirendeltség igazgatót.

Kiss Zoltánnal, az Év Zenekara díjas Nemtom együttes basszusgitárosával beszélgetünk ízlésről, zenei irányokról, és a vidékről való kitörésről.

Amikor először hallottam az I.C.C. egészségügyi szolgáltatásáról, óvatosan viszonyultam az ajánlathoz, hiszen ezerféle megkeresés lapul az ember postafiókjában. Tudjuk, első az egészség, de mégis minden más fontosabb… A napi rutin – valljuk be – hajlamossá teszi az embert arra, hogy tologassa a vizsgálatokat: ej ráérünk arra még… Pató Pál uram tanácsát félretéve rávettem magam: próbáljuk ki!