V. évfolyam 4. szám
2005. április

FEJÉR/KOMÁROM-ESZTERGOM/VESZPRÉM MEGYE

A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ ÜZLETI MAGAZINJA
www.regioregia.hu * www.kiralyiregio.hu

Itt megtekintheti e havi számunk hírdetéseit.
Itt pedig magazinunk teljes terjedelmében letölthető pdf formátumban.

Április 8-án tartotta évi rendes közgyűlését Oroszlányban a Vértesi Erőmű Rt. Itt jelentették be, hogy a Tatabánya-Bánhidai Erőmű megvásárlására megkötött szerződéstől a vásárló március 30-án elállt. A Kapolyi László nevével fémjelzett Vértes Energia Befektető Kft. arra hivatkozva lépett vissza az üzlettől, hogy határidőre nem tudta beszerezni a szakhatósági engedélyeket, amelyek a tervezett kombinált ciklusú, gázbázisú erőmű építéséhez szükségesek.

Az Európai Unióban az évek során már több olyan módszert is kidolgoztak, amelyek segítik a projektek előkészítését, szavatolják a támogatást nyert projektek sikeres lebonyolítását. Érdemes alkalmazni ezeket saját pályázatunk elkészítése során. A Nemzeti Fejlesztési Terv több pályázatánál kötelező az alkalmazásuk.

Az Európai Uniós csatlakozás nagy remények és kihívások elé állította a hazai kis- és középvállalkozásokat az építőiparban, de más ágazatokban is. A gazdasági élet számos területén új, az Európai Unióban alkalmazott jogszabályokat követő törvények, rendelkezések jelentek meg, amelyek gyors elsajátítása teszi csak lehetővé a kemény piaci versenyben való megmaradást.

Második alkalommal vehették át március 31-én a gazdasági élet szereplői a megye gazdaságáért díjat, melyet 2004. januárjában alapított a megyegyűlés a Komárom-Esztergom Megye gazdasági életét kiemelkedően elősegítő gazdasági szervezetek tevékenységének elismerésére. A díjakat Radetzky Jenő, az Országos Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke, valamint Agócs István, a megyegyűlés elnöke adta át a gazdasági társaságok képviselői számára. A Komárom-Esztergom Megye Agrárvállalkozása címet az Aranykocsi Rt., Az Év Innovációs Vállalkozása Komárom-Esztergom Megyében elismerést a Magyar Suzuki Rt. nyerte el, míg Komárom-Esztergom Megye Beruházója a NOKIA Komárom Kft. lett. A bíráló bizottság a DRAT Kft-t különdíjban részesítette.

Manapság megvalósulni látszik az orwelli látomás: a társadalom, no meg a rossz szándékú vetélytársak minden lépésünkről tudnak, a műholdak egy éticsiga vándorútját is képesek követni. Szinte mosolygunk James Bond trükkös szerkentyűin, a mai kor lehallgatókészülékei (Watergate-ügy, kisbéri eset, stb.) jóval túlszárnyalják a legvadabb fantáziát is. Van-e lehetőség bizalmas információink megvédésére? Erre keressük a választ.

Fejér megye legészakibb településének nevét a 70-es években, az eocénprogram keretében nyitott bányaüzem tette közismertté. Azóta a bánya bezárt, Mányon a helyi iparűzési adóbevétel egyötödére csökkent. Van-e élet a bánya után – kérdeztük Szabó Zoltánt, aki 2002 óta a község polgármestere.

Egyszer volt hol nem volt: 1979-ben egy fiatalember, név szerint Várszegi Rudolf (akkor még barna öves kempós) felkérést kapott a Bicskei Művelődési Központ akkori vezetőjétől – Mohainé Fejes Ágnestől –, hogy kezdjen el Bicskén harcművészetet oktatni, tanfolyam jelleggel.

A Váli-víz völgyében varázslatos hangulatú falvak (Felcsút, Alcsútdoboz, Tabajd, Vál, Kajászó) során haladhat végig a turista. Vajda János, nagy költőnk és Kokas Ignác festőművész szülőhelyén, Válon jártunk. Zsirai Győző polgármesterrel beszélgettünk a település életéről.

Komárom egyik legaktívabb civil szervezete az ÉLETTÉR Egyesület. Monostori Évával, a civil szervezet képviselőjével beszélgettünk aktualitásaikról.

Csak kevesen tudják, milyen változások következnek be rövidesen megyénk egyik kistelepülése, a félezer lakosú Kisigmánd életében. Nemes István, a falu polgármestere lapunk olvasóit avatja először azon terveibe, amelyek megyei, regionális és országos szinten is hírét viszik majd a községnek.

„Itt élünk mi Magyarországon, a Dunántúlon, Veszprém megyében. A Bakonyalján és a Balaton felett. Két megyeszékhely, királyainkat koronázó városunk, Székesfehérvár, illetve királynéink jegyajándéka, Veszprém között félúton. Élünk itt a nagy változások, a bányabezárások, a vegyipar átalakulása, az alumíniumipar profilváltása, a létünkbe beleszóló világ módosulása után is, vagy harmincnyolcezren.” Várpalotának és környékének közelmúltjáról, terveiről a kistérségi elnököt, Leszkovszki Tibort kérdeztük.

Várpalota kistérséghez tartozó település Ősi. A Sárrét nyugati részén, A Péti-patak, a Séd-Nádorcsatorna és a Séd-Malom-csatorna fogják közre a 2242 lakosú községet. A falu bronzkorra visszanyúló múltjáról és jelenlegi helyzetéről, terveiről dr. Bognár István polgármester beszél nekünk.