A Régiós Pantheon szereplői közül többen még a XIX., illetve a XX. században születtek, éltek, munkálkodtak. Ahhoz, hogy megértsük indítékaikat, hozzáállásukat, mozgásterük nagyságát, lehetőségeiket, nem árt felidézni dióhéjban hazánk legújabb kori történelmét.

Hétgyermekes családban nevelkedni, tanulni eleve nagy kihívást jelent. Ezért még tiszteletre méltóbb Bory Jenő (1879-1959) életútja. Emlegetik építészként, festőművészként, költőként, tanárként. Apróbb településtől a fővárosig és országhatáron túl is találhatók művei, ám legkülönlegesebb munkája, a negyven nyáron át épült székesfehérvári otthona. Nevezik romantikus lovagvárnak, elvarázsolt kastélynak, az örök szerelem emlékművének, szerelemből épült mesekastélynak, mi csak úgy emlegetjük: Bory-vár. Ki romantikus, ki neoromantikus, más eklektikus stílusúnak mondja. De meghatározástól függetlenül mindenkiben rácsodálkozást kelt az a rengeteg meglepetés, amit az épület tartogat. Zegzugok, fülkék, dísz kutak, árkádok, csigalépcsők, bástyák, toronyszobák adnak helyet apró mozaikoktól az óriási királyszobrokon át kortárs alkotók munkájáig – fölsorolhatatlan a teremtő ötletek, s így a látnivalók sokasága. S aki az építmény és a művek ihletője, a maga is képzőművész társ: Boryné Komócsin Ilona (1885-1974).

Bujtor István (Budapest, 1942. május 5. – Budapest, 2009. szeptember 25.) ma-gyar színművész, filmrendező és forgatókönyvíró. Édesanyja a neves budapesti vendéglős, Gundel Károly egyik lánya volt, akinek első házasságából született féltestvére, Latinovits Zoltán. Édesapja Frenreisz István orvos volt, testvére Frenreisz Károly, az ismert rockzenész. Keleti Márton filmrendező tanácsára első filmszerepe idején a Bujtor nevet vette fel.

Egészen a ’90-es évekig tartott az a sikertörténet, amely Bábolnán Burgert Róbert nevéhez fűződik. Harminc év alatt a pusztából város, a ménesből, az apró veszteséges állami gazdaságból világhírű magyar mintagazdaság lett. „Könnyen hitelt kapnak az olyan állítások, hogy Bábolnára ömlött a központi támogatás, ott a költségvetés, meg a politika, s nem a szakma volt a sikeres. A sorrend pedig az volt, hogy előbb olyanná tette a Burgert-csapat Bábolnát, hogy oda már lehetett adni MNB hitelt, ott rendelkeztek fejlesztési elgondolással, s volt növekvő és mérhető eredmény. Nem volt született „zászlóshajó” Bábolna, de az akart lenni.” – írja Romány Pál és Tamási Mihály Burgert Róbertre emlékezve.

2009 augusztusában lett volna nyolcvan esztendős (Kaposváron született 1929. augusztus 23-án) az Aranycsapat tagja, a zseniális, ördöngös balszélső. A „rongylábú”, a „bolond”, ahogy társai szólították a gyors és kiszámíthatatlan játékost. A válogatottban 1949-1956 között 43 mérkőzést játszott, 17 gólt szerzett. Tagja volt a Wembleyben 6:3-as és a Budapesten 7:1-es győzelmet szerzett csapatnak. Olimpiai bajnok, világbajnoki ezüstérmes. Az ő sorsát is keresztezte a történelem. Sokkal többre vihette volna, ha a politika és a hatalmi játszmák nem értelmetlen ügyeket, hanem az emberek boldogulását szolgálták volna Magyarországon.

Az országos viszonylatban is kiemelkedő munkásságú történész-régész elévülhetetlen érdemeket szerzett Veszprém megyében a múzeumi élet fellendítésében, várak feltárásában. A nevéhez fűződik továbbá, hogy szűkebb hazájában akadémiai bizottság alakult, s a térségben komoly szakembergárda jöhetett létre.

Dr. Techn. Faller Jenő, a műszaki tudományok kandidátusa okleveles bá-nyamérnök, tanár, bányaigazgató. Nevéhez kapcsolódik az észak-magyarországi frontfejtés beindítása, bányászati múzeum alapítása. Ő volt a megszervezője a magyarországi vájárképzésnek. Kutató munkája nyomán a régióban is bányamezőket fedeztek és tártak fel. Helytörténeti kutatásai eredményeit ma is felhasználják.

Íróként az egész országnak tudott újat mondani, szépirodalmi nyelvezettel okított a természet szeretetére, tiszteletére, az emberi jóságra. Nem csupán regényben, hanem versben, színműben, filmen is. Gazdászként pedig kitörölhetetlenül kötődik neve a Veszprém megyei Ajka városához, amelynek környékén virágzó agrárgazdaságot hozott létre.

A tatabányai szénbányák históriája két történeti korszakon ível át, melyek közül az egyiket a kapitalista, míg a másikat a szocialista társadalmi és termelési viszonyok határozták meg. Mindkét korszak jellemzője azonban, hogy egy-egy meghatározó vezetője volt, akiknek a személyisége rányomta bélyegét az általa vezetett vállalatra. Ilyen első számú ember volt 1945 előtt Rehling Konrád, aki 1920 és 1942 között állt a MÁK Rt. tatabányai bányaigazgatósága élén, és ilyen volt Gál István, aki 1953-tól haláláig, 1979-ig igazgatta a tatabányai szénbányák vállalatot. Az a majd három évtized, amely alatt a város életét megalapozó nagyvállalatot Gál István irányította, „a Gál”, az „Öreg”, „Gál Elvtárs”, ahogy nevezték közvetlen munkatársai, fontos, bizonyos szempontból meghatározó évtizedei voltak a fiatal megyeszékhely históriájának.

Aki az állatot szereti, rossz ember nem lehet. Talán ezzel a kifacsart közmondással jellemezni lehet Kasza László, ahogy mindenki szólította, Laci bácsi hozzáállását – az emberekhez. Laci bácsi húsz évig volt a veszprémi állatkert igazgatója, s amellett, hogy munkája nyomán a vadaspark mítosza megszületett, mindenki Laci bácsija emberként is példaképpé vált.

A sikeres, számos díjat magáénak mondható festőművész 1926-ban született a Fejér megyei Válon. A királyi régióhoz más kötődése is van: a tanítóképzőt a Veszprém megyei Pápán végezte. Fejér megyében Székesfehérvártól, Komárom-Esztergom megyében pedig Oroszlánytól kapott jelentős megbízásokat.

Mindannyiunk számára elfogadható az a megállapítás, hogy egy város életének minőségét meghatározza a közbiztonság, az egészségügyi ellátás és az oktatás. Utóbbi különösen fontos egy olyan tudásközpont életében, mint Veszprém. A változások, a fejlődés azonban örök, s a birodalom tündöklését könnyen hanyatlás követheti. A mai Pannon Egyetem regionális tudásközpont, Veszprém egyetemváros. A szerep megőrzéséhez azonban kellett dr. Liszi János, aki nemcsak felismerte, hogy tenni kell, de meg is tette azokat a lépéseket, amelyek nemcsak a fennmaradást tették lehetővé, hanem szilárd alapját jelentik a fejlődésnek is.

Nagy Miklós plébános, tiszteletbeli pápai kamarás, szerkesztő, író, költő a méltatlanul elfelejtett, mellőzött nagyságaink között is különös helyet foglal el. Az egyszerű falusi környezetből induló, üstökösként felfelé ívelő egyházi és irodalmi pályafutást a Rákosi-vészkorszak koncepciós Mindszenty József hercegprímás perében való elítélés, börtönben viselt mártírium, majd az egyházmegye legkisebb plébániájára, a Komárom-Esztergom megyei Úny községbe való száműzetés törte ketté. Úgy véljük, hogy életének, pályafutásának felidézésével a közelmúltunk által felhalmozott adósságból sikerül valamit törleszteni.

A fizika nagy varázslója, tudományos rádió- és tévéműsorok népszerű szereplője hosszú éveket töltött el Tatán, ahol diákok ezreit oktatta a tudomány titkaira a maga sajátos módján, olyan módszerrel, hogy az érdeklődés teljes hiányát mutató emberrel is képes volt megszerettetni azt. Olyan tudományos módszereket fektetett le, amelyek ma is például szolgálhatnak az új nemzedék számára.

A felsőgallai születésű, később Tatán gyökeret vert tanár és tudós gyűjteményes munkásságával maradandót alkotott, öregbítve szűkebb hazája hírnevét. Elévülhetetlen érdeme volt Vértes László professzor mellett a vértesszőlősi ősember lelőhelyének feltárásában. Fiatalok ezrei köszönhetik neki megyeszerte, hogy megszerették a természetet.

Springer Ferenc nevét először Tóth Istvántól, Gárdony polgármesterétől hallottam. Akkor merült fel, amikor a város kiemelt projektjéről, a Napsugár Part milliárdos fejlesztéséről 2008-ban hírt adtunk. A polgármester ekkor mesélt nekem arról, hogy volt annak idején egy VIB, amely neve összefonódik Springer Ferencével – utoljára ő hozott a Velencei-tónak milliárdokat fejlesztésre, és amit ma látunk, az még az ő munkájának eredménye. Persze, ma már eljárt ezek felett az idő, sem nem szépek, sem nem modernek az akkor épült szállodák, szabadstrandok – de jószerivel még mindig ezeket használjuk. Ekkor még nem is sejtettem, hogy ha megkapargatom egy kicsit ezt a témát, milyen kincsek kerülnek a felszínre.