Elkészült Komárom-Esztergom megye területrendezési terve

A 2003-ban megindult tervezési folyamat végeredményeként megszületett Komárom-Esztergom megye területrendezési terve, mely részletesen tartalmazza a megye fejlesztési irányvonalait. A terv az egyes települések fejlődését úgy biztosítja, hogy az összhangban legyen a kistérségi, a megyei, valamint az országos érdekekkel és célokkal is.

2003-ban kezdődött meg a megye területrendezési tervét előkészítő tervezési, egyeztetési folyamat, melynek eredményeként megszületett, s Komárom-Esztergom Megye Közgyűlése jóvá is hagyta Komárom-Esztergom megye területrendezési tervét, mely a területi hierarchiában elfoglalt helyzeténél fogva az országos és a települési tervek között teremt összhangot, valamint az egyes ágazati törvények és rendeletek terület-felhasználást érintő vonatkozásait integrálja. A széleskörű egyeztetési eljárásnak köszönhetően a terv társadalmi fogadtatása egyértelműen pozitív. A tervben megfogalmazódó szemléletet és az abból következő ajánlásokat a megyei településektől kapott vélemények nagy többsége megerősítette, esetenként konstruktív javaslatokkal egészítette ki. A megyei terv eszközrendszere direkt módon a területhasználat és a kapcsolat hálózat lehetséges formáit, ezáltal a környezet minőségét befolyásolhatja elsősorban, míg a társadalmi és gazdasági következményekre csak közvetett ráhatással bír.
A Komárom-Esztergom megyei területrendezési tervnek környezeti, társadalmi, gazdasági összefüggésben négy, nagy biztonsággal prognosztizálható és egymástól különböző fő folyamat kezelésére kell vállalkoznia:

1. Duna és a Duna menti táj és települések kapcsolatának átértékelése: a gazdaság új pályájához területi feltétel szabályozása, a Duna menti térség ökológiai jelentőségének növelése
A Duna és a Duna menti táj ásvány- és alapanyag kincseinek kiaknázása, a nehézipar megtelepedése súlyos sebeket ejtett a folyó menti tájon. A gazdasági szerkezet átalakulásával és a nehézipar leépülésével megnyílt a lehetőség a Duna menti táj ökológiai jelentőségének növelésére, a tájsebek rehabilitációjára, ezáltal a Duna turisztikai és nemzetközi közlekedési jelentőségének fokozására. A megyei településrendezési terv célja, hogy elősegítse a Duna menti táj és a települések kapcsolatában a vízparti – dombvidéki tájkarakter megőrzését. A folyó ökológiai szerepe és turisztikai hasznosítása megköveteli a települési területek növekedésének ésszerű korlátozását, a Duna és a Gerecse – Pilis erdős területei között még meglévő szerves táji kapcsolatok megtartását, megerősítését. A korábbi egyoldalú ipari jelleg oldása, a megye gazdaságán belül a turizmus és a tercier-quaterner szektor szélesítése az itt élők hosszú távú érdeke.

2. Városi agglomerációs illetve logisztikai tengelyek által érintett térségek: terület pazarló, természetes környezetet károsító területfejlesztések kanalizálása, a szénbányászat és nehézipar által sújtott térségek tájrehabilitációja
Komárom-Esztergom megye gazdaságát jelenleg a multinacionális iparvállalatok gyárai dominálják. A zöldmezős ipari parkok mellett jelentős számban vannak jelen a barnamezős területek, amelyek súlyosabb környezeti konfliktust jelentenek. A felhagyott szénbányászat és koncentrált nehézipar által rontott térségek tájrehabilitációja kiemelt hangsúlyt kap a tervben. A megye városcsoportjait, városias térségeit egyfelől a felhagyott, másfelől az új ipari területek jellemzik. Tatabánya, Oroszlány, Dorog lakóhelyi értékét jelentősen csökkenti a városkörnyék jelenlegi állapota, melyben felhagyott iparterületek, zöldövezeti lakóterületek, illetve rekreációs turisztikai használatok keverednek. A megfelelően koordinált területfejlesztés feladata a barnamezős beruházások preferálása a további környezeti értékvesztés elkerülése, illetve a települési környezet minőségének javítása érdekében. A főváros, illetve kisebb mértékben a Győr felől begyűrűző agglomerációs nyomás, valamint a megye városaiban megindult szuburbanizációs törekvések területigényével szemben a terv a hagyományos táj- és településszerkezetbe illeszkedő fejlődést kívánja támogatni. Társadalmi érdek, hogy a fejlesztési gócpontokban a lakó-, a kereskedelmi-szolgáltató, az ipari-logisztikai funkciók jól elkülönüljenek, ezért a terv célja a területpazarló fejlesztések határok közé szorítása, a még meglévő táji értékek megóvása.

3. A megye környezetminőségét meghatározó térségek védelme és fenntartása: Pilis-Gerecse-Vértes összefüggő erdőterületei, Gerecse és Pilis közötti, valamint Észak-Bakonyi dombvidéki területek; Által ér vízgyűjtő területe
A rendezési terv erőteljesen hangsúlyozza a változatos tájhasználatú térségekben a települések és a táj harmonikus egységének megerősítését, a történelmi tájkarakter védelmét. A Gerecse és Pilis közötti dombvidéki terület, valamint a Pilis-Gerecse-Vértes összefüggő erdőterületeinek jelentős része természetvédelmi oltalmat élvez. A főváros, illetve a megye urbanizációs csomópontjainak közelsége a természetjáró, rekreációs és falusi turizmus számára teszik ideálissá a térséget. Az Észak-Bakonyi térség hasonló adottságokkal rendelkezik, mint a Gerecse-Pilisi dombvidék, a megye környezetminősége szempontjából meghatározó az erdőterületek védelme. Az Által ér vízgyűjtő területén olyan területhasználatra tesz javaslatot a terv, amely biztosítja a Tatai Öreg tó vízminőségének javítását és fenntartását. A természetvédelmi és természet-közeli területek meghatározó szerepet játszanak a megye túlságosan homogén jellegű gazdasági szerkezetének átstrukturálásában, emellett a táj és a környezet rendezettsége, jó minősége az idegenforgalmi ágazat fejlesztésének záloga. A kulturális örökség és a termál kincs kiaknázása sem lehet maradéktalan a tágabb környezet kellő vonzereje hiányában.

4. Jó termőhelyi adottságú mezőgazdasági térség, a Kisalföld területhasználata
A megye kiemelt érdeke a tradicionális mezőgazdálkodás megtartása, a történelmi tájhasználat prioritásának biztosítása. Cél az árutermelő gazdálkodás szempontjából kedvező nagyüzemi birtokstruktúra fenntartása. A terv a terület belterjes mezőgazdasági térségbe sorolása mellett újak építése helyett nagy hangsúlyt helyez a meglévő majorok, puszták fejlesztési lehetőségeire. A terület tájképi szempontból meglehetősen sivár, de a patakvölgyek védelmével az egyhangúság megtörhető.

Egyes városok sajátos fejlesztési igényei

A két Komárom új fejlődési pályájának területigényeit (új vasúti nyomvonal, új híd és fejlesztési területek) a város szerkezeti tervének megfelelően biztosítja a terv. Az integrálódó Komáromok kedvezően hatnak a háttér-területekre és így Bábolna is kedvező lehetőségeket kaphat a tervezett fejlesztésekhez. Almásfüzitő logisztikai és megújuló rozsdaterületi fejlesztéseit a szükséges települési területek kijelölése garantálja. Kisbér számára a gyorsforgalmi úti kapcsolat megvalósulása adhat dinamizáló erőt, hiszen a szükséges és elégséges gazdasági területek kijelölése már megtörtént. Nyergesújfalu és térsége számára a rozsdaövezetek megújulása mellett a terv kijelöli a felmerült újabb gazdasági fejlesztési területeket. A Duna-menti térség (Dorog-Almásfűzitő közötti települések) számára a 10-es út forgalmának elvezetését biztosító elkerülő út nyomvonalát több helyen elépítették. Újabb nyomvonal kijelölése esetén is fennállhat az elépítés veszélye, mivel erre a fejlesztésre csak középtávon túl van reális lehetőség. Dorog-Esztergom térsége számára kiemelkedő jelentőségű a 10-es út új kapacitív nyomvonalának kiépítése, hiszen a tényleges régiós-nagyvárosi kapcsolatrendszer lényegesen hatékonyabban tud működni, megvalósulni. A térség és a megye határon átnyúló kapcsolatait a tervezett párkányi Duna-híd jelentősen megerősíti. A megye közepén elhelyezkedő Tatabánya – Tata – Oroszlány városhármas településhálózati csomópontként jelenik meg, fejlődésük egymástól nem különíthető el. A megyei területrendezési terv intézkedési javaslata olyan struktúraterv közös elkészítését kezdeményezi, amely összehangolja a három település közlekedési, ipari, környezetvédelmi és kulturális, idegenforgalmi fejlesztéseit. Ezek például a vasúti és közúti kapcsolat megteremtése Székesfehérvárral, az Által-ér és a tatai Öreg-tó vízgyűjtő területének összehangolt tájrehabilitációja, a felhagyott ipari létesítmények, rozsdaterületek újrahasznosítása, az egymást kiegészítő kulturális, idegenforgalmi kínálat kialakítása.

-kemöh-