Rend és fegyelem – az nincsen
(Dopping) Hullámverések

Még az „átkosban” történt, hogy az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet csapatok egyik főtisztje bement az illetékes helyőrségparancsnokhoz azzal, hogy útvonal engedélyt kérjen újonnan vásárolt – ám kissé leharcolt – Volga típusú személykocsijához, amely abban az időben bizony státusz szimbólumnak számított.
- Kapitány elvtárs! – így Iván. – Vettem egy autót, és szeretnék vele elmenni Debrecenbe!
- Gratulálunk Iván! – mondta a kapitány. – Jó utat!
- No de szeretnék a kocsival menni!
- Minden rendben, jó utat!
- Hát – nézett tágra nyílt szemekkel Iván, akiknél a rendszer egy kicsit másképpen működött -, szép ország, jó ország Magyarország, de hogy itt rend és fegyelem nincs, az biztos!
Nos, egyetérthetünk Ivánnal, dopping ügyben mindenképp…

A botrány
Már – mondhatni – közismert, hogy az élsportolók, de különösen a nehézatlétikában küzdők körében, bizony nem igen érnek el kimagasló eredményeket teljesítményfokozó szerek használata nélkül. Az első nyilvánosságra került ügy a Szöulban rendezett olimpián bukott ki, amelynek következtében egy súlyemelő eltűnt a süllyesztőben. Ja, és egy orvosnak is búcsút intettek.
Aztán másfél esztendeje Athénban robbant a „magyar” dopping botrány, ahol több, kiváló eredményt elért versenyzőnktől (atlétáktól, súlyemelőktől) vették vissza a nemesfémeket. Hihetetlen, de a mai napig nem csitultak el a botrány hullámverései, sőt egyre keszekuszább információkat kapunk.

Rend és fegyelem viszont nincs
Tudjuk azt is, hogy nemcsak a nehézatléták és atléták között, hanem majd minden  sportágban megtalálhatók a tiltott szerek használói. Több világelső vágtázó (férfiak és nők egyaránt) bukott már meg az orvosi kontrollon, de még másod-, vagy harmad vonalba tartozókat is tetten értek.
Visszatérve a nagy port felvert eseményekhez, csak és kizárólag (ez idáig legalábbis) az a néhány versenyző lett pellengérre állítva, akik – állítólag – tiltott szereket használtak. A közelmúltban, mint arról beszámoltunk, a Magyar Súlyemelő Szövetség élére nagy többséggel egy olyan elnököt választottak Komáromi Lajos (aki egyben az  eredményekben dúskáló THAC elnöke is) személyében, aki rendet szeretett volna teremteni.
Interjúnkból megtudhatták, hogy –elméletileg- a súlyemelő társadalom vezetői, edzői, sportolói, sőt a MOB legfelsőbb vezetése is támogatóan álltak Komáromi elképzelései mellé. Mondom elméletileg!
Mert alig néhány nap elteltével ár el is köszönt az elsöprő többséggel megválasztott új elnök a szövetség éléről, mert egyebek mellett súlyosan megfenyegették, hogy amennyiben ki meri teregetni a már ugyancsak felgyülemlett szennyest…
Azok pedig, akik minden bizonnyal sárosak az ügyben – s itt nem elsősorban a versenyzőkre gondolunk -, ismereteink szerint még egy irgum-burgumot sem kaptak eleddig. Hát akkor hol itt a rend és fegyelem? Ráadásul a leköszönt elnök minden bizonnyal számos bírósági tárgyalásra lesz kénytelen elmenni, mert egyes prominens szereplők már perekkel is megfenyegették.
Rend és fegyelem? Ugyan már! Minden bizonnyal olyan érdekek sérülnének, amelyek sokkal nagyobb súllyal esnek latba ez ügyben (is), mint a tiszta, sportszerű körülmények között kiharcolt eredmények.

Aki fizet, az diktál
A minap Gyárfás Tamás, a Napkelte műsorvezetője bombázta kérdéseivel Ábrahám Attila államtitkárt, a magyar sport első emberét. Az államtitkár – aki korábban maga is sikeres sportoló, olimpiai bajnok volt – igazi, diplomatikus válaszokat adott az egyenes, ám vitathatatlanul kényes kérdésekre. Amit mi, szurkolók és kívülállók teljesen egyértelműnek találunk, az a politikusnak egyáltalán nem volt az.
Feltételezéseink szerint ugyanis ha egy professzionális sportolót vitathatatlanul magas gázsival jutalmaznak, vagyis a közember számára mindenképpen jelentős fizetéssel, prémiumokkal, és egyéb juttatásokkal honorálnak, bizony az is elvárható lenne tőlük és szakmai vezetőiktől, hogy azt úgy csinálják, úgy sportoljanak, versenyezzenek, ahogy „mi” - azaz aki fizeti számukra a javadalmakat – diktáljuk!
Lehet, hogy egyébként ez nem így van? Még sincs a törvények, a jogszabályok kijátszói ellen semmiféle szankció? Nem a versenyzőktől sajnáljuk a kiemelkedő jövedelmet, hiszen aki kiemelkedőt alkot, meg is érdemli, de a megfelelő keretek között.
Hogyha egy gépkocsi vezetője átmegy a piros lámpánál, felelősségre vonják, sőt akár egy kisebb súlyú szabálysértés elkövetőjét is komoly summákkal büntetik. Akkor miért nem lehet azokat is felelősségre vonni, akik megrendelték, beadták a teljesítmény fokozására alkalmas tiltott szereket, akik rábírták a sportolókat a törvény- és szabályellenes magatartásra, és ráadásul kimagasló jövedelmeket élvezhetnek ők is egyébként?
Minden bizonnyal sokan tisztában voltak, mi több, tevőlegesen vettek részt a doppingügyekben, ám a rövidebbet ezúttal is csak az húzza, aki egyébként rendet és fegyelmet szeretne tenni...