Kömlődi mozaik

Az Oroszlány és Tatabánya között elterülő mintegy ezer lakosú község kiváló mezőgazdasági adottságokkal rendelkezik. Svájci példára mintagazdaságokat hoztak itt létre a XIX. században, szeszgyár működött, halastavát birkaúsztatásra is használták. Itt született egyik első népdalgyűjtőnk, Pálóczi Horváth Ádám, és a magyar társadalmi drámaírás úttörője, Obernyik Károly. A helyi önkormányzat Madari Ferenc polgármester irányításával azon dolgozik, hogy Kömlőd újra régi fényében pompázzon. Tudósításaink egy kis falu pezsgő civil életét villantják fel.

Kömlőd híres szülötte: Pálóczi Horváth Ádám - (1760-1820)
Pálóczi Horváth Ádám 1760. május 11-én született Kömlődön. Itt kezdte iskoláit, majd a debreceni kollégiumba került. Teológiát tanult, de nem lett pap belőle. Miskolcon volt ügyvédbojtár (patvarista), később földmérőnek, aztán katonának állt. Termékeny szépíró volt. Eposzt, drámát, dalokat egyaránt költött. „Ó és új mintegy ötödfélszáz énekek” című kéziratos énekeskönyvében saját és népi dalokat gyűjtött össze.
Emellett foglalkozott matematikával és csillagászattal, mágiával. Tagja volt a budai és később a zalaegerszegi szabadkőműves páholynak. A szabadkőművesség révén kapcsolódott az alkímiához. Járatos volt az alkimista irodalomban, elolvasta és jól ismerte például Hermész, Apuleius, Albertus Magnus, Becher munkáit. 1820. január 28-án halt meg Nagybajomban.
Horváth hitt az alkímiában, mint írta: "... kell lenni egy universalis Menstruumnak is, amellyel nemcsak ad communia chemica elementa resolvál, hanem ad ultima stamina. Ez a Menstruum az, amit a bölcsek köve neve alatt hajhásznak ma az Adeptusok." Tehát Horváth is az általános oldószert tartja a bölcsek kövének. A titkos írásjeleket részben megfejtette és felhasználta egy munka írásánál, amelynek a címe: A bölcsesség nagy mestereinek a Szent Rend kezdetétől fogva a XII. századig Biográphiája úgy a mint azokat renddel előszámlálja Hirám a maga idejéig és Hirámon fúl folytatja Aquinoi Tamás a maga életéig. Ebben híres alkimisták életrajzai olvashatók a teremtéstől kezdődően.

Vagyunk itt néhányan, akik átéltük
Szólnék néhány szót arról a keserves és nyomasztó történelmi háttérről, amely kiváltotta az 1956-os forradalmat. Az azóta eltelt közel ötven év alatt elhangzottak hamis hangok és vádaskodó értékítéletek. Kevés olyan esemény van, amelyet hasonlóan sok vita övezett volna, pedig vagyunk itt néhányan, akik átéltük – modta Kontra István képviselő, az ünnep szónoka, a kömlődi önkormányzat megemlékezésén.

A történelmi események megidézése után a Perczel Mór iskola diákjainak irodalmi összeállítását tekinthették meg a szép számban megjelentek, majd az ünnepséget követően a községházán képviselő-testületi ülésre került sor.
Madari Ferenc polgármester köszöntötte a résztvevőket és a vendégeket. Mint elmondta, 1995-ben alkották meg a ,,Kömlőd községért” kitüntető díj adományozásáról szóló rendeletüket. Ezt az elismerést azok kaphatják meg, akik a település fejlesztésében, a községi értékek megőrzésében és a hagyományok ápolásában maradandót alkottak. Az idei év kitüntetettje ilyen - szólt az indoklás -, hiszen aki megkapja, az kömlődi születésű, munkába állása óta a Vértesi Erőműben dolgozik, és eddigi tevékenységét nem csak a munkahelyén, hanem a különböző társadalmi szervezetekben is több alkalommal jutalmazták. A díjazott igazi közösségi ember, aki nélkül nem képzelhető el egyetlen helyi rendezvény sem.
A díjat és az oklevelet azzal adom át, hogy bízom abban, még hosszú ideig segítségére leszel településednek – mondta Madari Ferenc -, s átnyújtotta az elismerést Kovács Mihálynak, a ,,Kömlőd községért” kitüntetés 2005. évi választottjának.

Tök jó buli Kömlődön
Immár negyedik alkalommal került sor a kömlődi óvodában, a „Tök jó buli!” elnevezésű eseményre. Senkár Béláné intézményvezető, valamint kollégái fogadták a gyerekeket és szüleiket, akik sorra hozták a saját termésű tököket, nagy izgalommal várva, kié lesz idén a legnagyobb, legsúlyosabb.

Végül közfelkiáltással Tatári Dominika növényei az első és a harmadik helyet is megszerezték, míg második Kolozsvári Áron és családja lett. Mint megtudtuk, megérdemelt győzelem született, hiszen a kislány és szülei kimondottan a versenyre készülve, különös gonddal nevelték a ,,győztest”.
A tök jó buli azonban csak ezután következett. Volt tök emelőverseny, tökcsere, sorversenyek, és a különböző tréfás játékok különös vonzerejét az adta, hogy azokban a gyerekek szüleikkel együtt vehettek részt. Aztán a jelenlévők meg is kóstolták a sült tököt, hogy azt követően elkészítsék töklámpásaikat, s azok meghitt fénye zárja a programot, melyet nem az amerikai Halloween ünnep miatt rendeznek meg évek óta, hanem népszerűsíteni kívánják ezt az igazi falusi növényt – mondta Senkár Béláné.