Országos Betétbiztosítási Alap (OBA)

Az Alap legfontosabb feladata, hogy a tagintézeteinél elhelyezett betétek befagyása esetén a felügyelet betétbefagyást megállapító határozatát követő 15 napon belül megkezdje a betétesek részére a biztosított betétek utáni kártalanítási összeg kifizetését. A biztosítási kifizetés értékhatára (a tőke- és kamatösszeg együttes figyelembe vételével) hitelintézetenként és betétesenként jelenleg hatmillió forint.

Kártalanítás, megelőzés
A betétbiztosítás kiterjed minden olyan betétre, amelyet természetes vagy jogi személy nevére szólóan helyeztek el az Alap valamely tagintézeténél és a betétes személye a hitelintézet nyilvántartásából egyértelműen azonosítható. Kivételt jelentenek a költségvetési szervek, a hitel- és biztosító intézetek, befektetési alapok stb. által elhelyezett betétek, mivel ezektől az intézményektől joggal elvárható a szakszerű kockázatmérlegelés. Védettek továbbá a 2003. január 1-je után váltott kötvények és letéti jegyek, amelyeket hitelintézet bocsátott ki.
Az Alapnak a kártalanítási kifizetéssel azonos fontosságú feladata a problémákkal küzdő tagintézetnél a kártalanítási kifizetés megelőzése. A törvényi előírások szerint ilyen beavatkozásnál az Alapnak kötelessége a legkisebb hosszú távú veszteséggel járó válságkezelési megoldást választania és törekednie kell ráfordításainak lehető legteljesebb körű megtérülésére.

Tagintézetek
A törvény előírásai szerint kötelező jelleggel az Alap tagja minden olyan Magyarországon működő bank, takarék-, ill. hitelszövetkezet, lakás-takarékpénztár (közös szóhasználattal hitelintézet), amely a felügyelet engedélye Alapján betétgyűjtéssel foglalkozik. 2002. december 31-én összesen 211 tagintézete volt az Alapnak, ezen belül 32 bank, 172 takarékszövetkezet, 5 hitelszövetkezet és 2 lakástakarék-pénztár.

Források
Az Alap bevételi forrásai az egyszeri csatlakozási díj (a tagintézetek jegyzett tokéjének 0,5 százaléka), valamint a tagintézetek által teljesített rendszeres, illetve rendkívüli éves befizetés. Ezeket a bevételeket az Alap által felvett hitelek és egyéb bevételek (köztük az Alap állampapír-befektetéseinek hozama és a betétbiztosítás keretében az Alapra átszállt követelésekből megtérülő hányad) egészíthetnek ki. Az éves rendszeres befizetési kötelezettség törvényben rögzített felső határa a tagintézeteknél a tárgyévet megelőző év december 31-én meglévő, az Alap által biztosított betétállomány 2 ezreléke. 2003-ban a tagintézetek a betét nagyság szerint három díjfizetési kategóriába sorolt betéteik után fizetendő díjkulcs 0,5 és 0,05 ezrelék közé esik. Az átlagos díjkulcs nagysága 0,2 ezrelék.

Stratégia
1999. óta az Alap ellenőrzései során különös hangsúlyt fektet a tagintézetek betétbiztosítással kapcsolatos törvényi kötelezettségeinek betartására. Az Alap továbbra is kiemelt feladatának tekinti a betétesek megfelelő tájékoztatását. Ezt különösen indokolttá teszik a 2003. január 1-jén hatályba lépett jogszabályváltozások, elsősorban az egy millió forintról hárommillió forintra történő kártalanítási értékhatár emelkedés, másrészt a 10% mértékű betétesi önrész bevezetése. A hazai betétbiztosítás előtt álló rövidtávon megoldandó feladatok között szerepel a díjfizetés új alapokra helyezése, azaz egy kockázat szerint megkülönböztetett díjstruktúra kidolgozása és elfogadtatása.

Hazai pénzintézeti kapcsolatok
Az MNB, a Magyar Bankszövetség, valamint az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség egy-egy taggal képviselteti magát az Alap igazgatótanácsában. Ezen túlmenően rendszeres a szakmai egyeztetés, véleménycsere a tagintézetek érdekképviseleti szövetségeivel, valamint a hazai bankrendszer szabályozásáért felelős meghatározó állami intézményekkel, mint a Pénzügyminisztérium és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete).

Nemzetközi kapcsolatok
A hazai betétbiztosítási rendszer kialakítására nagy hatással voltak a nemzetközi tapasztalatok, melyekre az OBA azóta is folyamatosan támaszkodik, sőt, az utóbbi időben egyre inkább gazdagítja is azokat. Kormányközi megállapodás alapján a kanadai betétbiztosítási intézmény (angol nevének rövidítésével: CDIC) segített létrehozni az OBA-t. A jogszabályi keretek, működési elvek és a gyakorlat fejlesztéséhez jelentős szakmai hozzájárulást a nagy múltú amerikai Szövetségi Betétbiztosítási Társaság (angol nevének rövidítése: FDIC) szakértőitől kaptuk. Az OBA alapító tagja a 2002. május 6-án létrejött Betétbiztosítók Nemzetközi Szövetségének (angol nevének rövidítése IADI), melynek a végrehajtó tanácsában az OBA ügyvezető igazgatója is helyet foglal. A szövetség oktatási és konferencia bizottságának elnöki posztját pedig az OBA ügyvezető igazgató-helyettese tölti be. Az OBA alapítóként csatlakozott a 2002. végén alakult meg az Európai Betétbiztosítók Fórumához is (angol nevének rövidítése EFDI), amely 25 európai ország részvételével jött létre. Az EFDI célja az európai pénzügyi rendszerek stabilitásához való hozzájárulás.

Törvényi szabályozás
Az Alap működését, szervezetét és feladatait részletesen taglaló jogszabály a többször módosított Hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (Hpt.). A Hpt. határozza meg egyebek között a biztosított betétek körét és a biztosítottság feltételeit, és a tagintézetek kötelezettségeit. A hitelintézeteknek kötelező csatlakozniuk a betétbiztosítási rendszerhez, mivel ez egyben a feltétele is annak, hogy valamely hitelintézet betétgyűjtési tevékenységet folytathasson Magyarországon.

Honlap: www.oba.hu

Új ügyvezető igazgató az OBA élén

Az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) Igazgatótanácsa a 2005. október 3-i ülésén Dr. Székács Pétert választotta az OBA ügyvezető igazgatójává.

Az új vezető október 15-étől irányítja a hitelintézetek betéteseinek védelmét ellátó intézményt. Az igazgatótanács az OBA szervezeti struktúrájának átalakítása miatt 2005. június elején jelentette meg nyilvános pályázati kiírását az Alap vezetői tisztségének betöltésére. Az OBA igazgatótanácsa elismerését fejezi ki Jánossy Dánielnek, az Alap leköszönő ügyvezető igazgatójának több mint egy évtizedes, a betétvédelem érdekében végzett munkájáért.
Az OBA igazgatótanácsa tavasszal jelentette be, hogy több területen - szervezet, díjrendszer, vagyonkezelés - változtatásokat lát indokoltnak. Így az alap jogosítványa a jövőben leszűkül majd a betétesek kártalanítására, nem lesz lehetősége arra, hogy a betétbefagyás elkerülése érdekében pénzügyi kötelezettséget vállaljon.

Dr. Székács Péter (1951) közgazdász (MKKE, 1975); egyetemi doktor (1981).

Főbb munkahelyei: Monimpex Külkereskedelmi Vállalat, külkereskedő; Külkereskedelmi Minisztérium, területi referens, tokiói kereskedelmi képviselő; Budapest Bank, ügyvezető igazgató; Corvinbank Rt. befektetési igazgató; Pénzügyminisztérium, főosztályvezető; ÁPV Rt.Tőkepiaci Igazgatóság.