Tőkepiacot élénkítő intézkedések a Budapesti Értéktőzsdén

1924 óta minden évben október utolsó munkanapján emlékezünk meg a Takarékossági Világnapról. A spórolásnak, takarékosságnak, pénzügyeink gondos kezelésének számos formáját ismerjük. Ezek közül – bár az átlagember erről csak felszínes ismeretekkel rendelkezik - kiemelkednek a tőzsdei befektetési lehetőségek. A közelmúltban a tőkepiacot élénkítő intézkedéseket hirdettek meg a Budapesti Értéktőzsdén, ennek hatásairól kérdeztük Szalay-Berzeviczy Attilát, a BÉT elnökét.

- A lakosság, de a vállalatok vezetői is vajmi keveset tudnak a tőzsde szerepéről, a részvénybefektetési lehetőségekről. Az intézkedéscsomag milyen lépéseket irányoz elő a polgárok pénzügyi műveltségének növelésére?
- A lakosság hiányos pénzügyi műveltsége komoly akadálya a magyar tőkepiac fejlődésének. Ezért a Budapesti Értéktőzsde kezdeményezésére létrejött Öngondoskodás Alapítvány kidolgozott egy középiskolai oktatási anyagot „pénzügyi és tőzsdei alapismeretek” címmel, amely a szükséges alapvető közgazdasági alapismeretek oktatását biztosítja a fiataloknak, illetve segítséget nyújt a felnőttek számára szervezett ismeretterjesztéshez. Emellett a BÉT folytatja oktató, tájékoztató programjait, az ingyenes tőzsdei tanfolyamokat, a hazai nagyvárosokba szervezett tőzsdei nyílt napokat, a befektetői találkozókat itthon és külföldön, csakúgy mint a Tőzsdeképes Cégek Klubját.

- A kormány 2007-től egységes, 10 %-os árfolyamnyereség-, kamat- és osztalékadót kíván bevezetni. Mit várnak az intézkedéstől?
- A kormány a tőzsde és a tőkepiac reprezentánsainak és tárgyalásainak eredményeképpen az a megállapodás született, hogy a tőkepiacot élénkítő intézkedések mellett, 2007-től 10%-os árfolyam-nyereségadót vezet be a kabinet. Az árfolyam-nyereségadó bevezetése a tervek szerint egyszerre és azonos mértékkel történik a banki betétekre és a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokra kivetendő kamat- és hozamadóval, tehát az intézkedés nem lesz diszkriminatív.
Ezzel párhuzamosan pedig a tőzsdére bevezetett cégek által fizetett osztalék után az eddigi 25 százalék helyett 2007-től 10 százalékos adót kell fizetni a magánszemélyeknek. Ez a lépés a tőkejövedelmek harmonizálása mellett a tőzsdei bevezetések ösztönzését is célozza.
Az árfolyamnyereség kiszámításakor a felmerült veszteségek, költségek beszámíthatók, sőt két évre elhatárolhatók. Az adó megfizetése az SZJA bevallás részeként, az értékpapír-forgalmazó cégtől kapott év végi igazolás alapján történik.

- Mi a célja a nyugdíj-előtakarékossági befektetési számla 2006-os tervezett bevezetésének?
- A tervek szerint 2006-tól minden SZJA fizető állampolgár számára hozzáférhető a nyugdíj-előtakarékossági befektetési számla. A Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (BAMOSZ), valamint a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) közösen dolgozta ki a nyugdíjrendszer új elemének a koncepcióját, amelyet a tőkepiaci szakmai szervezetekkel, a Befektetési Szolgáltatók Szövetségével (BSZSZ), a Magyar Biztosítók Szövetségével (MABISZ) és a Stabilitás Nyugdíjpénztári Szövetséggel karöltve hoztak nyilvánosságra.
Ez az új konstrukció a lakossági megtakarítások arányának növelését, a hosszú távú befektetetési szemlélet és az öngondoskodás erősítését célozza meg. A jelenlegi nyugdíjrendszer keretein belül egy újabb önkéntes megtakarítási lehetőséget kíván teremteni, ami kiegészíti a jelenlegi öngondoskodási rendszer elemeit, és hozzájárul a nyugdíjasok öregkori jólétének emeléséhez. A nyugdíj-előtakarékossági számlát a kormány a személyi jövedelemadóból levonható kedvezménnyel (a befizetett összeg 30%-a, maximum évi 100 ezer forint) támogatja, mely megfelel az önkéntes nyugdíj- és egészségpénztárak esetére biztosított kedvezménynek. A kormány a nyugdíj-előtakarékossági befektetési számlán elhelyezett megtakarítások hozamára adómentességet biztosít. Az új konstrukció lényege, hogy a megtakarító dönthet arról: nyugdíját milyen portfolió-összetétellel takarítja meg, azaz a részvényektől kezdve a befektetési alapokon keresztül a unit-linked biztosításokig a befektetési eszközök széles palettájáról választhat.
A tőzsdei javaslatcsomagban foglaltaknak megfelelően a kormány 2006. január elsejétől a nyugdíjpénztáraknak egységes 5 éves (súlyozott) hozamjelentési kötelezettséget ír majd elő minden hirdetményükben és a számlakivonatukban, hogy érvényesítse a hosszú távú befektetési szemléletet, mely erősítheti a részvények szerepét a portfoliókban.

- Jelenleg a cégek alig néhány százaléka szerepel a tőzsdén. Milyen intézkedések várhatók a vállaltok tőzsdére való bevezetésének kérdésében?
- A BÉT-re bevezetett X cég valóban csak néhány százaléka a hazai cégeknek, de köztük szerepel jó néhány meghatározó szereplő is. A tőzsdén lévő cégek piaci értéke (kapitalizáció) eléri a magyar GDP 30%-át amivel a térség tőzsdéivel összehasonlítva az élmezőnyben szerepelünk.
A kormány pályázati úton évi 100 millió forintos keretből támogatást biztosít magyar cégek tőzsdére való bevezetésének költségeihez. Továbbá a már említett osztalékadó kedvezmény is a tőzsdei megjelenésre ösztönzi majd a cégeket. Az árfolyam-nyereségadó bevezetése kapcsán elfogadott tőkepiaci élénkítő csomag része még a bevezetések ösztönzésére létrehozott alap – 100 millió Ft. – a GKM-el közösen. Az okt. 25-én lezárult pályázatra öt cég jelentkezett - ezek várhatóan 2005 végén – 2006 első felében kerülhetnek tőzsdei bevezetésre.

- Mik a céljai a Budapesti Értéktőzsde az ez év novemberében induló imázskampányának?
- A BÉT novembertől induló imázskampánya alapvetően két fő célt szolgál. Egyrészről a középvállalatok tulajdonosait, pénzügyi vezetőit kívánja meggyőzni cégük tőzsdei bevezetésének előnyeiről, hasznáról és a tőkepiaci forrásbevonás fontosságáról: hogy a tőzsdei bevezetés és forrásbevonás ne egzotikum, hanem reális, vonzó és követendő alternatíva legyen.
Másik fontos cél, a teljes magyar társadalom elérése az öngondoskodás eszméjének és a hosszú távú megtakarítások propagálásával, a részvénybefektetések népszerűsítésével. A cél, hogy minden magyar állampolgár ráébredjen: kellő fegyelemmel, megfontoltsággal, kis szakértelemmel hosszú távon könnyebben gyarapodhat, mint más, hagyományos befektetésekkel.

Veér Károly