Lábatlan büszkesége: a Gerenday-ház

A Gerenday Közösségi Ház és Arborétum Lábatlan központjában a 10-es számú főútvonal mentén várja az érdeklődőket. Az épület és az azt körülvevő 2,02 ha területű park 1847-től volt a Gerenday család tulajdonában, mikor Gerenday Antal Piszkét választotta családja lakóhelyéül. Érdekeltséget szerez a Gerecse vörösmárvány bányáiban, és Piszkén kőfaragó telepet létesít.

A Gerenday-család
A 150 embert foglalkoztató Gerenday-féle Emlékmű és Építési Anyag rt. a kor vezető cége volt, amit később Pestre telepítettek át. Ők készítették el hazánk számos jeles férfijának, így többek között Kisfaludy Károly, Vörösmarty Mihály, Kölcsey Ferenc, Garai János síremlékét. A sírköveken kívül emléktáblákat és köztéri szobrokat is készítettek. Gerenday Antal maga szervezte a piszkei hajóállomás felépítését, mert a vízen könnyebben szállíthatta a márványt Pestre.
A piszkei telep épületeit alakították át lakóhelyiségekké az egyre növekvő család számára (nyolc gyermeke volt). Így alakult ki az a családi épületegyüttes a falu közepén, amit még az egykori piszkei képeslapok is Gerenday kúriának neveznek.
Az épületegyüttes kiépítése az 1900-as évek elején fejeződött be. Ekkor készült el az Esterházy-stílus jegyeit viselő, de jellegzetesen polgári lakószárny, amely hosszú évtizedekig a család kedvelt nyári tartózkodási helye volt.
A család tevékenyen kivette részét a falu kulturális és közéletéből, 1864-ben kálváriát építettnek a templom fölé, majd 1868-ban megalakították a Piszke-Karva Olvasókört, amely az Úrikaszinó szerepét is betöltötte és a második világháború végéig fennállt.
A kúria
Az épület 1990-ig volt a család tulajdonában, amikor a Gép- és Alkatrészgyár lábatlani gyára megvette a tulajdonjogot a családtól, majd 1999-ben a parkkal együtt eladásra kínálta. Az önkormányzat megvette a területet, és ünnepélyes keretek között 1999 májusában Lábatlan lakói nevében átvette a jelképes kulcsokat Lukácsy Andrástól, a család örökösétől. A kúria megmaradt berendezési tárgyait, a bútorokat és a festményeket restauráltatták, melyek megtekinthetők a Közösségi Házzá alakított épületben. A helyreállított bútorok, és a restaurált képek (családi portrék) kicsit arisztokratikusnak tűnhetnek a látogatóknak, pedig a családra inkább a dolgos, igényes és eredményes munka, nyitottság volt jellemző.
A parkot 1890-es években létesítette a család. Gerenday Antal fiai, Dezső és Andor alapítják a Gerenday fenyőkertészetet, amelynek egy szép egyede a párizsi világkiállítás aranyérmét nyeri el. A nagyobbrészt örökzöld növényekből és ritka fajokból álló gyűjtemény, mely hosszú évtizedeken át gyarapodott, európai hírű volt. A faiskola a háborúkat átvészelve 1945-től fokozatosan megszűnt. Az arborétumot 1977-ben a Komárom Megyei tanács védetté nyilvánította, a terület értékeinek őrzésével a Gerenday örökösöket bízták meg, a kiadásokat költségvetésben terveztette meg, a növények értékének megállapítására szakvélemény készült.
Az 1990-es években a Gép és Alkatrészgyár az arborétumot bekerítette, majd tisztítás után elkezdték az értékes növényfajok jelzőtábláinak kihelyezését, esőbeállót építettek és megoldották a világítást. Amikor 1999-ben az önkormányzat tulajdonába került, tovább folytatódott a kert gondozása. 2003-tól az arborétum teljesen felújítva, szabadtéri színpaddal kiegészítve várja a kikapcsolódásra, kultúrára, sétára vágyó közönséget.

www.labatlan.hu