HATÉKONY FOGYASZTÓI JOGVÉDELEM
MIÉRT VAN SZÜKSÉG A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETRE?

A Békéltető Testületeket a Fogyasztóvédelemről rendelkező 1997. évi CLV. törvény hozta létre. A testületek 1999. január 1-jén kezdték meg működésüket.
A testület feladatai:
„A békéltető testületi eljárás célja a fogyasztó és a gazdálkodó szervezet közötti vitás ügy (fogyasztói jogvita) egyezségen alapuló rendezésének megkísérlése, ennek eredménytelensége esetén az ügy eldöntésére a fogyasztói jogok gyors, hatékony és egyszerű érvényesítésének biztosítása érdekében.”

Az idézett szöveg is hangsúlyozza, hogy a testület célja a gyors és hatékony vitarendezés. A fogyasztó nagyon alapos jogsérelem esetén fordul csak ügyének rendezése miatt a bírósághoz. Az ügyfelek félnek a bírósági eljárás kötöttségeitől, attól, hogy az eljárás elhúzódik, és úgy vélik igen gyakran, hogy az ügyvédi képviselet is kötelező. Az egyes Európai Uniós országok gyakorlata bizonyította be, hogy a bíróságon kívüli út is igen hatékony lehet.
A békéltető testület hatáskörébe az áruk és szolgáltatások minőségével, biztonságával és a termékfelelősségi szabályok alkalmazásával, valamint a szerződések megkötésével és teljesítésével kapcsolatos fogyasztói jogviták bíróságon kívüli rendezése tartozik. A hatáskör leírásából következik, hogy a testületnek minden jelentősebb, a fogyasztót érintő területtel kell foglalkoznia. A kereskedelemben tapasztalható jótállási és szavatossági vitákon túl a közüzemi szolgáltatókkal (távfűtés, gázszolgáltatás, stb.) és pénzügyi szolgáltatókkal (bank, biztosító, stb.) kapcsolatos viták rendezésére is lehetősége van a Békéltető Testületnek. A szerződések teljesítésével kapcsolatos jogvitákhoz sorolható még az új lakásépítési, illetve a lakás-felújítási szerződések teljesítése is.

A Békéltető Testület a megyei Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő független testület, melynek elnöke André László.

A békéltető testületi eljárás mindig a fogyasztó kérésére indul. A fogyasztónak bizonyítania kell, hogy az ügyének rendezését megkísérelte, és az sikertelen volt. A fogyasztónak közölnie kell nevét, címét, a gazdálkodó szervezet (egyéni vállalkozó) nevét, címét, a panaszát és a panasz rendezésére irányuló kérését.

A beérkezett panasz sorsáról 3 napon belül az elnök dönt, ha úgy ítéli meg, hogy az ügy minden törvényes feltételnek megfelel, akkor maximum 30 napos határidővel kitűzi a békéltető tárgyalást.

Az eljáró tanács három tagból áll, egyik tagját a fogyasztó, másik tagját a gazdálkodó szervezet jelöli ki, a két kijelölt tag választja meg az eljáró tanács elnökét.
Ha a békéltetés sikertelen, azaz nem jött létre egyezség a felek között, akkor eldönti a vitát. A gazdálkodó szervezet az eljárás alatt végig nyilatkozhat, hogy elfogadja-e a tanács döntését – ez az „alávetési nyilatkozat”. A nyilatkozat birtokában a tanács „kötelező határozatot” ad ki. Ennek a határozatnak a végrehajtását lehet kérni a bíróságtól, ha a gazdálkodó nem tesz eleget az abban foglaltaknak.

Alávetési nyilatkozat hiányában a tanács „ajánlást” ad ki. A gazdálkodó szervezetnek 15 napja van, hogy az ajánlásban foglaltaknak eleget tegyen. Ha nem tesz eleget az ajánlásnak, akkor az ajánlás szövege a fogyasztó nevének törlésével nyilvánosságra hozható.
Az eljárás lefolytatásának nem akadálya az, ha valamelyik fél nem jelenik meg a békéltető tárgyaláson, - ez többnyire a gazdálkodó szervezetre jellemző – akkor az eljáró tanács a rendelkezésre álló adatok alapján dönt.

A fogyasztót a békéltető testületi eljárás, illetve annak eredménye nem korlátozza abban, hogy panaszával bírósághoz forduljon.

A békéltető testületi eljárást csak fogyasztó (magánszemély) kezdeményezheti, vállalkozó, illetve vállalkozás nem. Kérjük a vállalkozókat, hogy működjenek közre a fogyasztói panasz békéltető testületi úton történő rendezésében, és fogadják el a testület döntését.

A Békéltető Testülettel kapcsolatban bővebb felvilágosítás kérhető a 34/513-018-as telefonszámon, vagy az info@kemkik.hu e-mail címen Sebestyénné Mészáros Esztertől.
A Békéltető Testület címe: 2800 Tatabánya, Fő tér 36.