Office – avagy mi kell egy jó irodába?
Számítógépes és egyéb hálózatok

Számítógépes hálózat nélkül az irodák ma már szinte elképzelhetetlenek. Ott, ahol egy számítógépnél több működik, előbb-utóbb felmerül az igény azok összekötésére, az erőforrások – pl. nyomtató, vagy akár nyomtatók – megosztására. E havi témánk szakértőjének Stamler Sándort, a tatabányai Korall Kft. ügyvezető igazgatóját kértük fel.

- Mikor kell, vagy mikor érdemes számítógép-hálózat kialakításába kezdeni?
- Az egyik eset, hogy most épül az iroda, vagy nagyobb felújítás előtt áll. Ilyenkor még a falba szerelve, rejtett kábelezéssel is kialakítható a hálózat. Az ún. parapet csatornás rendszer  használatakor, a kábelek falon kívül egy műanyag csatornában futnak és a szerelvények is ebbe a csatornába vannak szerelve. Ennek óriási előnye, hogy a végpontok helyét – pl. egy átrendezés esetén – nagyon könnyű módosítani. Ezt alkalmazzuk, ha az irodák már „lakottak” és a hálózat utólag kerül kiépítésre. Alapesetben ahol lehet, ott kábelezzünk!

- Léteznek vezeték nélküli megoldások is. Melyek ezek?
- A legközismertebb az ún. WLAN (Wireless) technológia. A rádiófrekvenciás  Acces Point-ok (bázisállomások) biztosítják a kapcsolatot a számítógépek és a hálózati eszközök között. Akkor ajánljuk, ha a kábelezés nem oldható meg, pl. bérleményeknél, műemlék jellegű építményeknél. Az ún. elektromos smog e nélkül is jelentős a környezetünkben, igyekeznünk kell ezt minél kisebb mértékűre szűkíteni.
Kevesen ismerik a hagyományos 220 V-os elektromos hálózatra épülő technológiát. Egyszerű eszközök segítségével a 220V-os kábelezésen keresztül számítógépes, vagy bármilyen más, digitális jeleket továbbító hálózatok üzemeltethetőek. Ehhez az szükséges, hogy fázisonként a meglévő konnektorokba egy-egy speciális adaptert kell dugni és azt UTP kábellel csatlakoztatni kell a számítógépekhez ill. switch-hez (adatkapcsolóhoz). Innentől minden ugyan úgy működik, mint az UTP-s kábeles hálózatoknál.

- Miért nem népszerűbbek ezek? Talán magasak a költségek, vagy drágák az eszközök?
- Biztos, hogy nem az ár az oka, ezek alacsony árfekvésű eszközök, inkább a biztonság jelent bizonyos területeken akadályokat. A vezeték nélküli és a 220 V-os hálózatra épülő technológiák esetén könnyű a csatlakozás, s ez természetesen a nem kívánatos személyek dolgát is megkönnyítheti. Az átlagos kis irodák esetén azonban egyáltalán nem indokolt az aggodalom, számukra praktikus és olcsó ez a megoldás , és az alkalmazott jelszavas védelem elég.
A kábeleknél beszélnünk kell még az ún. üvegszálás technológiáról is. Ez a legdrágább, de gyors, teljesen „zajmentes” adatátvitelt tesz lehetővé, ebből adódóan lehallgathatatlan, s ezért nagyon biztonságos is. Ahol a cél a tökéletes adatvédelem – például állami hivatalokban,bankoknál – ott a teljes hálózatot üvegszálas technológiával építik ki.

- Mitől gyorsabb az egyik vagy a másik kábel, illetve hálózat?
- A sebességet alapvetően a különféle kábeltípusok és technológiák határozzák meg. Magyarországon az ún. koax kábelekkel kiépített Ethernet protokollal irányított hálózatok terjedtek el a kezdeti időszakban. Ezek 10 Mbit/s adatátviteli sebességet tettek lehetővé, ami ma már kicsinek számít. A BUSZ-rendszerű átvitelben az adatok sok felesleges utat tesznek meg, az „adatcsomagok” gyakran ütköznek is egymással, ami tovább lassítja a rendszert. Ilyen hálózatok ennek ellenére még ma is sokfelé működnek.
Ezen segített az ún. csillag topológiájú hálózatok kialakítása, amelyekhez már ún. UTP (Unshielded: árnyékolatlan, Twisted: csavart, Pair: pár), vagyis csavart érpáras kábeleket használnak, amelyben 4 érpár, vagyis 8 kábel fut. Ez ma a standard, ezekkel vannak építve az ún. strukturált kábelezési rendszerek. A kábeleknek természetesen van árnyékolt változata is (SFTP), ezeket olyan környezetben használják, amikor nagy az elektromágneses „zaj”, vagyis az adatátvitelt zavaró körülmény. Az árnyékolás a vezetékeknél azt jelenti, hogy a kábelt alufólia vagy fémharisnya veszi körül, illetve az erek önállóan is fóliázottak.
Az UTP kábelekkel épített Ethernet hálózatok alkalmasak minden olyan adat továbbítására, amely digitálissá alakítható Ezek már kevésbé sérülékenyek és a sebességük 100-250 Mbit/s. A leggyorsabbak az üvegszálás kábelek 1 Gbit/s sebességre képesek.

- A kábelek az alapot adják, de végül hogyan épül fel egy teljes hálózat?
- Az UTP hálózatok kialakításánál figyelembe kell venni, hogy a fali aljzatok a rendező szekrénytől maximum 100 m-re lehetnek. WLAN esetén ugyanez az épületen belül 30-80 m. Ezek azok a távolságok ugyanis, amelyek után a továbbított digitális „jel” gyengülni kezd. Ez tehát azt jelenti, hogy ilyen távolságokon belül kell elhelyeznünk egy-egy Acces Pointot, illetve UTP kábelezés esetén az ún. RACK (rendező) szekrényt. A RACK szekrényeket rendszerint üvegszálas kábelekkel kötjük össze, s ezek együttese alkotja az ún. gerinchálózatot. Ide csatlakozik egy switch (adatkapcsoló), s ebbe futnak be a számítógépek, hálózati nyomtatók UTP kábelei. Sok helyütt van szerver számítógép, ez azonban nem kötelező, hiszen pár gép esetén az általa végzett funkciókat meg lehet osztani a munkaállomásként működő számítógépek között is, bár ez jelentősen befolyásolhatja azok teljesítményét. Ezek az eszközök alkotják tehát az ún. belső hálózatot.

- Milyen külső hálózatok jöhetnek szóba?
- Ezek közül a legismertebb az Internet, de természetesen eddig nem részletezett megoldásokkal, egymástól távol eső helyi hálózatok is összeköthetőek. Az Internet alkalmazása ma már szinte elengedhetetlen. A weboldalak böngészése, az e-mailek küldése és fogadása mindennapos tevékenységgé vált. Az ún. Router segítségével az Internet-hozzáférés megosztható több gép között is. Ezt rendszerint ún. szélessávú hozzáféréssel, pl.ADSL-lel rendelkezők esetén érdemes megtenni, mert a hagyományos, modemes hozzáférés túl lassú a többgépes használathoz.

- Említette pl. a hálózati nyomtatót. Miben különbözik ez az általunk megszokottól?
- A hálózati nyomtató egy Ethernet csatoló kártya segítségével közvetlenül képes csatlakozni a számítógépes hálózatra. Ezek a nyomtatók a hálózat bármely tagja számára elérhetőek, rendszerint nagy kapacitásúak és ezért nagyon gyorsak.
A hálózatok lehetővé teszik az együttműködést és az eszközök optimalizálását is. Elegendő néhány irodánként a szükséges típusokból egy-egy példány. Természetesen a nem hálózatos nyomtatók is megoszthatók, ekkor azok az egyik munkaállomáson, vagy a szerveren keresztül működnek. Ilyen esetekben azonban az eszközre kiküldött adatok a gazda gép kapacitását jelentősen lecsökkenthetik, ezért ez a megoldás csak kis hálózatok esetén javasolt.
A hálózatépítés tehát ma mindenképpen gazdaságos és előremutató megoldás, hiszen elengedhetetlen az információáramoltatás biztosításához, a külső kapcsolattartáshoz. Az egyes technológiák már olyan elterjedtek, hogy a hálózatok ma már nagyon méltányos áron kialakíthatók, s a befektetés nagyon gyorsan megtérül a közös, optimalizált eszközhasználatnak köszönhetően. Ráadásul mindezt csak egyszer kell kialakítanunk, mert onnantól kezdve minderre ráépíthető minden más, aminek az alapja a hálózat: internet, telefon, távvezérelhető eszközök, intelligens épületek vezérlése, stb. Tehát nemcsak a jövő, de már a jelen is a hálózatoké.

Cseh Teréz