Élő szlovák gyökerek Oroszlányban

„A szervezők annak idején nemes célt tűztek maguk elé: az egyetemes emberi kultúra részét képező népi hagyományok és népi kultúra értékeinek felelevenítését és megjelenítését, valamint a közönséggel való megismertetését, s ennek jegyében szervezik meg évről évre a falunapot.” – ezekkel a szavakkal köszöntötte a 12. oroszlányi falunap vendégeit Rajnai Gábor.

Főzőverseny, terménybemutató
Aki végigkövette a rendezvény állomásait, láthatta, hogy az Oroszlány polgármestere által megfogalmazott gondolat, s a szervező Szlovák Önkormányzat és a Falu-Hagyományörző és Kulturális Egyesület törekvése valóban maradéktalanul megvalósult. Bár már reggel borongós időjárás fogadta az érdeklődőket a Tájház udvarán, hat csapat úgy döntött, hogy a szemerkélő eső ellenére is fakanalat vesz a kezébe, hogy délre kiderüljön: ki készíti a legízletesebb ételt. A bográcsokban már délelőtt rotyogtak az étkek, s aki további ínycsiklandó élményre vágyott, azt a pajta várta a már hagyományos zöldség és gyümölcskiállítással.
A gazdák idén is kitettek magukért, a szemlélődőt különlegesnél-különlegesebb termények, kompozíciók fogadták, s azt is figyelemmel kísérhették, hogyan készítik a szorgos méhek a lépet. A zsűri értékelése alapján végül Bíró Józsefné, dr. Magyar Henrik, Szigetvölgyi Istvánné, Kulcsár Dávid, Majtán Mária, Schüller Gábor és Kostyál János terménye, illetve kézműves alkotása nyert el különböző ajándékokat.

Szlovák esküvői viseletek
A szemet és a szellemet is gyönyörködtette az az országosan egyedülálló vándorkiállítás, mely az Evangélikus Egyház Gyülekezeti Termében nyílt, s amely a magyarországi szlovákok elődeinek esküvői viseletét mutatja be. Mint Király Katalin az Országos Szlovák Önkormányzat tagja elmondta, a tárlat azért egyedülálló, mert ilyen gyűjteménnyel a szlovákokon kívül egyetlen nemzetiség sem rendelkezik.
Azoknak, akiknek nincsenek szlovák gyökerei, talán kissé furcsa, hogy a menyasszony és vőlegény ruházata a múlt század elején a szlovák hagyományoknak megfelelően még túlnyomóan fekete volt, de mint kiderült, Tessedik Sámuel evangélikus lelkész még a 18. században tiltotta meg a „cifrálkodást”. Ezért a menyasszony legpompázatosabb éke a fejdísz volt, amely élő virágból készült.

Felvonulás és elismerések
A valamikori esküvői öltözetnél már ékesebb, színesebb felvonulást láthattak az érdeklődők kora délután, amikor a nemzetiségi műsor fellépői a Topolya ligethez vonultak, ahol őseikre emlékezve helyezték el a kegyelet és tisztelet virágait. Az időjárás azonban végül nem fogadta kegyeibe a rendezvényt, hiszen a szabadtérre tervezett műsort félbeszakította a zuhogó eső, így az oroszlányi szlovák „Brána” népi tánccsoport és a Pilisszentléleki pávakör után következő fellépők már a művelődési házban szórakoztatták a vendégeket.
Itt vehette át Kocsiczki Pál, a Szlovák Klub, valamint Molnár Ferencné Danis Magdolna és családja a „Za Oroslánsku kultúru” elismerést is, melyet 2004-ben alapítottak Varga Istvánné, Mariska néni emlékére, s Oroszlány várossá nyilvánításának 50. évfordulója alkalmából. Mostantól tehát az ő nevük is felkerül a szlovák Tájházban található, Licskó István által készített emlékfára, mellyel azon személyek előtt tisztelegnek, akik tevékenységükkel maradandóan vettek részt Oroszlányban a szlovák kultúra és hagyományok megőrzésében, ápolásában.

Munkatársunktól