Ülésezett a Regionális Fejlesztési Tanács
Az Új Magyarország programot mutatta be a Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács augusztus 29-i ülésén Bajnai Gordon Székesfehérváron. Kovács Tamás a regionális fejlesztési ügynökség programigazgatója a régió fejlesztési elképzeléseit tartalmazó dokumentumot, azaz a KD-ROP-ot ismertette.
Erősíteni kívánják a régiók szerepét A kormány - átfogó stratégiájával egyezően - támogatni kívánja a decentralizációt és a régiók erősítését - mondta Bajnai Gordon fejlesztéspolitikai kormánybiztos. "A cél az, hogy erősödjön a régiók önállósága, növekedjen az a sajátos regionális szempontú tervezés, amely különbséget tesz" a más-más adottságú, karakterű, és különböző problémákkal küzdő régiók között - közölte a kormánybiztos az Új Magyarország Fejlesztési Tervről folytatott közép-dunántúli regionális vita után. A fejlesztéspolitikai kormánybiztos úgy fogalmazott: a kormány a régiók közötti sajátosságokat kiemelő tervezést és végrehajtást támogatja.
Vitanapok az NFT II.-ről Mint mondta, a 2007- 2013 között Magyarország rendelkezésére álló 8 ezer milliárd forint felhasználásáról folyik a társadalmi egyeztetés. A tervet "regionális és ágazati alapon" is egyeztetik a régiókkal. Közölte, hogy az országos érdekegyeztető fórumokkal tartott egyeztetést követően szeptember 19-én parlamenti vitanap lesz, majd a Nemzeti Fejlesztési Tanács tárgyalja meg a véglegesnek szánt programot. A kormány szeptember 27-én dönt az Új Magyarország Nemzeti Fejlesztési Tervről, amit szeptember végén nyújtanak be az európai Uniónak - mondta Bajnai Gordon. Tájékoztatása szerint a 8 ezer milliárd forintból mintegy 1600 milliárd forint felhasználásáról a regionális sajátosságok és célok figyelembevételével döntenek, az összeg fennmaradó részét ágazati szempontok szerint osztják el a régiókban.
Innováció és gazdaságfejlesztés A Fejér-Komárom-Esztergom- és Veszprém megyét magába foglaló közép-dunántúli régióban a gazdaságfejlesztés kap elsőbbséget - mondta el a regionális fejlesztési tanács elnöke, Agócs István. Tájékoztatása szerint a gazdaságfejlesztésen belül a nagyobb hozzáadott értéket képviselő ágazatokat, továbbá kutatás-fejlesztést kívánják erősíteni, valamint a Balaton, a Velencei-tó és a Duna-kanyar lehetőségeit kihasználva a turizmus fejlesztésének biztosítanak elsőbbséget.
A KD-ROP-ról A Közép-dunántúli régió önálló Regionális Operatív Programja (KD-ROP) a 2007-2013-as EU-s pénzügyi-programozási időszakban a régióba érkező közösségi források minél teljesebb körű felhasználását alapozza meg, segítve a régió versenyképességének növekedését illetve a régió társadalmi kohéziójának erősítését. A dokumentum elkészítése Európai Unió által előírt kötelezettség, de egyúttal olyan eszköz is, amely segítségével a régió korábban lefektetett stratégiai irányai mentén dinamizálhatja a Közép-Dunántúl középtávú fejlesztési lehetőségeit. A KD-ROP az a dokumentum, amelyet a Tanács jóváhagyása után kell eljuttatni Brüsszelbe az idei év őszén, annak érdekében, hogy az Európai Unió általi elfogadását követően a régió a regionális szintre rendelt forrásait saját intézményrendszere által koordináltan, eredményesen felhasználhassa. Meghatározták a Közép-dunántúli régió szempontjából kiemelt, komplex fejlesztéseket.
Támogatások és informatikai klaszter A grémium döntött céltámogatások odaítéléséről, a kiegészítő keret terhére 467 millió forintot osztottak ki. Hegymagas és Raposka Községek Önkormányzata szennyvízközmű építésre használhat fel több mint 300 millió forintot. A káptalantóti önkormányzat több mint 165 millió forintot költhet szennyvízcsatorna-hálózat építésére. Az ülésen tájékoztató hangzott el arról, hogy megalakult a Közép-Dunántúli Regionális Informatikai Klaszter. A Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség támogatását is élvező szerveződés egyik, kimondott célja, hogy a partnerségen alapuló együttműködés lehetőségeire támaszkodva elősegítse a régióban működő informatikai kis- és középvállalkozások (közismert nevén KKV-k) beszállítói készségének, képességének és lehetőségének a fejlesztését a hazai piacon és a határon túl. Az alapító tagok között helyet kapnak ERP forgalmazók és hardverszállítók, rendszerüzemeltetéssel vagy szoftverfejlesztéssel foglalkozók, informatikát oktatók vagy alkalmazók, hardver közeli fejlesztők, vagy tanácsadói feladatokat ellátók, biztonságtechnikával, beléptető rendszerekkel foglalkozók, hálózat építők, vagy a design készítésre fókuszáló, netán az informatika HR területén működő cégek. Az eltérő tevékenységek sokszínűségéből adódó szélesebb kínálat éppen úgy a fejlődést szolgálja, mint az azonos tevékenységet végző vállalkozások műszaki, gazdasági potenciáljának nagyobb projektek megvalósítása érdekében történő, eseti egyesítése.
Egészségügyi információs központ A regionális tanács ülésén elhangzott, hogy a Közép-Dunántúli Regionális Egészségügyi Tanács (KD RET) elnöksége, a TÁRKI - Egészség Tudásközpont és az ÁNTSZ vezetőivel javaslatot fogalmazott meg arról, hogy a Norvég Alap segítségével a térség egészségügyi fejlesztése és optimális működtetése érdekében népegészségügyi és szociális információs központot hozhasson létre. Az együttműködő szervezetek által rendelkezésére bocsátott, valamint az önállóan gyűjtött adatokból a lakosság egészségi és szociális állapotára, az egészséget és a szociális helyzetet meghatározó legfontosabb gazdasági-társadalmi, lakó és munkahelyi környezeti tényezőkre valamint az ellátórendszer működésére, igénybevételére vonatkozó tudásbázist épít fel, és bocsát rendelkezésre. A regionális központban rendelkezésre álló tudásbázis felhasználásával olyan politikai, szakmai és gazdasági döntések hozhatók, amelyek eredményeképpen egészségesebb lesz a lakó- és a munkahely, kedvező irányba módosul a régió lakosságának egészségmagatartása, javul a szolgáltatások színvonala és az egészségügyi rendszer hatékonysága, amely hozzájárul a régió versenyképességének növeléséhez. Az Európai Unió több tagállamában, mint pl. Angliában, Franciaországban, Olaszországban, Németországban már működnek regionális népegészségügyi és szociális információs központok. Céljuk, hogy elősegítsék a regionális szintű egészséginformáció új szempontú feldolgozását, minél szélesebb körben történő elérhetőségét és felhasználását a helyi döntéshozatalban, erősítsék a népegészségügyi és szociális szemléletet a lakosság egészségének javítása érdekében. Az EU-ban a lakosság egészségére egyre inkább, mint a versenyképesség egyik zálogára tekintenek. Ezt mutatja az is, hogy a regionális fejlesztések szempontjából fontos strukturális indikátorok között 2004-ben már egy egészségi állapotot leíró mutató is szerepelt.
vk |