szlovák
HÍRPORTÁL TURISZTIKAI PORTÁL Cégjegyzék Regio Regia Üzleti Magazin Webstúdió Webáruház
-=- Szeretné itt látni a saját ajánlatát is? Vegye fel velünk a kapcsolatot! -=- Regio Regia - A Közép-dunántúli Régió vállalkozóinak üzleti magazinja Telefon: 34/310-971
   Kapcsolat

REGIO REGIA
a Közép-dunántúli Régió Értékteremtőinek Magazinja

Kiadó:
Regio Regia Nonprofit Kft.

ISSN-szám:
online: 1787-3010
nyomtatott: 1785-7074

Szerkesztőség:
2800 Tatabánya, Táncsics M. út 51.

Telefon:
34/310-971

E-mail:
info@regioregia.hu

 

KEM-BRIDGE WEBSTÚDIÓ

KEM-Bridge Net

Iroda:

2800 Tatabánya, Táncsics u. 51.

Telefon:
34/310-971

E-mail:
info@kembridge.hu

 

   MTI

   Tatabánya Kártya

Regio Regia HírportálRegio Regia HírportálRegio Regia HírportálRegio Regia Hírportál


A pára és a szabályozott szellőzés

A PÁRA ÉS A SZABÁLYOZOTT SZELLŐZÉS

A szellőztetés szükségessége

A lakóépületek építése során a mai, korszerű építőipari anyagok és technológiák alkalmazása merőben új követelményeket támaszt a lakások átfogó szellőztetésének tervezésével szemben.
A lakások tudatos, tervezett szellőztetésének jelentősége és igénye szorosan összefügg az építőanyag gyártás, a vegyipar (vakolóanyagok, műanyagbázisú felületképző anyagok, stb), de különösen a nyílászáró rendszerek fejlesztési eredményeivel, amelynek köszönhetően a lakások hőszigetelő képessége javult, a fűtésére felhasznált energia pedig csökkent.

Közismert, hogy minden emberi tevékenység több, kevesebb mennyiségű páratermeléssel jár.
Néhány jellemző adat:

Pihenő személy: 40 g/h  azaz 320 g éjszakánként és személyenként
Zuhanyozás: 2000 g/h  azaz 300 g  zuhanyozáskor
Ruhaszárítás: 2000 g/gép  azaz 200 g naponta és személyenként
Főzés: 1000-2000 g/főzés  azaz 3000 g naponta

A táblázatból is látható, hogy egy 3-4 tagú család átlagos napi páratermelése, illetve víz felszabadítása elérheti a 10-15-20 kg-ot, melyet tudatosan tervezett, és a lakás minden helyiségére kiterjedő légcserével el kell távolítani, ellenkező esetben megkezdődnek a káros folyamatok. A magas belső páratartalom amellett, hogy rontja a komfortérzetet, kondenzációs páralecsapódásokat okoz, amelyek a felületi foltosodásban és penészesedésben jelentkező esztétikai hibák mellett károsítják az épület szerkezeti elemeit is.

A régi, ma már korszerűtlen, magas hőszigetelési értékekkel rendelkező, gyenge szárny és tokszerkezetű fa nyílászárók réseken, hézagokon keresztül folyamatosan biztosították a lakás helyiségeiben az un. „természetes” légcsere lehetőségét. Mivel az ablakok szerkezeti hiányosságaiból adódóan a belső légmozgás lehetősége adott volt, így felhígulhatott a lakásban termelt pára koncentrációja, ezáltal csökkent az abszolút páratartalom.

Később, a fejlesztések nyomán a külső nyílászárókat felváltották a mai, tökéletesen záródó, dupla üvegezésű, jó minőségű hő, hang és légszigetelt változatok, melynek következménye a természetes légcsere korlátozása (gyakorlatilag megszűntetése), ezzel együtt a belső páratartalom káros növekedése, illetve kivitelezési hiányosságok következtében épületszerkezeti elemek hibás hőszigetelése véletlenszerű hőhidak kialakulását eredményezte.

Európai gyakorlat

Nyugat Európában a tervezők a légtömör ablakok megjelenésével és a többi építőipari anyagot érintő fejlesztési eredmény felhasználásával gyorsan felismerték, hogy a lakások szellőztetésének tervezésekor figyelembe kell venni azt a tényt, hogy a helyiségek, helyiség-csoportok, sőt többszintes épületek is, a határoló falak, illetve a külső nyílászárók által alkotott zárt rendszerré váltak.
A technológiai fejlődéssel egyidejűleg Európa több országában módosítva az építési szabványokat, előírták, hogy a „doboz effektus” kialakulásának elkerülése érdekében pl. lakást csak minden helyiségére kiterjedő, tervezett és lehetőleg szabályozott szellőztetéssel lehet építeni.

Fentiek alapján nem tartható a korábbi tervezői gyakorlat, mely szerint pl. egy lakás szellőztetése csak a kiszolgáló helyiségekre (konyha, kamra, fürdőszoba, WC) korlátozódik, ugyanis alapvető fizikai realitás, hogy az elvezetni szándékozott levegő mennyiségével arányos légmennyiség utánpótlásáról gondoskodni kell, tehát tudatosan beáramoltatott levegő nélkül nem oldható meg hatékonyan az elszívás bármilyen választott formája (gravitációs, központi ventilátorral, vagy, helyiségenkénti szívóventilátorokkal történő gépi). A légutánpótlást a lakószobák felől célszerű biztosítani, mert a megfelelő nyomáskülönbséggel kialakított egyirányú légforgalommal a szobák is részeivé válnak a szellőztetett helyiségeknek. Az említett nyílászárók beépítésével új feladatként jelentkezett a nyílt égésterű gázkészülékek (gázüzemű kazánok, gáztűzhelyek) biztonságos működéséhez szükséges égési levegő utánpótlásának korszerű megoldása is.

Itthon, Magyarországon

Elmondható, és minden tisztelet a kivételnek, hogy Magyarországon a tervezői szemlélet csak késve és igen lassan igazodik a ma fejlettnek nevezhető építőipari technológiák következtében jelentkező új kihívásokhoz.
Lakóépületi műszaki dokumentációk egész sorával találkozhatunk még ma is, melyekben a szellőztetés „féloldalas”, tehát csak a szennyezett levegő elszívását tervezték, a friss levegő szabályozott beáramoltatása megoldatlan.
A megállapítás abban az esetben is igaz, ha a helyiségek friss levegő ellátását a tervezők az ablakok kinyitására bízzák, ugyanis a törekvés a minél kisebb hőveszteséggel járó, optimalizált és szabályozott szellőztetés kell, hogy legyen.

A megoldás

A fentiekben vázolt, fokozottan hő, hang és légszigetelt, un. légtömör nyílászárók piaci elterjedése, illetve az ezzel szorosan összefüggő szellőztetési problémák megoldására a francia AERECO Rt. már huszonöt éve kifejlesztette a belső páratartalom érzékelése alapján vezérelt szellőztetési rendszerét.
A fejlesztőmunka eredménye a nemzetközi összehasonlításban is egyedülálló műszaki megoldásokat tartalmazó, automatikusan működő, a helyiségeken belüli páratartalom érzékelése alapján vezérelt, un. higroszabályozású szellőztetési rendszer.

Az AERECO higroszabályozású rendszer működésével a helyiségek között irányított légforgalom jön létre, melynek során a friss levegő szabályozott módon, a légbevezető elemeken keresztül áramlik a lakószobákba (a zárt rendszerbe), a párával és szagokkal szennyezett levegő pedig a kialakított egyirányú légáramlás során, a légszennyezéssel terheltebb kiszolgáló helyiségekbe telepített (fürdőszoba, WC, konyha), szintén szabályozottan működő légelvezető elemeken keresztül távozik.
A rendszer légbevezető és légelvezető elemei a belső páratartalom folyamatos érzékelésével, zsaluk nyitásával és zárásával a lakás minden helyiségében, illetve teljes területén, automatikusan és külső segédenergia nélkül szabályozzák a beáramló friss levegő, valamint az elvezetésre kerülő szennyezett levegő mennyiségét, biztosítva ezzel a belső légtérben a mindenkori optimális légcserét és a páratartalmat.

A higroszabályozású elemekbe beépített páratartalom érzékelő egy többrétegű, speciálisan kezelt poliamid pántköteg, amely a laboratóriumban beállított határértéket meghaladó páratartalom növekedés esetén nyúlik, a csökkenésekor pedig összehúzódik. A pántköteg hosszúsága változásának hatására az adott légbevezető vagy légelvezető zsalu – a páratartalom mértékének megfelelően – fokozatmentesen nyílik, illetve záródik.

A rendszer működési elvéből következik, hogy szabályozott légcserére azokban a helyiségekben és olyan időpontokban, illetve mértékben kerül sor, ahol a megemelkedett páratartalom indokolja, valamint az, hogy az épületszintek, illetve azon belül az egyes helyiségek, helyiségcsoportok szellőztetése egymástól függetleníthető.

A levegő beáramlása higroszabályozású légbevezető elemek segítségével

A friss levegő beáramlását a lakószobák nyílászáróiba, vagy ahol erre nincs lehetőség (pl. egyedileg gyártott, íves kialakítású nyílászárók), ott falátvezetéses módon beépíthető higroszabályozású, rovarhálóval és külső oldali esővédővel ellátott légbevezető elemek biztosítják. A megfelelő komfortérzetet biztosító szellőztetés különös jelentősséggel bír olyan lakások esetén, ahol az előírt határértékeket meghaladó külső, járműforgalomból, vagy egyéb okokból származó zajterhelést csak a megfelelő hangszigetelési paraméterekkel rendelkező nyílászárók teszik elviselhetővé. Ezekre az esetekre fejlesztette ki az Aereco Rt. a higroszabályozású légbevezető elemek zajszűrővel ellátott nyílászáróba szerelhető akusztikus változatát, amely kiegészítő tartozék nélkül (pl. akusztikus esővédő) nyitott zsaluállás mellett is 36 dB. zajcsökkentést ér el. A megfelelő kiegészítő elemekkel a zajcsökkentés 42 dB mértékig növelhető.
A típusválasztékban külön említést érdemelnek a rögzített és növelt minimum hozamra állított, nyílászáróba építhető vagy falátvezetéses légbevezető elemek, melyek a nyílt égésterű, kéménybe kötött vagy nem kötött gázüzemű készülékek (pl. gázüzemű kazán, gáztűzhely) helyiségeinek külső forrásból származó égési levegő utánpótlását biztosítják. Az említett gázkészülékek a működésükhöz az égési levegőt a környezetükből nyerik, így légpótlás biztosítása nélkül fokozottan légtömör nyílászárók nem építhetők be. Az Aereco elemek beépítésével elkerülhető pl. az újonnan beépített ablakok légtömör jellegének más módon történő megszüntetése (pl. gumitömítések eltávolítása, perforációk, amely megoldások esetén számolni kell az ablakok szerkezeti elemeinek fokozott szennyeződésével, valamint a változó szélirány és szélerősség következtében jelentkező nemkívánatos hanghatásokkal.)
A párás, szennyezett levegő eltávolítása Aereco légelvezető elemek segítségével
Az Aereco szellőztetési rendszerhez tartoznak a páradús, szennyezett levegő elvezetésére szolgáló higroszabályozású légelvezető elemek, melyeket a fokozott pára, illetve szagokat képző tevékenységgel járó helyiségekben kell elhelyezni, mint pl. konyha, kamra, fürdőszoba, WC, garázs, stb. A légelvezető elemek széles skáláján belül egyaránt megtalálhatók a gravitációs és a központi ventilátorral működtetett gépi szellőztetési rendszerhez illeszkedő típusok. A légelvezető elemek közös műszaki jellemzője a méretezett minimum léghozam, amely két-háromszorosa a légbevezető elemeknek. A légbevezető és légelvezető elemek minimum léghozamok különbsége teszi lehetővé a lakóterek közötti irányított és egyirányú légmozgást.
A párás, szennyezett levegő eltávolítására több megoldás kínálkozik. Az egyik alternatívája a szabályozott központi ventilátorral történő elszívás, vagy ha méretezett gravitációs kürtőszellőzést terveznek, úgy a kiszolgáló helyiségekben kialakított légcsatorna kiállásokba épített Aereco higroszabályozású gravitációs légelvezető elemek teszik szabályozottá az elszívást. A hagyományos, szabályozhatatlan gravitációs szellőzéssel szemben elkerülhető a komoly hőveszteséget jelentő meleg levegő indokolatlan kiáramlása (pl. nem tartózkodik otthon senki). Lehetséges alternatíva, ha a szennyezett levegő elszívását helyiségenként (WC, fürdőszoba, kamra, konyha) felszerelt szívóventilátorokkal biztosítják. Ebben az esetben az Aereco légbevezető elemek és a kereskedelmi forgalomban kapható kis ventilátorok kombinációjáról van szó. A rendszer optimális működésének feltétele, ha a konyhai és a fürdőszobai ventilátorok kétfordulatúak, és alacsonyabb fordulatszámon folyamatosan üzemelnek (alapszellőzést biztosítanak), párafeldúsulás estén pedig a páraérzékelők magasabb fordulatra kapcsolják. Az említett módon megfelelő kommunikáció jön létre a higroszabályozású légbevezető elemek és a ventilátorok között, így létrejön a légutánpótlás és az elszívás összehangolt működése. A páraérzékelők az adott helyiségben termelt pára mellett – a folyamatos alaphozam következtében – érzékelik a lakás többi helyisége felől érkező szennyezett levegőt is, és biztosítják a légcserét. A megoldással a légbevezető elemek felől, a ventilátorok irányába mutató egyirányú légmozgás megvalósítható.

A szellőztetés megoldása, illetve a légtér átöblítése különös jelentőséggel bír a közös légterű nappali-étkező, illetve a nappali-étkező-konyha, illetve az étkező-konyha helyiségek esetén.
Az elterjedt konyhai szagelszívó készülékekkel kapcsolatban megjegyzem, hogy azok használatával a nappali-étkező-konyha közös légterű helyiségek szellőztetése részben megoldatlan marad, ugyanis gyakorlati tapasztalat, hogy a háziasszonyok a szagelszívót pl. mosogatás idején nem kapcsolják be. Tekintve, hogy a több funkciós helyiségben a termelt párának csak egy része származik főzésből, ezért a helyiség szellőztetéséhez a páraterhelésnek megfelelő teljesítménnyel, de szinte folyamatosan – a légutánpótlás megoldása mellett – működtetni kellene a szagelszívó berendezést, ellenkező esetben a több funkciónak megfelelő szagos, párás levegő egyidejűleg jelen lesz.

Fentiekből következik, hogy egy szagelszívó készülék a rendszerben működő szellőztetést nem pótolja, a megállapítás viszont fordítva igaz, tehát ezen helyiségek szellőztetési rendszerbe való illesztésével a szagelszívó készülékek kiválthatók.

Elmondható, hogy az AERECO szellőztetési rendszer légbevezető és légelvezető elemeinek automatikus működése megelőzve a páralecsapódásokat, annak összes károsító következményét, egy optimalizált, megfelelő komfortérzetet biztosító folyamatos légcserét biztosít, melynek során jelentős fűtési energia megtakarítás érhető el.


Poroszlay István

2006.10.31. 16:21
   Regio Regia magazin


135. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



134. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



133. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



132. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



131. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



130. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



129. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



128. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



127. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



126. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



125. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



124. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



123. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



122. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



121. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!



120. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!



119. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!



118. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!


117. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!



116. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!


115. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!



114. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!


113. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!


112. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!


111. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!


110. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!


109. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



108. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!    Lapozós verzió!



107. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!  böngészős verzió!  Lapozós verzió!



106. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!



105. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!


2011. 104. szám pdf

2011. 104. szám lapozós

2011. 104. szám 
böngészős verzió

 


2011. 103. szám pdf

2011. 103. lapozós

2011. 103. szám 
böngészős verzió


2011. 102. szám
böngészős verzió

2011. 102. szám - pdf verzió


2011. 101. szám
(lapozgatós)

2011. 101. szám 
böngészős verzió




2010. 10-12. szám pdf

2010. 10-12. lapozós

2010. 08-09. szám pdf

2010. 08-09. lapozós

2010.08-09. böngészős verzió


2010. nyár

2010. nyár böngészős verzió

2010. nyár letölthető pdf


2010. március-április

2010. március-április böngészős verzió


2010. január-február

2010. január-február böngészős verzió


2009. különszám

2009. Különszám böngészős verzió

Archivum

   Borászati kalauz

A Királyi Régió borászati
és turisztikai kalauza

Lapozható verzió

 

   Hasznos

Új rovatot indítunk portálunkon! Hasznos, megfontolandó tényekről, információkról, problémákról tájékozódhatnak cikkeinkben, ahol természetesen a megoldásról is lehet olvasni!

Tovább >>> 

ÁllásÉpítőiparKisipari gyártóMezőgazdaságSajtó, MédiaVallás
ÁruházFaiparKisipari szolgáltat...MinőségbiztosításSzálláshelyVas, Acél, Színesfé...
Autó, MotorFémszerkezetek gyár...KiskereskedőMobiltelefonSzállítás, Fuvarozá...Vegyipar
Biztonság, Biztonsá...Film, Fotó, OptikaKölcsönzésMűszaki cikkSzámítás- és Irodat...Vendéglátás
BútorFilm-, Mozi-, Szính...Könyv, ZeneMűvészeti tevékenys...Szépség, EgészségVillamosság
CégügyekHobbiKörnyezetvédelem, h...NagykereskedésSzivattyúkÜvegtechnika
CsaládIdegennyelvKözhasznú informáci...Nyomda, Sokszorosít...Szolgáltatás
DivatáruIngatlanKözigazgatásOktatásTakarítás 
EgészségügyIpari üzem, Gyár, B...KözüzemPénzügyTávközlés, telefon,... 
ÉlelmiszerKedvenceinkLakberendezés, Otth...Reklám, DekorációTervezés 
Energia, Fűtés, VízKereskedelemLátnivalókRuházatUtazás