e-Magyarország, e-kormányzat 2006 – konferencia a fejlesztések jegyében

2006. november 9-10-én került megrendezésre az a kétnapos konferencia, kiállítás és workshop, amely közelíteni kívánta az üzleti és a közigazgatási szféra álláspontjait egymáshoz a hatékonyabb együttműködés reményében. A rendezvényen szó esett a regionális tudat kialakulásának fontosságáról, az információs gazdaság felzárkóztatásáról, az elektronikus közigazgatás és kormányzás kapcsolatáról és a 2007-2013 között felhasználható fejlesztési forrásokról.

e-kormányzat a területfejlesztés és a regionalizmus jegyében
Dr. Szaló Péter szakállamtitkár, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium képviseletében tartott előadást a régiók szerepéről, szükségességéről. A regionális tanácsok megalakulásával létrejött az a szervezet, amely a leginkább megjeleníti a regionális érdekeket. Ezen kívül azonban kormányzati szintről is kerültek át feladatok régiós hatáskörbe, illetve a kormányzat felkérte a regionális fejlesztési tanácsok elnökeit, hogy alakítsanak a különböző ágazatok szerint munkacsoportokat, amelyek részt vesznek az európai tervezési folyamatokban. Így a régiók kezében a döntés mind tervezés, mind forráselosztási oldalról és az EU stratégiai tervezési módszereivel képessé válnak arra, a prioritások meghatározása után összefogott programokat készítsenek, figyelembe véve adott térség megoldandó feladatait, lehetőségeit, adottságait.
A hat regionális program irányító hatósága a Pénzügyminisztérium lesz – a regionális fejlesztési tanácsok döntési és javaslattevő szerepe azonban megmarad – ahogy láthatjuk ezt a kétéves akciótervek esetében, illetve bizonyos értékhatárok feletti speciális döntési mechanizmusok érvényesülésekor. Például ha az országos döntés egy hulladéklerakó építése Dél-Magyarországon, akkor a sok térségi érdekelt nem külön-külön készíti el pályázatát, hanem a nagyprojekt egy döntés része és elfogadása esetén kerülhet sor a kivitelezők versenyeztetésére.
Az előadást követő kerekasztal-beszélgetésen az üzleti szféra képviseletében Tóth Zsolt, a Synergon Nyrt. vezérigazgatója, Füzes Péter, az Oracle Hungary Kft. ügyvezető igazgatója vett részt, akik gyakorlati síkra terelték a beszélgetést, és elmondták, hogy az üzleti élet szereplői egyenlőre nem találnak döntéshozót regionális szinten, és ez az akadály lassítja a döntések meghozatalát, illetve a kifizetések is igen lassan történnek. Füzes Péter hozzátette, hogy az önkormányzatok egyenlőre nem hatékonyan költenek. Szükséges lenne továbbá, hogy csak akkreditált szoftverek kerülhessenek forgalomba, hogy útját állják a százféle fejlesztésnek – és így a feleslegesen fejlesztésre költött pénzeknek, vagy ha ez nem lehetséges, legalább a fő funkciók – amelyek az összes önkormányzatnál megegyeznek – standardizálása történjen meg, átjárhatóvá téve a rendszereket. A források racionális felhasználását javíthatja még, ha több felhasználó csoportosan vásárol – így akár 20-50% megtakarítást is el lehet érni. A másik oldal képviselőitől  - Molnár Gyula polgármester, Stumpf István, a Századvég Alapítvány elnöke, Dr. Ujhelyi István államtitkár, ÖTM , Dr. Zongor Gábor, a TÖOSZ főtitkára – megtudhattuk, hogy az önkormányzatnak a fenti kérdésben bizonyos rendszerek használatát ajánlhatják, illetve megoldást jelenthet a szabványosítás is, amely egy olyan digitális kényszerhelyzetet idéz elő, amelyben a nem megfelelő versenyzők kihullanak.

Szaló Péter nyitotta és zárta az első napot, hiszen az utolsó előadást a Területfejlesztés a gyakorlatban – kistérségek, régiók szerepe a helyi döntésekben témakörben tartotta, amelyben kiemelte a stratégiai gondolkodás fontosságát, illetve azt, hogy a támogatásokból nem a kötelező kiadások kell finanszírozni, hanem az adott projekt megvalósítását. Az előző periódusban a pályázatok elaprózódtak, ennek kiküszöbölésére 2007-től a forrásokat központosítják majd és úgynevezett gördülő tervezést vezetnek be, amely abból áll, hogy a stratégai célok változatlansága mellett ésszerű időintervallumra tervezzék a költéseket, hiszen 2013-ig túl hosszú az időtáv.
Újdonság lesz a kétfordulós pályázat is, amely keretében a pályázó előzetes elbírálásra csak magát az elgondolást, ötletet nyújtja be, és pozitív visszajelzés után kell nagy munkát igénylő pályázati dokumentáció kidolgozása.
A regionális fejlesztési tanácsok feladata elsősorban a területfejlesztés lesz, de fel kell vállalnia a régió gazdaságfejlődésével járó tennivalókat, a gazdasági társaságok és az önkormányzatok együttműködésének segítését, és a régióhatárokon belül születő akciótervek koordinálását. A kistérségi fejlesztési tanácsokra a projektmenedzsment területén számítanak majd. A szakállamtitkár elmondta, hogy március és június között lehetőség lesz új kistérségi együttműködések kialakítására is.

Az e-közigazgatás fejlesztési forrásai és az elosztás politikája
Dr. Baja Ferenc a Fejlesztéspolitikai Testület tagja ismertette a hallgatósággal az e-közigazgatás fejlesztési forrásait, és az elosztás formáit. Előadásából kiderült, hazánk az elmúlt öt esztendőben az európai középmezőnybe került, feladat a közeljövőben a fejlődés tempójának megtartása, amellett, hogy a közigazgatás informatikai fejlesztésének az elkövetkező években megtakarításokat is eredményezniük kell. Ismertette az Új Magyarország Fejlesztési Terv beavatkozási irányait, amelyek a gazdaság, a közlekedés, a társadalom megújítása, a környezet- és energiafejlesztés, a területfejlesztés és az államreform lesznek – ezen belül az államreform témakörébe tartozik majd az e-Magyarország projekt. Az elektronikus közigazgatás operatív programjának három fő prioritása van, ezek a közigazgatás belső folyamatainak megújítása (elektronizálás, adatbázis-kezelés, back office), a rendszerhez való hozzáférés lehetőségének növelése és a kiemelt fejlesztések. A prioritások közé tartozik a humánerőforrás minőségi javítása is, hiszen mind az asztalon innen, mind az asztalon túl fontossá válik a képzés a rendszer használatáról. A meglévő források elegendőek arra, hogy régiónként egy-egy mintarendszer felálljon, amely mintájára az alapvető eljárások standardizálásával a régiók finanszíroznák a többi létesülést. Az állampolgári azonosítást TAJ alapú chip-kártya rendszerben képzelnék el, amely segítségével a felhasználó csatlakozhatna a központi rendszerhez. Adatainkat egy akatklíring-ház őrizné, azokhoz csak meghatalmazás révén lehetne hozzájutni.

e-kormányzat, elektronikus közigazgatás
Simon Géza, közigazgatási informatikai kormánybiztos szerint jól működik az Ügyfélkapu, négyszáz különböző szolgáltatás érhető el és majd’ négyszázezer regisztrált felhasználó van. A legtöbb kritikát a biztonság kérdésessége miatt kapták, ám a rendszer ugyanolyan biztonságos, mint bármelyik, a bankok által használt adatbázis és annak használata.
Az elektronikus kormányzati rendszer felépítése a következő: a Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszer magába foglalja az alapinfrastruktúrát biztosító Elektronikus Kormányzati Gerinchálózatot, az ügyintézést megvalósító Kormányzati Portált, az egyes ügyek intézésében a tájékozódást segítő, és felhasználók számára információt szolgáltató Kormányzati Ügyféltájékoztató Központot, az elektronikus ügyintézést igénybe vevők azonosítását biztosító Ügyfélkaput, valamint a központi rendszer elemein megjelenő szolgáltatásokat és ügyintézési lehetőségeket.
A fő cél az ügyfélközpontú államigazgatás kialakítása, amely nyolc évvel maradt le a piactól. A fejlődés egyik akadálya, hogy az ágazati törvények nincsenek összhangban a közigazgatási eljárási törvényben foglaltakkal, bár a rendszer képes az ügyek teljes online bonyolítására, ezek miatt még mindig szükséges bizonyos esetekben a személyes jelenlét. A következő négy esztendő fókuszterületei a szabványosítás, az elérhetőség bővítése, a központi rendszer megerősítése, az e-közigazgatási közmű kialakítása és az általános informatikai kultúra növelése. Forrás oldalról az alapelv – a párhuzamos fejlesztések elkerülése mellett, - az informatikai fejlesztések költségei helyett a közigazgatási megtakarítások elérése.
A résztvevők egyetértettek abban, hogy a felhasználók – ha lassan is, de – elfogadják az elektronikus megoldásokat, hiszen a piacon már régóta szembesülnek ezekkel a lehetőségekkel. Előtérbe került a vita során az oktatási intézmények helyzete – ahol szintén nagy hasznát lehetne venni a háttérintézmények központosításának, nem csak az államigazgatásban. Ennek a komplex rendszernek – a működés közbeni fejlesztésének hatalmas szellemi erőforrás-igénye van – mondta el véleményét Risztics Péter, a BME Információtechnológiai Innovációs és Tudásközpont igazgatója.
Az e-Magyarország és az Új Magyarország Fejlesztési Terv a kkv-k és az ICT-szektor szemszögéből
Az Internet-penetráció hazai adatai alapján Csepeli György, a GKM közpolitikai igazgatója elmondta, hogy informatikai értelemben két Magyarország létezik, nyilvánvalóan a digitalizálatlan országrész felzárkóztatására kell a kormányzatnak figyelnie. Jelentős az ország nyugati részének túlsúlya – bár Győr-Moson-Sopron megye érthetetlen módon nem hozza az elvárt szintet, így kilóg a nyugati országrész  mezőnyéből. Jelenleg 29 % a hazai háztartási informatikai penetráció, ennek 65 %-a szélessávú internetet is jelent. Újra gondolják az digitális kultúra szintjének emelését is – a jövőben olyan felhasználókat szeretnének számítógéphez, internethez juttatni, akiknek saját jogon nem volt és mai napig sincs esélye vásárolni, illetve előfizetni. A cél nem csak a problémás korosztályok gép elé ültetése, hanem a hátrányos helyzetűek életének egyszerűbbé tétele, sőt, a nyár elején már érettségizhetnek azok a diákok, akik kitartóan tanultak az észak-magyarországi digitális középiskolában! Az előadást követő beszélgetésen vita alakult ki a Pannon GSM vezérigazgató-helyettese, Drozdy Győző, és a GTS-Datanet Kft. ügyvezető igazgatója, Szathmári Géza között – a célban egyetértve ütközött meg a vezetékes és a mobil távközlés két képviselője, a kérdés leginkább a hogyan volt, és ennek kapcsán esett szó digitális analfabétizmus felszámolásának szükségességéről is.

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei
A konferenciát Kovács István Vilmos, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elnökhelyettese tartotta, aki az UMFT legfontosabb paraméterei közt a foglalkoztatás bővítését jelölte meg, mint a legfontosabb eszközt a felzárkózáshoz. A gazdasági növekedés az ország, a régiók, ezen belül a vállalkozások fejlődésén keresztül valósítható meg. Az UMFT rendelkezik a digitális írástudatlanság felszámolásáról is, az ismeretek elsajátításához szükséges feltételek megteremtése és az angol nyelv kiemelt oktatása fontos részei a probléma orvoslásának.
Az egyes operatív programok anyagi bázisát felvázolva elmondta, az első, a humán tőke megújulást segítő program, ami nem fizikai jellegű beruházásokat jelenti 933 milliárdból gazdálkodik majd. Ennek a feladatkörnek az infrastrukturális bázisát egy szintén jelentős 538 milliárdos összeg támogatja. A környezet és energia szektorra 1053 milliárd forint juthat, az államreform program összességében 150 milliárdot emészthet fel. A gazdasági versenyképességet támogató összeg mintegy 674 milliárd, a legnagyobb összeget pedig a közlekedésfejlesztés a maga  1721 milliárdjával igényelheti majd, 100 százalékos kihasználtság esetén.

Fenyvesi György, a HP Magyarország Kft. szolgáltatási kereskedelmi igazgatója az előadást követően ismételten felhívta a figyelmet arra, hogy a különböző fejlesztések értelmetlen támogatása helyett a megvalósult projektek vizsgálata után, ezen tapasztalatok ismertében végezni az újak finanszírozását.

A konferencia keretében került átadásra is az Üzleti Etikai Díj, amelyet Nagyvállalat kategóriában a Béres Gyógyszergyár Rt, a multinacionális vállalat kategóriában a Pannon GSM Távközlési Zrt., kis- és középvállalat kategóriában a Biopetrol Környezettechnikai Kft és a Gravoform Kft. kapott. A díjazottaknak ezúton is gratulálunk.

Vitkóczi