szlovák
HÍRPORTÁL TURISZTIKAI PORTÁL Cégjegyzék Regio Regia Üzleti Magazin Webstúdió Webáruház
Üzleti Kiskártya a KEM-Bridge Nettől rövid elkészítési határidővel! -=- Szeretné itt látni a saját ajánlatát is? Vegye fel velünk a kapcsolatot! -=- Regio Regia - A Közép-dunántúli Régió vállalkozóinak üzleti magazinja Telefon: 34/310-971
   Rendőrségi hírek

Bűnügyek, balesetek, rendőrségi felhívások, útellenőrzések, katasztrófavédelem.

Megnézem >>>

   Hasznos

Új rovatot indítunk portálunkon! Hasznos, megfontolandó tényekről, információkról, problémákról tájékozódhatnak cikkeinkben, ahol természetesen a megoldásról is lehet olvasni!

Tovább >>> 

   Kapcsolat

KEM-Bridge Net

2800 Tatabánya, Táncsics u. 51.

Telefon / Fax: 34/310-971

E-mail: info@regioregia.hu

Web:
www.regioregia.hu

   MTI

   Tatabánya Kártya

   Programajánlat

! Balatonfüred és térsége !
! Badacsony és környéke !
! Sümeg és Tapolca környéke !
! Pápa környéke !
! Veszprém és Várpalota környéke !
! Bakony !
! Komárom és Bábolna térsége !
Esztergom és a Dunakanyar
! Bicske és Csákvár környéke !
! Tata és Tatabánya környéke !
Velencei-tó és környéke
! Dunaújváros és környéke !
Mezőség és Sárvíz
! Székesfehérvár és környéke !

Valami kimaradt?
Ajánlj Te is programot!

Regio Regia HírportálRegio Regia HírportálRegio Regia HírportálRegio Regia Hírportál


e-Magyarország, e-kormányzat 2006

e-Magyarország, e-kormányzat 2006 – konferencia a fejlesztések jegyében

2006. november 9-10-én került megrendezésre az a kétnapos konferencia, kiállítás és workshop, amely közelíteni kívánta az üzleti és a közigazgatási szféra álláspontjait egymáshoz a hatékonyabb együttműködés reményében. A rendezvényen szó esett a regionális tudat kialakulásának fontosságáról, az információs gazdaság felzárkóztatásáról, az elektronikus közigazgatás és kormányzás kapcsolatáról és a 2007-2013 között felhasználható fejlesztési forrásokról.

e-kormányzat a területfejlesztés és a regionalizmus jegyében
Dr. Szaló Péter szakállamtitkár, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium képviseletében tartott előadást a régiók szerepéről, szükségességéről. A regionális tanácsok megalakulásával létrejött az a szervezet, amely a leginkább megjeleníti a regionális érdekeket. Ezen kívül azonban kormányzati szintről is kerültek át feladatok régiós hatáskörbe, illetve a kormányzat felkérte a regionális fejlesztési tanácsok elnökeit, hogy alakítsanak a különböző ágazatok szerint munkacsoportokat, amelyek részt vesznek az európai tervezési folyamatokban. Így a régiók kezében a döntés mind tervezés, mind forráselosztási oldalról és az EU stratégiai tervezési módszereivel képessé válnak arra, a prioritások meghatározása után összefogott programokat készítsenek, figyelembe véve adott térség megoldandó feladatait, lehetőségeit, adottságait.
A hat regionális program irányító hatósága a Pénzügyminisztérium lesz – a regionális fejlesztési tanácsok döntési és javaslattevő szerepe azonban megmarad – ahogy láthatjuk ezt a kétéves akciótervek esetében, illetve bizonyos értékhatárok feletti speciális döntési mechanizmusok érvényesülésekor. Például ha az országos döntés egy hulladéklerakó építése Dél-Magyarországon, akkor a sok térségi érdekelt nem külön-külön készíti el pályázatát, hanem a nagyprojekt egy döntés része és elfogadása esetén kerülhet sor a kivitelezők versenyeztetésére.
Az előadást követő kerekasztal-beszélgetésen az üzleti szféra képviseletében Tóth Zsolt, a Synergon Nyrt. vezérigazgatója, Füzes Péter, az Oracle Hungary Kft. ügyvezető igazgatója vett részt, akik gyakorlati síkra terelték a beszélgetést, és elmondták, hogy az üzleti élet szereplői egyenlőre nem találnak döntéshozót regionális szinten, és ez az akadály lassítja a döntések meghozatalát, illetve a kifizetések is igen lassan történnek. Füzes Péter hozzátette, hogy az önkormányzatok egyenlőre nem hatékonyan költenek. Szükséges lenne továbbá, hogy csak akkreditált szoftverek kerülhessenek forgalomba, hogy útját állják a százféle fejlesztésnek – és így a feleslegesen fejlesztésre költött pénzeknek, vagy ha ez nem lehetséges, legalább a fő funkciók – amelyek az összes önkormányzatnál megegyeznek – standardizálása történjen meg, átjárhatóvá téve a rendszereket. A források racionális felhasználását javíthatja még, ha több felhasználó csoportosan vásárol – így akár 20-50% megtakarítást is el lehet érni. A másik oldal képviselőitől  - Molnár Gyula polgármester, Stumpf István, a Századvég Alapítvány elnöke, Dr. Ujhelyi István államtitkár, ÖTM , Dr. Zongor Gábor, a TÖOSZ főtitkára – megtudhattuk, hogy az önkormányzatnak a fenti kérdésben bizonyos rendszerek használatát ajánlhatják, illetve megoldást jelenthet a szabványosítás is, amely egy olyan digitális kényszerhelyzetet idéz elő, amelyben a nem megfelelő versenyzők kihullanak.

Szaló Péter nyitotta és zárta az első napot, hiszen az utolsó előadást a Területfejlesztés a gyakorlatban – kistérségek, régiók szerepe a helyi döntésekben témakörben tartotta, amelyben kiemelte a stratégiai gondolkodás fontosságát, illetve azt, hogy a támogatásokból nem a kötelező kiadások kell finanszírozni, hanem az adott projekt megvalósítását. Az előző periódusban a pályázatok elaprózódtak, ennek kiküszöbölésére 2007-től a forrásokat központosítják majd és úgynevezett gördülő tervezést vezetnek be, amely abból áll, hogy a stratégai célok változatlansága mellett ésszerű időintervallumra tervezzék a költéseket, hiszen 2013-ig túl hosszú az időtáv.
Újdonság lesz a kétfordulós pályázat is, amely keretében a pályázó előzetes elbírálásra csak magát az elgondolást, ötletet nyújtja be, és pozitív visszajelzés után kell nagy munkát igénylő pályázati dokumentáció kidolgozása.
A regionális fejlesztési tanácsok feladata elsősorban a területfejlesztés lesz, de fel kell vállalnia a régió gazdaságfejlődésével járó tennivalókat, a gazdasági társaságok és az önkormányzatok együttműködésének segítését, és a régióhatárokon belül születő akciótervek koordinálását. A kistérségi fejlesztési tanácsokra a projektmenedzsment területén számítanak majd. A szakállamtitkár elmondta, hogy március és június között lehetőség lesz új kistérségi együttműködések kialakítására is.

Az e-közigazgatás fejlesztési forrásai és az elosztás politikája
Dr. Baja Ferenc a Fejlesztéspolitikai Testület tagja ismertette a hallgatósággal az e-közigazgatás fejlesztési forrásait, és az elosztás formáit. Előadásából kiderült, hazánk az elmúlt öt esztendőben az európai középmezőnybe került, feladat a közeljövőben a fejlődés tempójának megtartása, amellett, hogy a közigazgatás informatikai fejlesztésének az elkövetkező években megtakarításokat is eredményezniük kell. Ismertette az Új Magyarország Fejlesztési Terv beavatkozási irányait, amelyek a gazdaság, a közlekedés, a társadalom megújítása, a környezet- és energiafejlesztés, a területfejlesztés és az államreform lesznek – ezen belül az államreform témakörébe tartozik majd az e-Magyarország projekt. Az elektronikus közigazgatás operatív programjának három fő prioritása van, ezek a közigazgatás belső folyamatainak megújítása (elektronizálás, adatbázis-kezelés, back office), a rendszerhez való hozzáférés lehetőségének növelése és a kiemelt fejlesztések. A prioritások közé tartozik a humánerőforrás minőségi javítása is, hiszen mind az asztalon innen, mind az asztalon túl fontossá válik a képzés a rendszer használatáról. A meglévő források elegendőek arra, hogy régiónként egy-egy mintarendszer felálljon, amely mintájára az alapvető eljárások standardizálásával a régiók finanszíroznák a többi létesülést. Az állampolgári azonosítást TAJ alapú chip-kártya rendszerben képzelnék el, amely segítségével a felhasználó csatlakozhatna a központi rendszerhez. Adatainkat egy akatklíring-ház őrizné, azokhoz csak meghatalmazás révén lehetne hozzájutni.

e-kormányzat, elektronikus közigazgatás
Simon Géza, közigazgatási informatikai kormánybiztos szerint jól működik az Ügyfélkapu, négyszáz különböző szolgáltatás érhető el és majd’ négyszázezer regisztrált felhasználó van. A legtöbb kritikát a biztonság kérdésessége miatt kapták, ám a rendszer ugyanolyan biztonságos, mint bármelyik, a bankok által használt adatbázis és annak használata.
Az elektronikus kormányzati rendszer felépítése a következő: a Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszer magába foglalja az alapinfrastruktúrát biztosító Elektronikus Kormányzati Gerinchálózatot, az ügyintézést megvalósító Kormányzati Portált, az egyes ügyek intézésében a tájékozódást segítő, és felhasználók számára információt szolgáltató Kormányzati Ügyféltájékoztató Központot, az elektronikus ügyintézést igénybe vevők azonosítását biztosító Ügyfélkaput, valamint a központi rendszer elemein megjelenő szolgáltatásokat és ügyintézési lehetőségeket.
A fő cél az ügyfélközpontú államigazgatás kialakítása, amely nyolc évvel maradt le a piactól. A fejlődés egyik akadálya, hogy az ágazati törvények nincsenek összhangban a közigazgatási eljárási törvényben foglaltakkal, bár a rendszer képes az ügyek teljes online bonyolítására, ezek miatt még mindig szükséges bizonyos esetekben a személyes jelenlét. A következő négy esztendő fókuszterületei a szabványosítás, az elérhetőség bővítése, a központi rendszer megerősítése, az e-közigazgatási közmű kialakítása és az általános informatikai kultúra növelése. Forrás oldalról az alapelv – a párhuzamos fejlesztések elkerülése mellett, - az informatikai fejlesztések költségei helyett a közigazgatási megtakarítások elérése.
A résztvevők egyetértettek abban, hogy a felhasználók – ha lassan is, de – elfogadják az elektronikus megoldásokat, hiszen a piacon már régóta szembesülnek ezekkel a lehetőségekkel. Előtérbe került a vita során az oktatási intézmények helyzete – ahol szintén nagy hasznát lehetne venni a háttérintézmények központosításának, nem csak az államigazgatásban. Ennek a komplex rendszernek – a működés közbeni fejlesztésének hatalmas szellemi erőforrás-igénye van – mondta el véleményét Risztics Péter, a BME Információtechnológiai Innovációs és Tudásközpont igazgatója.
Az e-Magyarország és az Új Magyarország Fejlesztési Terv a kkv-k és az ICT-szektor szemszögéből
Az Internet-penetráció hazai adatai alapján Csepeli György, a GKM közpolitikai igazgatója elmondta, hogy informatikai értelemben két Magyarország létezik, nyilvánvalóan a digitalizálatlan országrész felzárkóztatására kell a kormányzatnak figyelnie. Jelentős az ország nyugati részének túlsúlya – bár Győr-Moson-Sopron megye érthetetlen módon nem hozza az elvárt szintet, így kilóg a nyugati országrész  mezőnyéből. Jelenleg 29 % a hazai háztartási informatikai penetráció, ennek 65 %-a szélessávú internetet is jelent. Újra gondolják az digitális kultúra szintjének emelését is – a jövőben olyan felhasználókat szeretnének számítógéphez, internethez juttatni, akiknek saját jogon nem volt és mai napig sincs esélye vásárolni, illetve előfizetni. A cél nem csak a problémás korosztályok gép elé ültetése, hanem a hátrányos helyzetűek életének egyszerűbbé tétele, sőt, a nyár elején már érettségizhetnek azok a diákok, akik kitartóan tanultak az észak-magyarországi digitális középiskolában! Az előadást követő beszélgetésen vita alakult ki a Pannon GSM vezérigazgató-helyettese, Drozdy Győző, és a GTS-Datanet Kft. ügyvezető igazgatója, Szathmári Géza között – a célban egyetértve ütközött meg a vezetékes és a mobil távközlés két képviselője, a kérdés leginkább a hogyan volt, és ennek kapcsán esett szó digitális analfabétizmus felszámolásának szükségességéről is.

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei
A konferenciát Kovács István Vilmos, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elnökhelyettese tartotta, aki az UMFT legfontosabb paraméterei közt a foglalkoztatás bővítését jelölte meg, mint a legfontosabb eszközt a felzárkózáshoz. A gazdasági növekedés az ország, a régiók, ezen belül a vállalkozások fejlődésén keresztül valósítható meg. Az UMFT rendelkezik a digitális írástudatlanság felszámolásáról is, az ismeretek elsajátításához szükséges feltételek megteremtése és az angol nyelv kiemelt oktatása fontos részei a probléma orvoslásának.
Az egyes operatív programok anyagi bázisát felvázolva elmondta, az első, a humán tőke megújulást segítő program, ami nem fizikai jellegű beruházásokat jelenti 933 milliárdból gazdálkodik majd. Ennek a feladatkörnek az infrastrukturális bázisát egy szintén jelentős 538 milliárdos összeg támogatja. A környezet és energia szektorra 1053 milliárd forint juthat, az államreform program összességében 150 milliárdot emészthet fel. A gazdasági versenyképességet támogató összeg mintegy 674 milliárd, a legnagyobb összeget pedig a közlekedésfejlesztés a maga  1721 milliárdjával igényelheti majd, 100 százalékos kihasználtság esetén.

Fenyvesi György, a HP Magyarország Kft. szolgáltatási kereskedelmi igazgatója az előadást követően ismételten felhívta a figyelmet arra, hogy a különböző fejlesztések értelmetlen támogatása helyett a megvalósult projektek vizsgálata után, ezen tapasztalatok ismertében végezni az újak finanszírozását.

A konferencia keretében került átadásra is az Üzleti Etikai Díj, amelyet Nagyvállalat kategóriában a Béres Gyógyszergyár Rt, a multinacionális vállalat kategóriában a Pannon GSM Távközlési Zrt., kis- és középvállalat kategóriában a Biopetrol Környezettechnikai Kft és a Gravoform Kft. kapott. A díjazottaknak ezúton is gratulálunk.

Vitkóczi

2006.12.11. 12:04
   Üzleti magazin


132. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



131. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



130. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



129. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



128. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



127. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



126. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



125. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



124. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



123. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



122. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



121. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!



120. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!



119. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!



118. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!


117. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!



116. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!


115. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!



114. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!


113. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!


112. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!


111. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!


110. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!


109. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



108. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!    Lapozós verzió!



107. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!  böngészős verzió!  Lapozós verzió!



106. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!



105. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!


2011. 104. szám pdf

2011. 104. szám lapozós

2011. 104. szám 
böngészős verzió

 


2011. 103. szám pdf

2011. 103. lapozós

2011. 103. szám 
böngészős verzió


2011. 102. szám
böngészős verzió

2011. 102. szám - pdf verzió


2011. 101. szám
(lapozgatós)

2011. 101. szám 
böngészős verzió




2010. 10-12. szám pdf

2010. 10-12. lapozós

2010. 08-09. szám pdf

2010. 08-09. lapozós

2010.08-09. böngészős verzió


2010. nyár

2010. nyár böngészős verzió

2010. nyár letölthető pdf


2010. március-április

2010. március-április böngészős verzió


2010. január-február

2010. január-február böngészős verzió


2009. különszám

2009. Különszám böngészős verzió

Archivum

   Borászati kalauz

A Királyi Régió borászati
és turisztikai kalauza
2011

A Közép-dunántúli
Régió Szállás és
Gasztrokalauza
2009 (20 MB)

A Közép-dunántúli
Régió Szállás és
Gasztrokalauza
2008 (23 MB)

vendeg2007.jpg

A Közép-dunántúli
Régió Szállás és
Gasztrokalauza
2007 (26 MB)

ÁllásÉpítőiparKisipari gyártóMezőgazdaságSajtó, MédiaVallás
ÁruházFaiparKisipari szolgáltat...MinőségbiztosításSzálláshelyVas, Acél, Színesfé...
Autó, MotorFémszerkezetek gyár...KiskereskedőMobiltelefonSzállítás, Fuvarozá...Vegyipar
Biztonság, Biztonsá...Film, Fotó, OptikaKölcsönzésMűszaki cikkSzámítás- és Irodat...Vendéglátás
BútorFilm-, Mozi-, Szính...Könyv, ZeneMűvészeti tevékenys...Szépség, EgészségVillamosság
CégügyekHobbiKörnyezetvédelem, h...NagykereskedésSzivattyúkÜvegtechnika
CsaládIdegennyelvKözhasznú informáci...Nyomda, Sokszorosít...Szolgáltatás
DivatáruIngatlanKözigazgatásOktatásTakarítás 
EgészségügyIpari üzem, Gyár, B...KözüzemPénzügyTávközlés, telefon,... 
ÉlelmiszerKedvenceinkLakberendezés, Otth...Reklám, DekorációTervezés 
Energia, Fűtés, VízKereskedelemLátnivalókRuházatUtazás