szlovák
HÍRPORTÁL TURISZTIKAI PORTÁL Cégjegyzék Regio Regia Üzleti Magazin Webstúdió Webáruház
Üzleti Kiskártya a KEM-Bridge Nettől rövid elkészítési határidővel! -=- Szeretné itt látni a saját ajánlatát is? Vegye fel velünk a kapcsolatot! -=- Regio Regia - A Közép-dunántúli Régió vállalkozóinak üzleti magazinja Telefon: 34/310-971
   Rendőrségi hírek

Bűnügyek, balesetek, rendőrségi felhívások, útellenőrzések, katasztrófavédelem.

Megnézem >>>

   Hasznos

Új rovatot indítunk portálunkon! Hasznos, megfontolandó tényekről, információkról, problémákról tájékozódhatnak cikkeinkben, ahol természetesen a megoldásról is lehet olvasni!

Tovább >>> 

   Kapcsolat

KEM-Bridge Net

2800 Tatabánya, Táncsics u. 51.

Telefon / Fax: 34/310-971

E-mail: info@regioregia.hu

Web:
www.regioregia.hu

   MTI

   Tatabánya Kártya

   Programajánlat

! Balatonfüred és térsége !
! Badacsony és környéke !
! Sümeg és Tapolca környéke !
! Pápa környéke !
! Veszprém és Várpalota környéke !
! Bakony !
! Komárom és Bábolna térsége !
Esztergom és a Dunakanyar
! Bicske és Csákvár környéke !
! Tata és Tatabánya környéke !
Velencei-tó és környéke
! Dunaújváros és környéke !
Mezőség és Sárvíz
! Székesfehérvár és környéke !

Valami kimaradt?
Ajánlj Te is programot!

Regio Regia HírportálRegio Regia HírportálRegio Regia HírportálRegio Regia Hírportál


Borúlátóbakká váltak a magyar vállalkozások

Borúlátóbakká váltak a magyar vállalkozások

Az alábbiakban olvasóink megismerkedhetnek az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézet (GVI) 2006. októberi vállalati konjunktúra felvételének eredményeivel. A kutatást Dr. Tóth István János vezette.

Az adatfelvétel
2006. októberében, az önkormányzati választások után a Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézet (MKIK GVI) a területi kamarák közreműködésével, több mint 12.000 céget keresett meg szokásos, félévenként sorra kerülő vállalati konjunktúra vizsgálata során. E vizsgálat a legkiterjedtebb, legtöbb céget felmérő vizsgálat a magyarországi vállalati konjunktúra vizsgálatok között. A megkeresett vállalkozások közül 1309 cég töltötte ki kérdőívünket – vizsgálatunk ennyi vállalati vezető válaszain alapul. A megkérdezett cégek 34%-a az iparba, 11%-a az építőiparba, 25%-a a kereskedelembe és az idegenforgalomba, 5%-uk a szállításba és 26%-uk az egyéb szolgáltató szektorba tartozik. A válaszadók 43%-a foglalkoztatott kevesebb, mint 10 főt, 29%-uknál a létszám 10 és 49 fő közé, 18%-uknál 50 és 249 fő közé esett, és 10%-uk létszáma meghaladta a 249 főt.

Eredmények
A GVI konjunktúra kutatás eredményei szerint 2006. II. félévében javultak a magyar cégek üzleti helyzetét és jövedelmezőségét tükröző mutatók, miközben a vállalkozások várakozásai – nem függetlenül a kormányzat részben megvalósított és tervezett megszorító és kereslet szűkítő csomagjának hatására – pesszimistábbakká váltak és csökkent a GVI Konjunktúra Mutató értéke. Ez arra mutat, hogy a rövid távú kilátásokat illetően meglehetősen nagy a bizonytalanság a magyar cégek körében.
A 2006. októberi felvétel tanulsága szerint az elmúlt fél évben tovább javult a magyar cégek üzleti helyzete, de ezt már nem követik a 2007. I. negyedévére vonatkozó kilátások – a cégek mind az üzleti helyzet, a jövedelmezőség, a beruházások és a foglalkoztatottság tekintetében romlása számítanak a következő fél évben. Mindez erős és stabil külpiaci konjunktúra mellett valósul meg.
Az előbbiekkel erős kontrasztban állnak a cégek várakozásai, leginkább a kicsi és döntően belföldre termelő cégek esetében láthatjuk ezt. A Konjunktúra Mutató a belföldre termelő cégeknél csökkent és legnagyobb mértékű visszaesésére a mikro-vállalkozásoknál és a kis cégeknél került sor. Az ágazatok között különösen az ipar helyzete kedvező továbbra is, de a Konjunktúra Mutató enyhe visszaesése az ipari termelés növekedési ütemének várható lanyhulására utal. Leginkább drasztikus romlás az üzleti és humán szolgáltatásoknál és kereskedelemben érzékelhető.
A Konjunktúra Mutató értéke továbbra is az exportáló cégek körében a legmagasabb – ez a szint korábban csak több mint 2/3 arányban exportáló cégekre volt jellemző, de most már felzárkóztak hozzájuk a kisebb arányban (33-66%) exportáló cégek is. Ennek megfelelően a magyar cégek egyes csoportjaiban megfigyelhető romló várakozásokat az exportálók véleménye ellensúlyozza és a magyar gazdaság várható teljesítménye – milyen mértékű lesz a GDP növekedésének ütemcsökkenése jövőre – elsősorban az exportáló cégek üzleti helyzetétől függ.
A borúlátóbbá váló kilátások mellett továbbra is nagy különbségek mutatkoznak a cégek között vállalatnagyság szerint. A mikro-vállalkozások körében továbbra is magasabb az üzleti helyzetet rossznak érzékelő, illetve romló tendenciára számító cégek aránya, mint a nagyobb cégek körében. A mikro cégek 24%-a érzékeli üzleti helyzetét rossznak, és csak 13%-a jónak, míg a legnagyobb cégek körében mindössze 5% szerint rossz és 45% szerint jó a cég üzleti helyzete. Ezzel megegyező irányú, bár korántsem ilyen erős összefüggés mutatható ki az üzleti helyzetre vonatkozó várakozások esetében is. A GVI Konjunktúra Mutató értékében a legnagyobb különbséget továbbra is a cégek tulajdonosi típusai között lehet megfigyelni: többségében külföldi tulajdonban lévő cégek várakozása jóval kedvezőbb, mint a magyar tulajdonban lévőké.
 
Beruházások
A beruházási aktivitás lanyhulása várható a következő fél évben. 30% alá csökkent a növekedéssel számoló cégek aránya és megközelítette az 50%-ot a változatlan beruházási volumennel számolóké. A beruházási aktivitás elsősorban gépberuházásokra irányul, az építési beruházások szintje már 2003 októbere óta nagyjából változatlan, csak szezonális hatások mutathatók ki ebben.
A beruházási aktivitás várható növekedése továbbra is az iparban (32%) jellemző leginkább, míg az építőiparban, a szállításban és a szolgáltatásoknál a legritkább (23-10-19%).
Gyengébb beruházási aktivitás lesz jellemző a mikro-vállalkozásokra és a kisvállalkozásokra és erősebb a közepes és nagy cégekre. A beruházási aktivitás várhatóan a részben, illetve többségben külföldi tulajdonban lévő cégeknél lesz a legmagasabb, de nem éri el az elmúlt félévben jelzett szintet. A magyar tulajdonban lévő cégeknél jelentősen csökken a beruházási aktivitás.

Létszám
Megfordulni látszik a korábbi, a munkaerő kereslet növekedését jelző tendencia – nő a létszámot csökkenteni szándékozó és csökken a növekedést célzó vállalkozások aránya. Hozzá kell ehhez tenni, hogy – az idei árpilisi kiugrást leszámítva – még így is élénkebb létszámfelvételi szándékok jellemzik a magyar cégeket, mint 2003. április óta bármikor.
Nem változik a létszám stabilitásával számoló cégek aránya (közel 60%), miközben 23%-ot ér el a leépítést tervezőké és 20% alá csökkent a létszámot bővíteni szándékozóké. A létszámot leginkább a többségi külföldi tulajdonban lévő cégek tervezik növelni (27%), míg legkevésbé a magyar tulajdonban lévőknél tervezik ezt (12%). Az is megfigyelhető, hogy kis- és a mikrocégek terveznek legkevésbé létszámfelvételt (12-8%) és a közepes, valamint a nagy cégek leginkább (21-18%). Továbbra is leginkább az exportáló cégek körében várható a létszám növekedése (34%).
Az ipari vállalkozások tervezik legnagyobb arányban a létszám növelését: a cégvezetők 20%-a jelölte meg, hogy várhatóan nőni fog a cégénél foglalkoztatottak száma.

Forgalom, kapacitáskihasználás
A kapacitáskihasználás számottevően javult az elmúlt félévhez képest és az egész mintában átlagos értéke meghaladta a 78%-ot. Ezzel megközelítette a fellendülés csúcspontján, 2000 októberében mért értéket. A külföldi tulajdonban lévő cégek és a nagyvállalkozások kapacitáskihasználása számottevően magasabb (85% és 80%), mint a többi cégé.
Az összes értékesítés 2005. áprilisban megindult növekedése tovább folytatódott: a cégek több mint 45%-a számolt be az értékesítési volumen növekedéséről és közel 20%-uk csökkenésről.
Ezt a mozgást egyértelműen az export mozgatja. A 2003. áprilisi mélypont után 2006 egész évben tovább folytatódott az export eladásokra vonatkozó javuló tendencia. Az exportáló cégek 65-69%-ánál nőtt az export értékesítés volumene és csak a cégek 9-17%-ánál csökkent. A külföldi tulajdonban lévő cégek 70%-ánál volt növekedés, míg a tisztán magyar tulajdonban lévő cégek 39%-ára volt ez jellemző.

A járulék- és adminisztrációs terhek növekedésének hatása a regisztrált létszámra
A megszorító csomag részeként 2006. szeptember 1-től a vállalkozásoknak a bruttó 125 ezer forint alatti bérszinten foglalkoztatottak után e bérszint mellett kiszámított járulékterhet kell befizetniük. Ez akkor, ha a cég ténylegesen e bérszinten foglalkoztatja a munkavállalókat, és idáig e bérszint melletti tb járulékokat fizetett be – többletterhet ró a vállalkozókra. A törvény szerint nem kell megfizetniük e többlet járulékot, akkor, ha bejelentik az APEH-nak, hogy ténylegesen ennyi bért fizetnek a munkavállalóknak. Ekkor a bejelentés valóságtartalmát az APEH ellenőrizheti. A GVI egy korábbi vizsgálatából (KKV Körkép) tudjuk, hogy az ilyen helyzetben lévő cégek több mint 80%-a élni kívánt a bejelentés lehetőségével, annak ellenére, hogy az APEH képviselői informális csatornákon (könyvelők számára az adóváltozásokról tartott szóbeli tájékoztatókon) hangsúlyozottan arra kívánták rávenni a cégeket, hogy ne éljenek e lehetőséggel, mert, ha élnének, akkor mindenre kiterjedő és elhúzódó revízióra számíthatnak.
A másik, a foglalkoztatottságot érintő kormányzati döntés a munkavállalónkénti elektronikus bevallások rendszere, amely a bejelentett munkaerő adminisztrációjának növekedése okán jelenleg jelentős többletterhet ró a cégekre.
Jelen felvétel során egyrészt arra voltunk kíváncsiak, hogy a járulékterhek ilyen megállapításának politikája milyen hatással lesz a cégek jövőben meghozandó foglalkoztatással kapcsolatos döntéseire. Másrészt arra, hogy az adminisztrációs terhek növekedésének milyen foglalkoztatási hatásai lesznek.
Azt korábban láthattuk, hogy a megkérdezett cégek 16%-a tervez elbocsátást a következő fél évben. Az elbocsátást tervező cégek közül minden negyedik foglalt állást úgy, hogy a járulékterhek és az adminisztrációs terhek növekedése szerepet játszik ebben a várható döntésben. Ez a 25%-ot meghaladó arány arra mutat, hogy a két kormányzati döntés erőteljesen befolyásolni fogja a cégeket foglalkoztatási döntéseik meghozatalában.
Ha ágazati, nagyság vagy egyéb vállalati paraméter szerinti különbségeket keresünk ebben, akkor érdekes megfigyeléseket tehetünk. Egyrészt azt láthatjuk, hogy az építőipari cégek körében számottevően erőteljesebb hatásról van szó: a létszámleépítést fontolgató cégek fele említette, hogy az alacsony bérszintű foglalkoztatottaknál fizetendő többletjárulék szerepet játszik a várható elbocsátási döntéseikben. Továbbá a kizárólag belföldre termelő, magyar tulajdonban lévő cégek vélekednek számottevően gyakrabban így (33% és 35%). Az előbbieknél sokkal szembetűnőbb magatartásbeli különbség rajzolódik ki a cégek nagysága szerint: a mikrocégek, és a kisvállalkozások túlnyomó részénél szerepet játszanak a foglalkoztatási döntéseknél a szabályozási környezet kedvezőtlen változásai.
A fenti eredmények két interpretációja is elképzelhető. Először az, hogy a létszámcsökkenés valójában bekövetkezik, azaz a cégek vagy kivonulnak a betanított munkát igénylő piacokról, vagy a  drágábbá váló rutinmunkát igénylő technológiákat tőkeigényesebb technológiákra váltják (munka – tőke átváltás). De másodszor az sem kizárt, hogy itt nem valóságos létszámleépítésről van (lesz) szó, hanem csak arról, hogy a drágábbá váló munkaerőt hivatalosan elbocsátják, hogy aztán feketén újra foglalkoztassák.
Megkértük a cégeket, hogy a 2006.szeptember 1-én bevezetett négy adófajtát értékeljék aszerint, hogy mennyire fogják befolyásolni jövedelmezőségi helyzetüket. Az értékelést egy 1-től 5-ig terjedő skálán adhatták meg, ahol egy azt jelentette, hogy nincs a megadott adófajtának hatása, 5 pedig azt, hogy jelentős negatív hatással jár. A válaszok alapján az a kép rajzolódik ki, hogy a magyar cégek leginkább az adózatlan nyereség után fizetendő szolidaritási adó negatív hatásával kalkulálnak, amit az „elvárt adó” követ.
A vélemények szerint a cégeket legérzékenyebben a nyereség után a társasági adón felül fizetendő 4%-ok szolidaritási adó fogja érinteni, amely mellett az elvárt adó hatásával számolnak leginkább.
Az elvárt adó és a szolidaritási adó negatív hatásairól az idegenforgalomba és a szállításba tartozó cégek számoltak be nagyobb mértékben, a minimálbér kétszerese utáni járulékteher leginkább a kereskedelmi és a kizárólag belföldre szállító cégek jövedelmi szintjét érinti. Az elvárt adó, a szolidaritási adó, valamint a minimálbér kétszerese után fizetendő járulék mindegyike erősebben hat a kisebb, mint a nagyobb cégek jövedelmezőségére.

Forrás: GVI

2006.12.11. 12:33
   Üzleti magazin


133. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



132. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



131. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



130. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



129. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



128. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



127. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



126. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



125. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



124. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



123. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



122. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



121. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!



120. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!



119. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!



118. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!


117. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!



116. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!


115. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!



114. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!


113. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!


112. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!


111. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!


110. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!


109. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



108. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!    Lapozós verzió!



107. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!  böngészős verzió!  Lapozós verzió!



106. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!



105. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!


2011. 104. szám pdf

2011. 104. szám lapozós

2011. 104. szám 
böngészős verzió

 


2011. 103. szám pdf

2011. 103. lapozós

2011. 103. szám 
böngészős verzió


2011. 102. szám
böngészős verzió

2011. 102. szám - pdf verzió


2011. 101. szám
(lapozgatós)

2011. 101. szám 
böngészős verzió




2010. 10-12. szám pdf

2010. 10-12. lapozós

2010. 08-09. szám pdf

2010. 08-09. lapozós

2010.08-09. böngészős verzió


2010. nyár

2010. nyár böngészős verzió

2010. nyár letölthető pdf


2010. március-április

2010. március-április böngészős verzió


2010. január-február

2010. január-február böngészős verzió


2009. különszám

2009. Különszám böngészős verzió

Archivum

   Borászati kalauz

A Királyi Régió borászati
és turisztikai kalauza
2011

A Közép-dunántúli
Régió Szállás és
Gasztrokalauza
2009 (20 MB)

A Közép-dunántúli
Régió Szállás és
Gasztrokalauza
2008 (23 MB)

vendeg2007.jpg

A Közép-dunántúli
Régió Szállás és
Gasztrokalauza
2007 (26 MB)

ÁllásÉpítőiparKisipari gyártóMezőgazdaságSajtó, MédiaVallás
ÁruházFaiparKisipari szolgáltat...MinőségbiztosításSzálláshelyVas, Acél, Színesfé...
Autó, MotorFémszerkezetek gyár...KiskereskedőMobiltelefonSzállítás, Fuvarozá...Vegyipar
Biztonság, Biztonsá...Film, Fotó, OptikaKölcsönzésMűszaki cikkSzámítás- és Irodat...Vendéglátás
BútorFilm-, Mozi-, Szính...Könyv, ZeneMűvészeti tevékenys...Szépség, EgészségVillamosság
CégügyekHobbiKörnyezetvédelem, h...NagykereskedésSzivattyúkÜvegtechnika
CsaládIdegennyelvKözhasznú informáci...Nyomda, Sokszorosít...Szolgáltatás
DivatáruIngatlanKözigazgatásOktatásTakarítás 
EgészségügyIpari üzem, Gyár, B...KözüzemPénzügyTávközlés, telefon,... 
ÉlelmiszerKedvenceinkLakberendezés, Otth...Reklám, DekorációTervezés 
Energia, Fűtés, VízKereskedelemLátnivalókRuházatUtazás