A Közép-dunántúli Régió operatív programjának prioritásai I.

A Közép-dunántúli régió Stratégiai Programja részletes helyzetelemzés során feltárta a régió adottságait stratégiai fejlesztési területenként (magterületek). Ezek a következők (azok a stratégiai területek, amelyek eredményeit később más magterületek magukba olvasztották, vagy a regionális-ágazati egyeztetések eredményeként zömében ágazati hatókörbe kerültek: ezek nem jelennek meg önálló részprioritásként az operatív programban, csak egyes elemeik beavatkozási területként, vagy támogatható tevékenységként):
- Gazdaságfejlesztés,
- Turizmusfejlesztés, (Agrár- és vidékfejlesztés),
- Humán erőforrások fejlesztése,
- Környezeti/energetikai fejlesztések,
- Közlekedésfejlesztés,
- Településfejlesztés, (Intra- és interregionális kapcsolatok fejlesztése, civil szektor fejlesztése, közművelődés fejlesztése).
Az operatív program a bevezetésében az adottságokat röviden foglalta össze, és problémafa felvázolásával a régió jövőképét, és az annak megvalósítását segítő KD-ROP cél- és eszközrendszerét mutatta be. A stratégiai és a specifikus célok során megfogalmazott elképzelések elérési módját jelölik ki a prioritások, amelyek összefogják a régió stratégiai fejlesztési területeit. Az operatív program 13 beavatkozási területet (művelet) és 45 fejlesztési eszközt rendel a prioritásokhoz.

A Közép-dunántúli régió prioritásai:
I. Regionális gazdaságfejlesztés
II. Regionális turizmusfejlesztés
III. Integrált városfejlesztés
IV. Helyi és térségi kohéziót segítő infrastrukturális fejlesztés
V. Technikai segítségnyújtás

I. Prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés
Célkitűzések

Átfogó cél
A prioritás átfogó célja a Közép-Dunántúli Régió nemzetközi versenyképességének erősítése, elsősorban az innováció-orientált gazdaságfejlesztési folyamatok és struktúrák előtérbe helyezésével, a hozzáadott értéket teremtő stratégiai működő tőke bevonásával, a kis- és középvállalkozások dinamizálásával, valamint a gazdaság igényeihez igazodó szakképzési rendszer támogatásával.

Közvetlen célok
•Nemzetközileg vonzó regionális gazdasági környezet kialakítása
•Versenyképes, innovatív gazdasági együttműködések és hálózatok kialakításának
ösztönzése
•A hazai tulajdonú kis- és középvállalkozói réteg készségeinek és képességeinek
javulása
•Innováció-orientált regionális gazdasági szerkezet kialakulása
•A gazdaság fejlődését és az innovációt támogató képzési rendszer kialakítása

Indoklás
A régió versenyképességének megőrzése és fejlesztése érdekében elengedhetetlen a helyi gazdaság innováció-orientált fejlesztése, az eddigi olcsó munkaerőre és külföldi tőkebefektetésre épülő, tömegtermelésen alapuló modell helyett. A vonzó regionális gazdasági környezet kialakításához támogatni kell a barnamezős területek gazdasági funkcióváltását, az ipari parkok és inkubátorházak szolgáltatásainak fejlesztését, tematikus szegmentációját és hálózati együttműködését. Ösztönözni szükséges az adaptív, képzett munkaerőn és a fejlett tudásbázison alapuló, magas hozzáadott értékű termelést eredményező beruházásokat a befektetés-ösztönzési rendszerek helyi-térségi alapú, specifikus igényekhez igazított megújításával, hálózati szemléletű megerősítésével. Erősíteni kell a kis- és középvállalkozások versenyképességét a vállalkozások hálózatokba, klaszterekbe, „innovációs körökbe” integrálódásával. Az innovációk létrejöttének motiválása érdekében támogatni szükséges az innovációs háttérintézményeket és azok innovációs menedzsment szolgáltatásait. A gazdasági fejlődést strukturális munkaerőhiány is veszélyezteti egyes térségekben, ami különösen a szakképzett munkaerőre vonatkozik bizonyos ágazatokban. Kulcsfontosságú ezért a gazdaság igényeihez igazodó, korszerű képzési rendszer kialakítása, speciális képzések támogatása. A kis- és középvállalkozások hatékonyságának növelése, túlélési, illetve növekedési esélyeinek javítása érdekében lényeges a szakmaspecifikus vállalkozói ismeretek elterjesztésének ösztönzése.

Területi szempontok
A Prioritás a régió teljes területére vonatkozik azzal, hogy az 1.2. és 1.4. művelet középpontba helyezi a Közép-dunántúli régió innovációs magterületeit: növekedési társközpontjait és regionális decentrumait, valamint a növekedést hordozó ágazatokat (elektronika, mechatronika, járműipar, informatika-IKT, logisztika, környezet- és műanyagipar). Az 1.4. művelet a régió teljes területén releváns, ugyanakkor ebben a műveletben egyrészről hangsúlyt kapnak a fejlett iparral rendelkező fejlesztési pólusok, regionális decentrumok és az oktatási intézmények koncentrációját jelentő régiós nagyvárosok, amelyek példaszerű kapcsolatrendszere előremutató és követendő lehet a régió további térségeiben is; másrészről a fő fejlődési sávoktól (M1, M7, Balaton) távol eső hátrányos gazdasági helyzetben lévő térségek.

Fő célcsoportok, kedvezményezettek
A Közép-dunántúli régióban bejegyzett gazdasági társaságok, szövetkezetek, egyéni vállalkozók, non-profit szervezetek, önkormányzatok és társulásaik, többcélú kistérségi társulások, oktatási, képzési intézmények, Regionális Innovációs Ügynökség és hálózata.

Műveletek
1.1. Művelet: A régió gazdasági vonzerejének növelése
Fejlesztési eszközök:
•Regionálisan kiegyensúlyozott, vonzó telephelyi, iparterületi infrastruktúra kialakítása
•A vállalkozásokat támogató szolgáltatói háttér fejlesztése
•A regionális és helyi befektetések vonzását segítő szolgáltatások hatékonyságának
Növelése

1.2. Művelet: Gazdasági hálózatok és együttműködések támogatása
Fejlesztési eszközök
•Vállalkozói alapú stratégiai együttműködések, hálózatok, klaszterek létrejöttének és fejlődésének ösztönzése
•Innovatív kísérleti projektek (experimentation)

1.3. Művelet: A gazdaság innovációs miliőjének javítása
Fejlesztési eszközök
•A régió innovációs háttérintézményei szervezet- és intézményfejlesztésének támogatása, a Közép-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség bázisán
•Innovációs menedzsment szolgáltatások fejlesztése
•Innovatív kísérleti projektek (experimentation)

1.4 A képzési és tanácsadási rendszer fejlesztése
Fejlesztési eszközök
•A gazdaság igényeihez igazodó képzési rendszer kialakítása, speciális képzések támogatása
•Alap- és emelt szintű vállalkozói tanácsadás támogatása
•Innovatív kísérleti projektek (experimentation)

Várható hatások
•A művelet eredményeként emelkedik a külföldi tőkebevonás szintje, a magas hozzáadott értéket képviselő termékek és szolgáltatások aránya, és a kvalifikált munkaerő iránti kereslet.
•A régió növekedési társközpontjai, regionális decentrumai, erős középvárosai nemzetközi szinten is elismert, vonzó, meghatározó hozzáadott értéket teremtő gazdasági desztinációkká válnak.
•Az elmaradott mikrotérségekben, regionális perifériákon javul a foglakoztatási helyzet, emelkedik az általános vállalkozási szándék, infrastruktúra és kultúra, a termelési bázis kiszélesül, növekedési decentrumok, kistérségi központok alakulnak ki, és ezáltal mérséklődnek a regionális egyenlőtlenségek.
•A vállalkozások sikeres működtetéshez szükséges tudás szélesebb körűvé válásával javulnak az induló vállalkozások túlélési esélyei, terjed a stratégiai gondolkodás, a fejlesztéshez szükséges ismeret, valamint javul a KKV-k versenyben való helytállása.
•A korszerű oktatás-képzési rendszer, a dinamikusan fejlődő gazdasághoz rugalmasan
igazodik, olyan képzéseket nyújt, amelyek a munkaképes lakosság elhelyezkedési
esélyeit növelik.

Flexibilitás (Rugalmasság, átmozgási lehetőségek
A Közép-dunántúli Operatív Program döntően ERFA finanszírozású támogatott tevékenységei vonatkozásában az uniós szabályozások lehetővé teszik ESZA források közötti átjárhatóságot a prioritásra allokált forrás 10 %-ának erejéig.
A 10%-os ESZA keret terhére jelen prioritásban foglalt infrastruktúra-fejlesztésekhez, eszközbeszerzésekhez kapcsolódóan az alábbi tevékenységet tervezzük támogatni:
•1.4 A képzési és tanácsadási rendszer fejlesztése művelet:
A gazdaság igényeihez igazodó képzési rendszer kialakítása, speciális képzések támogatása, valamint az alapszintű vállalkozói tanácsadás támogatása fejlesztési eszközök.

Lehatárolási szempontok és koherencia más operatív programokkal:
A ROP elsősorban a helyi jelentőségű, regionális szinten hatékonyabban szervezhető tevékenységeket tartalmazza. A helyi, térségi jelentőségű ipari parki infrastrukturális fejlesztéseket, az inkubációt, valamint a hálózatosodást a ROP tartalmazza. A regionális és országos/nemzetközi léptékű fejlesztéseket a Gazdaságfejlesztés Operatív Program prioritásai valósítják meg.
A TIOP tartalmazza a TISZK-ek komplex, nagy összegű fejlesztését, míg a ROP az ezen kívüli szakképző intézmények kisebb összegű infrastrukturális fejlesztéseit.
(Folytatjuk)