Tatán a Magyary-terv szellemében tevékenykednek
Michl József polgármester azzal kezdte beszélgetésünket, hogy hálát adott a Teremtőnek, amiért Tata és Tóváros egyesítésének 70. évfordulóján be tudták mutatni a város lakóinak a hosszú előkészítő munka és szakmai viták után összeállított, a következő húsz év fejlesztési elképzeléseit összehangoló Magyary-tervet.
– Melyek voltak 2008 legfontosabb hozadékai? – Jól szerepeltünk a különböző pályázatokon. Bebizonyosodott, hogy a Városkapu Zrt.-n belül működő komoly szakmai csapatra szükség van a pályázatok koordinálásában, ezt nem lehet félvállról, amatőr módon csinálni. – Az EU-s kiírásokra többször is sikeresen pályáztunk. 150 milliót nyertünk a Bartók Béla úti új óvodára, amely két intézmény összevonásával, ötcsoportos óvodaként működhet. 554 millió forintra pályáztunk a Malom Múzeum, illetve az Angolpark megújításához, itt most zajlik a 2. forduló. 280 milliót fordítottunk panelprogramra, és a Fidesz-KDNP frakció javaslatára – ha támogatjuk a magánszférát, tegyük azt meg közös ügyeink érdekében is – közel ekkora összeget, 238 milliót nyolc közintézményünk teljes hőszigetelésére, ablakcseréjére, a fűtés korszerűsítésére. Ez a beruházás 7-8 év alatt térül meg. 85 millióból újult meg körforgalmunk direkt ága, illetve három utcánk. Még 2007-ben a VIZIG pályázatán nyertünk az Által-ér és az Öreg-tó rehabilitációjára másfél milliárd forintot, sajnos a szerződés aláírására a mai napig nem került sor, pedig országgyűlési képviselőnket, Tatai-Tóth Andrást bízta meg a miniszter a projekt gondozásával. Vannak függőben lévő, illetve elutasított pályázataink is, ezek esetében újra próbálkozunk.
– Milyen folyamatok indultak el a Magyary-terv szellemében? – Ilyen például a Gyermekbarát város program, amely kapcsolódik a Magyary-tervben megfogalmazott Öveges-programhoz. Ebbe mindent összegyűjtöttünk, ami a gyermekekkel kapcsolatos: megvalósítottunk egy nemzetközi gyermekjogi találkozót, amelyen kilenc testvérvárosunk képviselői voltak jelen. – A pneumococcus baktérium elleni védőoltást az állam egy-két éves korig támogatja (amúgy 16 000 forintba kerül), mi lehetővé tettük, hogy hároméves korig valamennyi tatai kisgyermek részesüljön belőle. Ide tartozik játszótéri programunk és a Diákönkormányzat működésének támogatása is, akik tavaly önállóan negyvenfős római nyaralást szerveztek meg. Az országban harmadikként csatlakoztunk az Energiavárosok Szövetségéhez, amely az unióban a fenntartható energiagazdálkodás támogatására jött létre. A Távhő üzemet koncesszióba adtuk, a következő fűtési idényben mintegy 17%-kal csökkeni fog a városban a fűtés ára. Bérlakások építésével segítjük a fiatal családokat, 24 lakás épül az Új-hegyen, amelyeket majd halasztott fizetési konstrukcióban vehetnek birtokba az új lakók. Az Eötvös Gimnázium működtetését a Városkapu Zrt. vette át, és megnyílt a gyermekek számára a város tanuszodája is. Úgy gondolom, ezek a lépések nagyon fontosak a jövő szempontjából.
– Hogy alakult a város gazdasági élete? – Kezdjük az önkormányzattal. 2008-ban nem kellett működési hitelt felvenni, ugyanakkor több millióval tudtuk támogatni három művészeti és a sporttagozatos iskolánkat. Bár 2007-hez képest 60 millióval csökkentek az állami normatívák, mi ugyanekkora összeget fordítottunk gyermekintézményeink vizesblokkjainak megújítására. Erre szükség van, hiszen legalább olyan színvonalat kell a fiatalok számára biztosítanunk a higiénia területén, mint amit otthon megszoktak, ez nem mindegy nevelési szempontból sem. Folytatva az iparral: két új beruházásról adhatok számot. A Tom-Ferr Zrt. autóalkatrész-gyártó üzemet épített az ipari parkban, és a Gedia is új csarnokot avatott. A Güntner és a Helkama Forste is komoly fejlesztéseket végzett, ez utóbbi Tatára hozta egész uniós gyártását. Folytatjuk az ipari park infrastrukturális fejlesztését, és mivel egyre több logisztikai cég van városunkban, meg fog épülni a kocsi, környei elkerülő út, amely összeköttetést teremt az autópályával.
– Mit terveznek 2009-re? – Fejleszteni kívánjuk a hivatal minőségbiztosítási és informatikai rendszerét, az év elején Tóvárosba, a volt városházára költözik az okmányiroda. Bízunk el nem bírált pályázatainkban, amelyek a Kossuth tér felújításáról, illetve a Tata-Neszmély borút létrehozásáról szólnak. Elindulhat a körforgalom melletti lerobbant lakórész bontása, helyén irodaház és 30-40 lakás épülhet. Ám mindenek előtt bízunk benne, hogy a kormányzat véget vet a nemzetrontásnak, és hazánkban végre elindulhat az újjáépítés. Veér Károly |