Hasznos információk közlekedési hálózatokra kiírt pályázatokoz
Az útépítések és felújítások esetében előírás, hogy a tervezett építési munkákra vonatkozóan az építtető rendelkezzen jogerős építési engedéllyel, illetve a Nemzeti Közlekedési Hatóság nyilatkozatával, mely szerint az építési tevékenység nem engedélyköteles. A közlekedési hatóság ilyen jellegű nyilatkozatot csak tervek alapján tud kiadni, ezért minimum egy csökkentett műszaki tartalmú (helyszínrajz, mintakeresztszelvény, egyszerűsített műszaki leírás) terv elkészíttetése elengedhetetlen.
Az engedély köteles tevékenységek körét az utak építésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének engedélyezéséről szóló 15/2000. (XI.16.) KöVíM rendelet 4. §-a szabályozza. Amennyiben ez alapján építtető részére még mindig nem egyértelmű, hogy a tervezett beruházás engedélyköteles-e, akkor kérje a Nemzeti Közlekedési Hatóság ügyintézőinek segítségét, mivel ha utólag derül ki, hogy építési engedély szükséges, az meghiúsíthatja a pályázat eredményességét (az engedélyezési eljárás ügyintézési ideje 60 nap a hiánypótlási és szakhatósági eljárások idején túl).
A legfontosabb szabályok az alábbiak. Nem engedélyköteles tevékenységek: (Alapvető szempont, hogy az út közúthálózatba soro-lása a beavatkozás során nem változhat, valamint az útépítésből adódóan közműátépítés nem történhet.) A szilárd burkolatú (csak felületi zárással – bitumenpermetezés és zúzalékszórás – rendelkező létesítmények nem tartoznak ide, szilárd burkolatú útnak az aszfaltmakadám út, illetve aszfaltbeton, vagy betonréteggel megépített utak minősülnek) utak és hidak korrózió elleni védelme, szigetelésének, dilatációs szerkezetének korlátjának vagy pályaburkolatának a teherbírást nem befolyásoló cseréje; közúti jelzések, berendezések tartószerkezetei és magasságkorlátozó kapuk elhelyezése; áteresz építése; vezetőoszlop, korlát, az útfenntartási és közlekedésbiztonsági célokat szolgáló műszaki egyéb építmények, berendezések – kivéve a pihenőhelyek – építése. A meglévő szilárd burkolatú út pályaszerkezetének erősítése, az út burkolatának további forgalmi sáv létesítésével nem járó szélesítése, a meglévő csomópontnak további forgalmi sáv létesítésével nem járó átépítése, forgalomirányító lámpával való ellátása. Belterületi utak esetében további feltétel, hogy az út vízelvezetése nem változhat, valamint kiemelt szegély nem épülhet. A „K” szegély építése önmagában nem engedélyköteles tevékenység. Fontos, hogy a közlekedési hatósági engedély mellőzése a munkavégzéssel kapcsolatos egyéb engedélyek beszerzésének szükségességét nem érinti, azaz a közműkezelők és útkezelők hozzájárulásának beszerzése nem mellőzhető. Amennyiben a tervezett beavatkozás engedélyköteles nagyon felgyorsíthatja az engedélyezési eljárást, ha a terv úgy érkezik a közlekedési hatósághoz, hogy az építéssel érintett területre vonatkozóan tartalmazza az érintett ingatlanok hiteles tulajdoni lap másolatait, a hiteles ingatlan-nyilvántartási térkép kivonatokat, valamint a szomszédos ingatlanok helyrajzi szám szerint kigyűjtött név- és címjegyzékét, mivel ennek hiányában az érintetteket nem lehet az eljárás megindításáról értesíteni. Nagyon sok települést kereszteznek a Magyar Állam tulajdonában és a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ vagyonkezelésében lévő országos közutak, melyek állaga igen leromlott, szélességi paramétereik a hatályos útügyi műszaki előírásokat nem elégítik ki, ezért közlekedésbiztonsági szempontból sem kedvezőek. Ezen utak településen belüli szerepe általában kiemelt, a többi úthoz képest nagyobb forgalmat bonyolítanak, és gyűjtőút funkciót töltenek be. Fentiek miatt különösen indokolt lenne, hogy mielőbb korszerűsítésre kerülhessenek. Erre a kiírt pályázatok lehetőséget biztosítanak, azonban a hatályos törvényi szabályozás miatt az alábbiakra kell különös figyelmet fordítani. A pályázati kiírásokban jelenleg a kedvezményezettek köre az alábbi lehet: Magyar Közút KHT., Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ, Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt., Helyi önkormányzatok és önkormányzati társulások. Ezzel azonban nincs összhangban a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. tv. 29. §, mely szerint az országos közúthálózat részét képező utak esetében építtető csak a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt., Magyar Közút KHT. és Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ lehet, illetve magántőke bevonásával valósulhatnak meg ilyen beruházások. A Nemzeti Közlekedési Hatóság Központi Hivatala, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, a Közlekedési Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium, valamint a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ által kiadott közös állásfoglalás szerint önkormányzatok számára országos közutat érintő beruházásokhoz csak abban az esetben adható ki építési engedély, ha a kérelem tartalmazza a vagyonkezelő és a jogszabály szerinti építtető, illetve a leendő kezelő írásos egyetértését.
Reméljük, a fenti információkkal segítettük az önkormányzatok munkáját és hozzájárultunk, a benyújtandó pályázati anyagok sikerességéhez. |