– Polgármester úr, a sajtótájékoztatón először a Központi Statisztikai Hivatal napokban publikált tanulmányáról szólt röviden. A KSH-elemzés szerint mennyire fejlődőképesek a Közép-dunántúli Régió kistérségei?
– A Központi Statisztikai Hivatal öt kategóriába sorolta az ország 168 kistérségét és közte a Közép-dunántúli Régió 26 kistérségét is. Az öt kategóriában a dinamikus, a fejlődő, a felzárkózó a stagnáló és lemaradó kategória szerepelt. Örömmel mondhatom, hogy lemaradó kistérség a mi régiónkban nincs. Két kistérség stagnáló, nyolc felzárkózó, nyolc pedig a fejlődő kategóriába tartozik. A Székesfehérvári kistérség a legelső a régió dinamikusan fejlődő nyolc kistérsége között. Az országban Székesfehérváron kívül csak Budapest, Győr, Eger és Debrecen foglal el ilyen előkelő helyet.

– A munkanélküliség, illetve a munkahelyteremtés terén milyen tendenciák figyelhetők meg?
– Székesfehérváron a munkanélküliségi ráta 3,9% a kistérségben valamivel 6% felett van. Ez is az országos átlag alatti. Székesfehérváron egymás után jönnek létre az új munkahelyek, amelyek nem csak a megyeszékhelyen élőknek jelentenek foglalkoztatási lehetőséget, hanem a fehérvári kistérségben, a megyében és a régióban élők számára is. A Philips például Szombathelyről telepítette ide át az LCD monitorgyárát, több mint 500 fő új munkaerővel. A Denso 24 ezer négyzetméteres csarnokot épít városunkban, és ígérete szerint, a jövő nyáron, ha elkészül a csarnok, 1000 fővel növeli a foglalkoztatottak számát. A Győri Keksz Kft. Győrből hozta ide a kekszgyártás nagy részét. Ez az jelenti, hogy a Győri Keksz tulajdonképpen Fehérváron készül – jegyezte meg Warvasovszky Tihamér, majd így folytatta: – A Sanmina-SCI Magyarország Kft. Tatabánya mellett Székesfehérváron is felfuttatja termelését. Jelenleg mintegy 600 főt foglalkoztat, és terveik között szerepel, hogy jövő nyár végére 1600 főt alkalmaz majd az elektrotechnikai berendezéseket összeszerelő gyárban. A Lidl átadja 30 ezer négyzetméteres logisztikai központját. Örömmel említem a székesfehérvári Cerbona Rt.-t, amely nemrég indított el egy 800 millió forintos beruházást, amely december elejére már el is készül. Mindezek azt igazolják, hogy Székesfehérvár töretlenül, dinamikusan fejlődik.

– Székesfehérvár régióközponti szerepre törekszik – hangzott el többször az utóbbi időszakban. A vezető közigazgatási szerep feltételez infrastrukturális fejlesztéseket is, a közlekedési nehézségeket, a zsúfoltságot nap mint nap tapasztalják az itt élők…
– Nagyon lényegesnek tartom, hogy hosszú évek után jövőre végre elkészül majd a nyugati elkerülő út. Lehetővé teszi, hogy az M7-es autópályáról a 8-ast és a 81-es utat úgy lehet pár perc alatt elérni, s hogy nem kell bejönni Székesfehérvárra. Ennek óriási jelentősége van, két okból is. Jelentősen csökken majd a Belváros, illetve a belső utak közlekedési terhelése, a teherfor-galmat egy az egyben átirányítjuk a nyugati útra. A másik jelentősége pedig az, hogy az elkerülő út melletti területek felértékelődnek, és lehetőség lesz, igény szerint, újabb ipari park kialakítására.

– A polgármesteri hivatal egyes intézményei, mint pl. az adóiroda és az okmányiroda, már régóta nem férnek el a városháza épületében. A régióközponti szerep közigazgatási fejlesztéseket is feltételez, hely kell majd például a régió parlamentjének. A Technopolis jelenthet majd megoldást?
– Hosszú távon igen, hiszen a Technopolis területét az önkormányzat a szabályozási tervében már kijelölte. Az M7-es autópálya mellett egy nagyon jó helyen lévő területen egy felsőoktatási bázis, egy tudományos park és a régióközpont alakulhat ki Rövid távú megoldásként pedig Székesfehérvárnak vannak olyan épületei, a Technika Házára és a Hiemer-Font-Karaffa-tömbre gondolok, ahol lehetőség lesz regionális irodákat, régióközpontot koncentráltan kialakítani.

– Mennyire jellemzi a regionalitás az oktatást, a tudományos életet?
– Székesfehérváron 1992 óta működik a város által alapított Kodolányi János Főiskola. Az ország több pontján van kihelyezett tagozata. Mi nem akarjuk felvenni a versenyt a Veszprémi Egyetemmel, hiszen tudjuk, hogy ott egy nagyon komoly képzés és tudományos bázis alakult ki az elmúlt évtizedekben. Ugyanakkor erősítjük a három főiskolát Szé-kesfehérváron, valamint működtetjük az Alba Polisz Tudományos Egyesületet, és újraélesztettük a tudós klubot. Kitűztük célul a gazdasági programban, hogy a kutatásfejlesztést és az innovációt kell fejleszteni itt, a megyeszékhelyen. Az Alcoa-ban már működik a közép- és nyugat-európai számítástechnikai pénzügyi regionális központ, illetve a Visteon jelentős regionális fejlesztéseket indított el, együttműködve a Budapesti Műszaki Egyetemmel. Ezt szeretnénk ösztönözni A jelenlegi adópolitikánk is azt szolgálja: aki kutatásfejlesztést kezdeményez itt a városban, és igénybe veszi az itteni szellemi bázist, jelentős kedvezményt vehet igénybe.

– Székesfehérvár régióközponti szerepével kapcsolatban a sajtótájékoztatón egy nyári megállapodás néhány sorát idézte.
– A 2004. június 21-ei megállapodás legfontosabb gondolatait most is szívesen megismétlem. Szó szerint így hangzik: „ A régióban található megyei jogú városok polgármesterei, valamint a régiót alkotó megyék vezetői egyetértenek abban, hogy a régió központjaként Székesfehérvár kerüljön meghatározásra, mindamellett, hogy mind Veszprémben, mind Tatabányán a regionális hatáskörű szervezetek decentralizálásának lehetősége biztosított legyen”. A régiót alkotó három megye elnöke és a régióban lévő megyei jogú városok polgármesterei írták alá e dokumentumot. S ezt a megállapodást felküldtük a minisztériumba és a kormány minden illetékes szervéhez. Természetesen tudom azt, hogy a régióközpont szerepet úgy lehet megtartani, megőrizni, hogyha partnerei vagyunk a régióban lévő többi településnek. Természetesen erre a partnerségre fogunk törekedni. Ezt tettük eddig is, ezt tesszük a jövőben is.

B.Cs.