A Kbt. szabályai szerint kell eljárni azon közbeszerzési eljárásokban, amelyeket az ajánlatkérőként meghatározott szervezetek visszterhes szerződés megkötése céljából kötelesek lefolytatni megadott tárgyú és értékű beszerzések megvalósítása érdekében. A törvény alkalmazása tekintetében tehát a kulcsszavak a következők: ajánlatkérők, a beszerzés tárgya, a beszerzés értéke.

A törvény kijelöli azon szervezetek körét, amelyek kötelesek beszerzéseik során a törvényt alkalmazni. Ezek főként olyan szervezetek, amelyeket a közfelfogás is gyakran azonosít az állammal vagy egyéb olyan intézményekkel, melyek közpénzből gazdálkodnak. (Minisztériumok, kormányzati szervek, önkormányzatok, közalapítványok, fejlesztési tanácsok stb.) A régi szabályozáshoz képest a kör azonban jelentősen bővült, mivel olyan gazdálkodó szervezetek is ajánlatkérőnek minősülnek most már, akik például közérdekű feladatot látnak el, és működésüket többségi részben közszférába tartozó szervezet finanszírozza. Újabb csoportot jelentenek azok a szervezetek is, akik azért tartoznak immár a törvény hatálya alá, mert beszerzésüket hazai vagy az EU-ból származó támogatásból valósítják meg!

Közbeszerzési eljárás lefolytatása akkor kötelező, ha a beszerzés tárgyáért az ajánlatkérő valamilyen ellenszolgáltatást teljesít, azaz ha visszterhes szerződés megkötésére kerül sor. A meghatározás bővült, tárgy lehet tehát az árubeszerzés, építési beruházás, építési koncesszió, szolgáltatás megrendelése, valamint a szolgáltatási koncesszió. A törvény igyekszik (több-kevesebb sikerrel) pontosan meghatározni ezen fogalmakat, azonban a gyakorlatban egy-egy konkrét tárgy hovatartozásának pontos megállapítása is komoly feladat, mivel ezen művelet sikeres elvégzéséhez szükséges az eljárás alóli kivételek, és a törvény mellékleteiben található uniós nómenklatúrák alapos vizsgálata is.

Különböző szabályok vonatkoznak a közösségi értékhatárokat elérő értékű, a nemzeti értékhatárokat elérő értékű és a nemzeti értékhatárok alatti értékű beszerzésekre. A Kbt. szerinti egyszerű közbeszerzési eljárást kell lefolytatni árubeszerzés és szolgáltatás megrendelése esetén már nettó 2 millió forintot elérő, illetve építési beruházás esetén nettó 10 millió forintot elérő értékű beszerzésnél.

A közbeszerzés értékének meghatározására is szigorú szabályok vonatkoznak, melyek eltérőek árubeszerzés, építési beruházás és szolgáltatás megrendelése esetén is (pl. a becsült érték meghatá-rozásakor mit kell egybeszámítani, mit tilos részekre bontani, milyen időtartamot kell figyelembe venni stb.).

Dr. Hidas János, ügyvéd