szlovák
HÍRPORTÁL TURISZTIKAI PORTÁL Cégjegyzék Regio Regia Üzleti Magazin Webstúdió Webáruház
-=- Szeretné itt látni a saját ajánlatát is? Vegye fel velünk a kapcsolatot! -=- Regio Regia - A Közép-dunántúli Régió vállalkozóinak üzleti magazinja Telefon: 34/310-971
   Kapcsolat

REGIO REGIA
a Közép-dunántúli Régió Értékteremtőinek Magazinja

Kiadó:
Regio Regia Nonprofit Kft.

ISSN-szám:
online: 1787-3010
nyomtatott: 1785-7074

Szerkesztőség:
2800 Tatabánya, Táncsics M. út 51.

Telefon:
34/310-971

E-mail:
info@regioregia.hu

 

KEM-BRIDGE WEBSTÚDIÓ

KEM-Bridge Net

Iroda:

2800 Tatabánya, Táncsics u. 51.

Telefon:
34/310-971

E-mail:
info@kembridge.hu

 

   MTI

   Tatabánya Kártya

Regio Regia HírportálRegio Regia HírportálRegio Regia HírportálRegio Regia Hírportál


„A lélek költője, a költők lelke”

„A lélek költője, a költők lelke”

Nagy Miklós plébános, tiszteletbeli pápai kamarás, szerkesztő, író, költő a méltatlanul elfelejtett, mellőzött nagyságaink között is különös helyet foglal el. Az egyszerű falusi környezetből induló, üstökösként felfelé ívelő egyházi és irodalmi pályafutást a Rákosi-vészkorszak koncepciós Mindszenty József hercegprímás perében való elítélés, börtönben viselt mártírium, majd az egyházmegye legkisebb plébániájára, a Komárom-Esztergom megyei Úny községbe való száműzetés törte ketté. Úgy véljük, hogy életének, pályafutásának felidézésével a közelmúltunk által felhalmozott adósságból sikerül valamit törleszteni.

Kreitner János, a Csolnoki Szerelvénygyártó Kft. ügyvezető igazgatója személyes élményekkel szolgált Nagy Miklós ottani működéséről:
- 1952 áprilisában én voltam az első, akit a frissen Únyra helyezett Nagy Miklós római katolikus hit szerint keresztvíz alá tartott, azaz megkeresztelt. Családunk amúgy is szoros kapcsolatban állt a mindenkori plébánossal, egykor nagyapám köszöntötte a faluba látogató Mindszenty bíborost. Az a papír, amire beszédét felírta, édesanyám révén a kezembe került, és amikor a rendszerváltás után Paskai László bíboros egy bérmálásra hozzánk érkezett, úgy véltem, az egyházköz-ség képviselőtestülete nevében semmi jobbal nem köszönthetem, mint ezen beszéd felidézésével. Minden sora aktuális volt akkor is.
- Nagy Miklós már apró gyermekkoromban felfigyelt rám, szerette volna, ha én leszek az utódja. Emlékszem a hittanórákra, amelyeket tartott: mindig a helyes, követendő útról beszélt, arról, hogy mit kellene csinálni. Direktben, az egyes embereknek is elmondta a véleményét akár a szószékről is, persze nem név szerint, ugyanakkor viszont nem csomagolta példabeszédekbe a mondanivalóját. „Nem kellene egyes uraknak mise után a korcsmában iszogatni, és megvárni, míg az asszony elkészíti a vasárnapi ebédet!” Ilyesféle útmutatásokat igyekezett adni azoknak, akik részt vettek az istentiszteleteken.
- Hitéleti szempontból különösen nehéz idők voltak ezek. Szinte majdnem mindenki a dorogi bányáknál dolgozott, ahol zajlott az ideológiai agymosás. Például kiírták a bányaközpont faliújságjára az elsőáldozó gyerekek szüleinek a nevét, és irgalmatlan pressziót gyakoroltak rájuk.
- Az általános iskola befejezéséig rendszeres ministránsa voltam Nagy Miklósnak, minden héten többször találkoztunk. Hogy milyen ember volt? Gyerekként én is azt szerettem, ha dicsérnek. Ő nem így gondolkodott, szigorú volt és igazságos. Ugyanakkor értékelte, ha jól teljesítettünk. Sokszor behívta a legjobbakat a parókiára – voltak érdekes társasjátékai, szenteste délutánján mindig teával, süteménnyel, csokival, beszélgetéssel kötött le bennünket, amíg odahaza „megjött a Jézuska”.
- Sokszor járt nálunk, és beszélgetett édesapámékkal. Mi nem tudtuk, hogy korábban híres író, költő volt, sem pedig arról, hogy börtönben volt és üldözték. Ha a felnőttek beszélgetésébe csöppentünk, és erről volt szó, mindig csönd támadt – nem tartozott ránk.
- Nagy Miklós bátyja Kanadában élt, és valahogy – a rendkívül szigorú diktatúra alatt is – tarthatta vele a kapcsolatot. Ezt onnan gondolom, hogy 1956-ban, a forradalom kitörése után egyszer csak a parókia lépcsőjén több száz, a legfrissebb divat szerinti, jó minőségű amerikai cipő díszelgett, vihettek be-lőle a rászorulók ingyen, szabadon. Így lett a nővéremnek is egy gyönyörű lábbelije. Vagy a bátyja segített, vagy valamilyen segélycsomagot irányított Únyra – mindenesetre látszott, hogy korábbi, karitatív tevékenységének kapcsolatait valahogy sikerült fenntartania.
- Únyon a mai napig van valamiféle ki nem mondott, bár érzékelhető ellentét a katolikusok és a reformátusok között. Én csak arra emlékszem, hogyha Nagy Miklós végigment a falu főutcáján, a reformátusok is megsüvegelték, tisztelték. Emberi és lelki tartása, példamutatása lenyűgözte az embereket. Ennél nagyobb és szebb dolgot el sem tudok képzelni.

- A rendszerváltás után Seres Ferenc és Szeifert Ferenc elkezdték kiadni Nagy Miklós verseit, írásait. Ezeket olvasva, így felnőtt fejjel gondol vissza az ember, hogy micsoda óriás élt közöttünk, és erről mi mit sem tudtunk. Belőlem sem lett a plébános úr utódja, másfelé vitt a sors, ugyanakkor jó szívvel gondolok Nagy Miklósra, aki sokat tett hozzá, hogy igazán ember lehessek.

Ifjúkora
Nagy Miklós a Partiumban, Szatmár vármegyében, Homok községben született 1894. szept. 6-án Nagy Sándor kisnemes és Nagy Karolin öt gyermeke közül másodikként. A családi körben belekóstolhatott a vallási türelem gyakorlatába, hiszen édesapja görög-katolikus, míg édesanyja római katolikus hitet vallott.
A gimnázium első öt évét Szatmáron végezte, a jezsuiták itt figyeltek fel az éles eszű gyerekre. Segítségükkel került két évre a Jézus Társasága főgimnáziumába Kalocsára, majd középiskolai tanulmányait Nagyszombatban – ahol kosztos diák volt – fejezte be 1914-ben. Hittudományi egyetemi hallgató 1917-ig Innsbruckban, ahol a filozófia és teológia tantárgyak egy részéből le is vizsgázott. Ezt követően két tanévben latint és magyart tanított a Pécsi Katolikus Főgimnáziumban. 1921 és 1923 között nevelőként dolgozott Sárospatakon Windish-Graetz herceg gyermekei mellett, itt kezdett szépirodalommal foglalkozni. Tanulmányait 1924-ben fejezte be a Pázmány Péter Tudományegyetem hittudományok rendes hallgatójaként, egyúttal pedig a Központi Szeminárium papnövendéke volt.
1924. június 29-én, Győrben szentelték pappá a Kassai Egyházmegye szolgálatára. Itt töltötte papi szolgálatát, 1925-ben Hernádkércsen, 1926-ban Tállyán, 1928-ban pedig Szerencsen volt káplán, majd 1929-től tíz éven át plébános Girincs községben. 1939 szeptemberében Serédi Justinián hercegprímás kinevezi az Actio Catholica országos paptitkárává.

Tíz év az Actio Catholica titkáraként
„A kinevezés által a falu lelkipásztorainak rendjéből kerül ki az új titkár. Hisszük, hogy erre a papság felfigyel, imádságával és tevékenységével siet az új titkár működésének támogatására”. Így mutatta be új titkárát Mihalovics Zsigmond az Actio Catholica elnöke a Katolikus Akció szaklapjában.

Az Actio Catholica mozgalom
Az Actio Catholica (magyarul Katolikus Akció) a katolikus egyház kiemelkedően fontos mozgalma volt az I. világháború és a második vatikáni zsinat közötti időszakban. XI. Pius pápa (1922–1939) buzdítására a világ számos országában létrehozták e mozgalmat azzal a céllal, hogy a világi híveket jobban bevonják az egyház életébe és munkájába. Magyarországon az 1930-as évek elején a püspöki kar alapította, hivatalosan egészen az 1990-es rendszerváltásig fennmaradt.
Az Actio Catholicánál, amelyet rövidítve többnyire csak AC-nak hívtak, fontosabb és sokrétűbb szerepet kevés intézmény töltött be a Magyar Katolikus Egyház életében az 1930-as és 1940-es években. A Horthy-korszak második felében a magyar katolicizmusnak egyfajta mozgalmi központja volt. Nagymértékben hatott a helyi közösségek életére az egyházköz-ségeken és az egyesületeken keresztül, ugyanakkor megszervezett számos országos jelentőségű megmozdulást, sőt az Actio Catholica rendezte meg a nagy nemzetközi visszhangot kiváltó XXXIV. Eucharisztikus Világkongresszust is.
A második világháborút követő néhány év sajátos körülményei miatt az Actio Catholica még a korábbiaknál is nagyobb jelentőségre tett szert. Különösen a külföldről érkező segélyek szétosztásában játszott nagy szerepet. Ezen kívül szülőszövetséget szervezett a katolikus iskolák védelmére. Fontos szerepet töltött be a katolikus ifjúsági egyesületek életében, és nagy befolyással rendelkezett a katolikus sajtóban, mint az Új Ember laptulajdonosa. Az Actio Catholica szervezte a Boldogasszony Éve programjait 1947/48-ban.
1948 második felétől kezdve az Actio Catholica tevékenysége viharos gyorsasággal épült le az egyre erősödő egyházüldözés következtében. Bár a Mindszenty-per után két évig még próbálkoztak a szervezet hitbuzgalmi jellegű fenntartásán, a Grősz-per után ez a lehetőség is megszűnt, az Actio Catholicának csak a központja maradt meg a püspökkari ülések egyik előkészítő hivatalaként. Csak 1956 októbere után sikerült egy rövid időre kibújni a diktatúra szorításából, 1957-ben a külföldi segélyek jelentős része ismét az Actio Catholicán keresztül jutott el a rászorulókhoz. Az újra stabilizálódó kommunista diktatúra azonban nem akarta az AC kibontakozását. Az 1950-es évek végétől kezdve az a hivatal, amelyik a nevet továbbvitte, békepapi vezetés alá került, s ez olyan mértékben lejáratta az Actio Catholicát, hogy a rendszerváltás után a püspöki kar megszüntette.
Forrás: Katolikus Lexikon

Nagy Miklós titkárként szembesült a mozgalom igen hajszolt munkatempójával. Mihalovics Zsigmond rengetegszer vázolta az aktuális feladatot este titkárának, majd hozzátette: Miklós, ennek holnap reggelre nyomdára késznek kell lennie! A kért anyagok természetesen hosszú éjszakai munka után mindig pontosan elkészültek reggelre. Ezért Mihalovics a titkárát mindig is értékelte, és őszintén szerette.  Közbenjárására XII. Pius pápa 1944. február 24-én Nagy Miklóst tiszteletbeli pápai kamarássá nevezte ki.
A fiatal titkár az Actio Catholica országszerte népszerű szónoka, tehetséges előadója, ügybuzgó apostola és agitáló hitvallója volt szolgálatának tíz éve alatt. 1939-től 1944-ig a Katolikus Akció című szaklap főmunkatársa, 1940-től 1944-ig az Egyházi Lapok című papi közlöny, 1945 és 1948 között az Egyházi Körirat című lelkipásztori tájékoztató, majd 1947-től 1949-ig az Új Ember című hetilap szerkesztője volt.
Szerteágazó egyházi munkája mellett termékeny írói, költői tevékenységet is végzett. Rendszeresen publikált katolikus lapokban, folyóiratokban, a fővárosi irodalmi élet elismert alakja volt, legkö-zelebb a népi írók, valamint Mécs László és köre állt hozzá.
- Kiváló népi író volt – mondta dr. Szei-fert Ferenc csolnoki plébános, Nagy Miklós hagyatékának jelenlegi gondozója, műveinek kiadója, újrakiadója. – Háromszáznál több novellát és mintegy ezerhatszáz verset írt, de jelent meg regénye és regényes drámája is. Történelmi alakjait drámai feszültséggel, élőkként jeleníttette meg. Mivel maga is a nép kö-zül jött, kiváló ismerője és tisztelője volt annak erkölcsi és szellemi értékeinek, és magyarságának. Novellistának volt a legjobb, bár költőként is vannak kiemelkedő alkotásai. Mindenképpen ezek közé tartoznak börtönversei, de a templomokban még ma is éneklik a „Néked ajánljuk Szűzanyánk” című versére írt éneket. Városi István szerint ő volt a lélek költője, a költők lelke.
Budapest ostromakor is fáradhatatlanul dolgozott, végezte szolgálatát a harcok, bombázások alatt. Sokat tett az üldözöttekért, lehetőségei maximális kihasználásával védte, segítette őket. Ez kis híján végzetesnek bizonyult. Így ír sebesüléséről Véletlenek Buda ostrománál című novellájában:
„1944. december utolsó napjaiban elindultam a krisztinai lakásomból pesti munkahelyemre, az Actio Catholica irodájába. Utána akartam nézni a félbe maradt tennivalóknak. Előtte három napon át sűrű légitámadásban volt részünk. Aznap reggel csönd állt be. Optimizmusom arra következtetett, hogy ma szünetelnek. Nekik is kell egy kis pihenés.
Az üres Erzsébet-híd közepén haladtam, amikor egy repülőgép tompa moraját hallottam. Ösztönszerűen a fejemet fölemeltem, hogy a röptének az irányát megkeressem. A következő pillanatban ütés ért. Egy golyó hasított át deréktól le, és a lábamon futott keresztül. Csontot nem ért, az izmokat roncsolta szét. Nem tudom, meddig hevertem véremben, míg egy mentőautó fölvett és hazavitt.
Heteken át volt időm az eseten elgondolkodni. Ha a fejemet nem emelem föl, centiméter pontossággal a fejemet, vagy a nyakszirtemet érte volna a golyó. Az ösztönszerű mozdulatomat az életmentő véletlenek közé sorolom.”

Sérüléséből felépülve újra a munkába vetette magát. 1945-46-ban ő az Actio Catholica egyik országos újjáépítője, 1948-tól pedig központi irodájának vezetője. A mozgalom rendkívül széles körű munkát végzett. Mihalovics Zsigmond elnök legendás íróasztalától számos tevékenység indult el, ahogy Seres Ferenc plébános – Nagy Miklós harcostársa, hagyatékának megőrzője, írásainak sajtó alá rendezője – fogalmaz „… még német bombák repültek Budáról Pestre, a munka megindult, hogy népkonyhákat nyissanak, otthonokat a gyermekeknek, és a főváros legyengült gyermekeit vidékre vigyék. Ez az asztal a karitász eszköze különösképpen. Ma komoly cselekedetekkel bizonyítja, hogy a kereszténység él. Nem pusztán vitákkal, szervezéssel, kultúrpolitikával a szabadegyetemeken; hanem kézzelfogható apológiával, a szeretet gyakorlásával.”

A megfélemlítéssel, bolsevik gonoszsággal és alattomossággal dolgozó rendszer azonnal megtalálta az Actio Catholicát, és ideológiai megfontolásból, szedett-vedett vádakon keresztül ellehetetlenítette működését. Kikezdték hitbuzgalmi életének megnyilvánulásait, kulturális kiadványait, szociális és karitatív munkáját, segélyezési és gyermeküdültetési programjait. Minden katolikus ügyet támadtak: a hitoktatást, a katolikus iskolákat, a szerzetesrendeket. Az Actio Catholica központi irodáját az ávós rendőrök 1948 júniusában megszállták. Házkutatást tartottak, a személyzetet egyenként, külön-külön vallatták. Mihalovics országos igazgatót déltől éjfélig hallgatták ki. Miután elengedték, Esztergomba ment, és beszámolt Mindszenty hercegprímásnak a házkutatásról, a kihallgatásokról. A hercegprímás megkérte, hogy az esetleges letartóztatás elől meneküljön Ausztriába. Sopronban Endrédy Zoltán hitoktató (ezért a tettéért tíz év fegyházat kapott) segítette át a határon.
Titkára, Nagy Miklós nem is akart elmenekülni, hiszen Mindszenty rábízta az egyetlen szélesebb nyilvánosságot is elérő Új Ember szerkesztését, melyet az állami szervek egyre inkább igyekeztek befolyásuk alá vonni. 
Mihalovics Zsigmond külföldre távozásakor rábízta a karitatív célokra – köztük a gyermekekkel foglalkozó intézmények fenntartására – elkülönített 24 ezer dollárt és húszezer svájci frankot, amely egy jezsuita rendházban volt letétbe helyezve. Ebből néhány ezer dollárt kifizettek, a fennmaradó részt azonban a lelkipásztor nem helyezte zárolt betétbe a törvényben szereplő határidő lejártáig. Máris készen állt a vád: Nagy Miklós valutaüzér, tehát kém, osztályellenség, megsemmisítendő, elítélendő. 1948 novemberétől az ÁVÓ 72 napon át vallatja, kínozza – és ahogy a Nagy Imre-perben, vagy akár a Tanú című Bacsó filmben láthattuk -, készíti fel az előre megírt vallomás felolvasására az egyház elleni nagyszabású kirakatperben. (Kiverték kilenc fogát, betörték az orrát, eltörték az ujját, egyik fülére megsüketítették.)

A Mindszenty-per ötöd rendű vádlottja
A Dolgozók Világlapja (V. évfolyam 7. szám, 24 oldal, heti rádióműsorral, ára 1.80 Ft, szerkeszti: Bodó Béla) elnevezésű kommunista orgánum 1949. február 7-ei száma így tudósít a „klerikális reakció” lefejezéséről:
„Árulók, a haza és a szabadság ellenségei álltak a magyar nép ítélőszéke előtt. Mindszenty József, az idegen hatalmakkal cimborálva, el akarta adni az országot évszázados zsarnokainak, vissza akarta hozni a magyar dolgozók millióinak nyakára a Habsburgokat, a nagybirtokos mágnásokat, a dúsgazdag, munkásnyúzó gyárosokat. Összeesküdött a magyar nép köztársasága ellen, gyűlölte azokat a törvényeket, amelyek szabaddá és boldoggá tették a dolgozókat, vissza akarta venni a földeket azoktól, akik közt a nagybirtokokat szétosztotta a magyar demokrácia, és vissza akarta adni a százezer holdak egykori népelnyomó urainak…
… Megdöbbentő leplezetlenségben tárul fel a Mindszenty-tárgyaláson az elrothadt magyar „uralkodó osztály” egész kelevénye. Látjuk, hogy birtokaik, hatalmas vagyonuk visszaszerzése érdekében hajlandók milliókat vágóhídra küldeni, nyomorba taszítani. Mindszenty József megmutatta a világnak, hogy a reakció nem szülhet hősöket, legfeljebb kalandorokat és gonosztevőket, akik a bizonyítékok súlya alatt sírni és nyüszíteni kezdenek, fogadkoznak, hogy megjavulnak, és reszketve várják a büntetést.
Mindszenty József és társai: Baranyai Jusztin, Zakar András, Eszterházy Pál „herceg”, Nagy Miklós, Ispánky Béla és Tóth László a főpapi palást vélt védelme alatt kezet emeltek a magyar demokráciára, orvul tőrt akartak döfni millió magyar dolgozó hátába… Tettükre nincsen mentség!
…Mindszentynek és társainak büntette ismét megmutatta, hogy a fokozott éberség mit jelent országunk életében! A népbíróság Olti-tanácsa meghozta ítéletét a nép ellenségei felett!”

Koncepciós perek
A koncepciós perek a kommunista diktatúra olyan sajátosságai a második világháború utáni Európában, amelyeknek korábbi előzményei, alkalmazott és jól bevált rendszerszerűséggel működtek az „anyaországban”, az ezt megelőző időszakban is. A sztálini diktatúra egyik erőteljes és szükséges eszköze ez a propagandaharc, az abszolút hatalom megszerzésének látszata érdekében. A kommunista uralom ereje az egységesített, felülről, irányított, abszolút engedelmességen nyugvó, függő államok összességének elméletén alapult.  Az elmélet pedig megkívánta olyan pereknek a lefolytatását, ami nép és a „demokrácia” nevében, a nép és világ előtt játszódik. Megrendezett, teátrális, fals.
A koncepciós perek bizonyítják, hogy a fennálló rendszer ellenségei jogszerűen és törvényesen elítéltetnek, bizonyítva az uralkodó hatalom egyedüli, erkölcsi és politikai legitimitását. Ezen perek elítéltjei pedig sokszor olyan ártatlan célpontok voltak, akiket saját személyükben, szimbolikusan tettek meg „rendszerellenesnek”, egy nem kívánt viselkedésforma vagy/és intézmény nevében.
Egyébként pedig a koncepciós per a tárgyalótermi dráma speciális változata. A vádlottak nem saját személyükben állnak a bírósággal szemben, hanem politikai osztályuk képviselőiként, akiket szociológiai jellemzőik meghatároznak.
Forrás:wikipédia
1949-ben a népbíróság a demokratikus államrend megdöntésére tett kísérlettel és valutaüzérkedéssel vádolta az Actio Catholica akkori titkárát, Nagy Miklóst, aki a vád és az ítélet szerint tudomást szerzett arról, hogy Mindszenty József bíboros tárgyalásokat folytat Magyarország legitimista államformájáról, és mivel ezt a hatóságoknak nem jelentette, a fennálló hatalom ellen a hűtlenség bűntettét követte el.
Akkoriban koncepciós eljárási gyakorlat volt, hogy a fő vádpont mellé köztörvényes bűncselekményeket is kreáltak. Erre Nagy Miklós esetében az adott lehetőséget, hogy a katolikus egyház jelentős deviza forrásokkal rendelkezett, amelyeket karitatív célra használt fel. 1946-ban egy miniszterelnöki rendelet előírta, hogy ezeket az összegeket be kell jelenteni, és később a devizasza-bályoknak megfelelően lehet felhasználni. Mihalovics Zsigmond, az Actio Catholica akkori főtitkára a veszélyes politikai helyzetben külföldre távozott, és a katolikus gyermekintézetek működtetésére, továbbá egyéb karitatív tevékenységekre Váradi János jezsuitánál hátrahagyott egy nagy összeget, melynek gondozásával Nagy Miklóst bízta meg.
A népbíróság – dr. Schirilla György bátor ügyvédi magatartásának következtében – a hasonló ügyekért szokásos tíz év helyett három év börtönbüntetésre ítélte Nagy Miklóst, aki ezalatt rendkívül sok testi, lelki szenvedésen ment keresztül. A kínzásokba és megaláztatásokba belerokkanva 1951-ben, ötvenhét évesen szabadult.

Dr. Schirilla György, a védőügyvéd
Dr. Schirilla György ügyvéd (1909-2009) magyar jogász. Nemesi családból származik, felmenői zömmel jogászok, katonák, papok, a család nőtagjai tanárok. 1927-ben érettségizik, majd 1932-ben szerez jogi diplomát a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen. Egyetem után katonáskodik, lovas tüzérfőhadnagy lesz, és ekként később részt vesz Budapest 1944–45-ös védelmében is.   A főleg vallási okokból üldözöttek védelmét már a negyvenes években kezdi ellátni – akkor elsősorban zsidó vallásúakat véd. 1945 után viszont a hívő katolikus Schirilla a katolikus papok és aktivisták egész sorát védi a népbíróság előtt, el is nevezik „tiszteletbeli kanonoknak”. Így véd mindhárom Mindszenty-perben. Emellett magyar katonatisztek védője is, akiket második világháborús cselekedeteik miatt állítottak bíróság elé. 1956 után sokáig nem tudja védői munkásságát folytatni. Az Obersovszky Gyula, majd Francia Kiss Mihály elleni perekben való gerinces magatartása miatt 1957-ben törlik az ügyvédi kamarából. „Az igazságosság mindennek alapja” – de ez a Schirilla György által alapvető elvként vallott tétel az ő esetében csak 1990-ben érvényesült, amikor is több mint 80 évesen visszavették az ügyvédi kamarába. Ő kezdeményezte korábbi védence, Nagy Miklós rehabilitációját, amelyre 2004-ben, a Mindszenty-per elítéltje közül utolsóként kerülhetett sor. A Mozgó Világ 2002-ben vele készített interjújából idézünk:

„– Te azon jogászok közé tartozol, akik büszkék magyarságukra és vallásosságukra.
 – A magyarságomra valóban büszke vagyok, katolikus hitem számomra magától értetődő. Felvidéki nemes családból származom két ágról, fehérgyarmati és porácsi kötődéseimet hatszáz évre tudom visszavezetni. Családom tele van római, illetve görög katolikus papokkal, illetve jogászokkal, no meg katonatiszt is akad jó néhány.

 – 1999-ben a Magyar Köztársaság egyik legmagasabb kitüntetését kaptad meg Göncz Árpádtól, nevezetesen a Magyar Köztársasági Érdemrend tiszti keresztjét. Az indoklás szerint a politikai jellegű egyházi perek vádlottjainak védelmezéséért és egész életutad elismeréseként. Hogyan lettél a katolikus egyház mártírjainak védője, mint „tiszteletbeli kanonok”?
 – A Regnum Marianum régen összekötött a katolikus egyházzal. Hívő katolikus lévén számos papot ismertem. Az egyik pap adta a címemet a másiknak, „spontán módon” szerveződött meg az ügyfélköröm. Én azonban a börtönben is úgy köszöntem nekik, hogy Laudetur Jesus Christus, amire azt válaszolták, hogy in aeternum amen. Az első ügyem egyébként már 1945 nyarán keletkezett, amikor Puszta Sándor közismert leányfalui papköltőt háborús bűntett miatt letartóztatta a rendőrség. A vád alapja az volt, hogy a költő a Magyar Rádióban a háború folytatására buzdított. A perben sikerült bizonyítanom, hogy Puszta Sándor központi közleményeket olvasott be a rádióban, és ezért fel is mentették. Azt is előadtam, hogy Puszta Sándor sokat tett az üldözöttekért. Puszta Sándor kis verssel köszönte meg védői munkámat, amely ma is nagyon kedves emlékem.

 – Védtél a Mindszenty-perben is?
 – Helyesbítek, mind a három Mindszenty-perben. A közvélemény csak az elsőt ismeri, amelyben a hercegprímás volt az elsőrendű vádlott. Ebben a perben én az ötöd rendű vádlottat, Nagy Miklóst, az Actio Catholica titkárát védtem. De a Mindszenty-ügyből elágazott még két ügy is, amelyekben a két elsőrendű vádlottat védtem, így dr. Beresztóczy Miklóst is, akit 1956 után a Kádár-rendszer rehabilitált, és képviselő, sőt, az Országgyűlés alelnöke lett.

 – Lehetett még szabadon védeni a Mindszenty-ügyben, és általában a koncepciós perekben?
 – Én szabadon védtem mint választott védő, de Mindszenty hercegprímásnak kirendelt védője volt. Nemcsak hogy szabadon, de eredményesen is védtem, mert Nagy Miklósnál az igen súlyos állam elleni bűncselekménnyel kapcsolatos vádat az ügyész feljelentési kötelezettség elmulasztására enyhítette, és Nagy Miklós „csak” három évet kapott. Persze ez is abszurdum, mert egy katolikus pap nem jelentheti fel érsekét. A perben szabadon elmondhattam Nagy Miklós világháború alatti hőstetteit az üldözött emberek védelmében, Olti Vilmos tanácselnök ebben nem gátolt meg. Nagy Miklós a börtönben irodalmi értékű naplót és számos verset írt, ő volt a szerzője az esti zárás után a foglyok által közösen elmondott „rabimádságnak” is.

 – Mi lett ennek a közismert író-papnak a későbbi sorsa?
 – 1951-ben kijött a börtönből, és a Komárom megyei Únyban volt plébános 1973-ban bekövetkezett haláláig. Rehabilitálásáért ma is küzdök, mert az 1990-ben hozott semmisségi törvény alapján a Mindszenty-per valamennyi vádlottjának elítélését semmisnek nyilvánították, Nagy Miklós kivételével. Nagy Miklós büntetése túl csekély volt ahhoz, hogy a törvény hatálya alá essen. De folytatom harcomat rehabilitálásáért, nemrégen megint írtam e tárgyban az Alkotmánybíróságnak.”

Nagy Miklós 1951. december 20-án szabadult három éves fegyházbüntetését letöltve. 1125 napot ült a börtönben, ahol lelki segítséget nyújtott rabtársainak, írta verseit, és bízott egy szebb jövendő elérkezésében. Börtönnaplóját – amely mindmáig kiadatlan, dr. Szeifert Ferenc igyekszik sajtó alá rendezni – kiszabadulása után jegyezte fel. Harmincegy költeményt tartalmazó Börtönversek (Karácsonyi üzenet) című, 1990-ben kiadott kötetének talán legszebb darabja így vall a hitről, elkötelezettségről, szabadságról:

A rácson át
Magunknak készítettünk
rácsot mi emberek
s a rácsba kapaszkodva
vigyázzuk az eget.

Ki tudja, hogy nőtt bennünk
mint sajgó daganat
űrt látni és űrt mérni
az égen s ég alatt.

Úgy, úgy csak mosolyogjad
kezedben teleszkóppal
kutatva az eget.
Nekem az ég nem ábra,
amit mérni lehet,
én végtelen hazámról
tovább énekelek.
(1950)

Dr. Schirilla György harca Nagy Miklós teljes rehabilitációjáért nem volt hiábavaló. 2004. június 21-én az alábbi hír jelent meg a lapokban:

„Ártatlanul szenvedett – Megsemmisített ítélet – ötvenöt év után
Ártatlanul ítélték el ötvenöt évvel ezelőtt Nagy Miklós római katolikus papot. Így összegezhető a Legfelsőbb Bíróság Kónya István tanácsa által június 21-én hozott döntés, mellyel hazánk legmagasabb ítélő fóruma semmissé nyilvánította a Mindszenty-per egykori ötöd rendű vádlottja ellen hozott ítéletet. Únyra került plébánosnak, ahol lelkipásztori tevékenységét a helyiek érdektelensége kísérte, a szentmiséket csupán két-három hívő látogatta. (Kreitner János akkori únyi lakos másként emlékszik: Az én emlékeim szerint nem így volt. Főleg gyermekkoromban a vasárnapi miséken – kettő volt, 8-kor és 10-kor – sokan voltak, nagy ünnepen pedig tele volt a templom.) Nagy Miklós már nem érhette meg a semmissé nyilvánítást, sem a tizenöt éve történt rendszerváltást: 1973-ban hunyt el.
A mostani ügy érdekessége, hogy a kilencvenöt éves Schirilla György ügyvéd, aki ötvenöt éve az alapeljárásban Nagy Miklóst védte, megérhette védence ártatlanná nyilvánítását. Amikor 1990-ben a Mindszenty-perben valamennyi egykori vádlott semmisségi igazolást kapott, ez nem vonatkozott Nagy Miklósra, akinek politikai bűncselekménye mellett állítólagos köztörvényes bűncselekménye is volt – a már említett devizaüzérkedés. Schirilla György kitartását dicséri, hogy az Alkotmánybíróságnál kezdeményezte az ide vonatkozó bűntető eljárási rendelkezés felülvizsgálatát, mely csak egyenes ágú leszármazottak esetében tette lehetővé a felülvizsgálati kérelem elindítását. Időközben a jogalkotó úgy hatá-rozott, hogy egyházi személyeknél a felettes egyházi hatóság – jelen esetben Erdő Péter bíboros – is benyújthat felülvizsgálati kérelmet. „Én a döntéssel teljes mértékben elégedett vagyok” – nyilatkozta a tárgyalás után a Legfőbb Ügyészség képviseletében eljáró Fekete István, majd hozzátette: „Akik a hűtlenség alapcselekményét elkövették, azok 1990-ben már a semmisségről igazolást kaptak így, méltánytalan lett volna, ha azt, akire e cselekmény kapcsán feljelentési kötelezettség vonatkozott, továbbra is ez a bűncselekmény terhelné. A valuta tekintetében pedig abszurd dolognak tartottam, hogy attól az egyházi személytől kérjenek számon bizonyos kötelezettségeket, aki nem is volt kezelője ennek a pénzösszegnek”.
A semmisség kimondása több mint az egyszerű rehabilitáció: olyan elégtétel, melynek értelmében úgy kell tekintenünk az egykori eljárásra, mintha az meg sem történt volna. A szenvedést azonban, amit a hamis vád és ítélet okozott, semmi sem teheti semmissé. A hegyi beszédben Jézus arra tanítja övéit, hogy boldogok, akik üldöztetést szenvednek az igazságért. A hívő keresztény ember hisz benne, hogy ártatlan szenvedése valóban érdemszerző Isten előtt. Ez azonban nem mossa el az üldözők felelősségét. Mert bár boldogok, akik sírnak – ez nem igazolja azokat, akik másokat könnyekre fakasztanak.”

Az únyi plébános
- Nagy Miklós 1951 karácsonyán szabadult a börtönből – fűzi tovább a mártíriumot szenvedett lelkipásztor történetét dr. Szei-fert Ferenc. – Két hétig a krisztinavárosi plébánián lakott Szabó Imrénél, majd két hónapig Seres Ferenc, herminamezői plébános nyújtott számára menedéket. Ekkor, 1952 tavaszán helyezték az ország legkisebb plébániájára, Únyra. A hatszáz lakosú bányásztelepülés több hitű volt, a néhány katolikus családon kívül főleg reformátusok, és néhány zsidó család lakta. Az elnyomó rendszer persze nem feledkezett meg róla, bár elrejtették a világ szeme elől. Egy rakétabázis működött a falut Dorogtól elválasztó hegyen, így a titkosszolgálat – a helyi beépített besúgókról már nem is beszélve – szinte naponta ellenőrzött mindent, ami a községben történt.
Úny zsáktelepülés a mai napig, megközelítése kissé körülményes. Az ötvenes-hatvanas évek előbb kemény, majd fokozatosan felhíguló diktatúrája időszakában igazán ideális „temetője” volt a hatalmas tudású, óriási múltú „rendszerellenségnek”. Nagy Miklós azonban nem adta fel. Irodalmi munkásságát folytatta, és a hit terjesztését, ápolását, a fiatalok nevelését továbbra is művelte. 1972-ben tüdődaganatot fedeztek fel szervezetében. Bár megműtötték, hosszú szenvedés után 1973. július 9-én elhunyt. Július 17-én helyezték örök nyugalomra utolsó szolgálati helyén: Únyon. 

A hagyaték őrzője
Nagy Miklós szellemi, irodalmi hagyatékát Seres Ferenc őrizte meg az utókornak. Maga az alkotó soha nem gondolta, hogy annyi vész, és hányatottság közepette fennmaradnak írásai, versei, nézetei. Dr. Szeifert Ferenc, csolnoki plébános 1952 óta ismerte Nagy Miklóst, és elhivatott terjesztője, kiadója műveinek.
– Akkortájt teológus hallgatóként az esperes urat kísértem vidéki körútjaira – kettő embert mégiscsak nehezebb lett volna eltenni láb alól az ávónak, mint egy idős egyházfit. Így ismerkedtem meg Nagy Miklóssal, az eltüntetett, nagyszerű kereszténnyel és irodalmárral. Mára rám maradt a hagyaték gondozása, nyilvánosság elé tárása. Örömmel teszek eleget ennek a kihívásnak, hiszen tisztelem, becsülöm Nagy Miklós életét, munkásságát. Számos könyvet sikerült kiadnom az elmúlt húsz évben, ugyanakkor kereskedelmi hálózatban nem igazán kaphatók ezek a kötetek. Ha bárki kíváncsi Nagy Miklós életművére, itt, a csolnoki plébánián (Csolnok, Templom tér 3. Telefon: 33/478-373) megvásárolhatja az eddig kiadottakat. A támogatásból kívánom megjelentetni a máig kiadatlan Börtönnaplót, az összes verseket, illetve novelláinak harmadik kötetét. Ha életemben még mindez sikerülne, nyugodtan állhatnék jómagam is az Úr ítélőszéke elé: teljesítettem a kötelességemet.

Veér Károly

2010.03.22. 14:13
   Regio Regia magazin


135. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



134. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



133. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



132. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



131. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



130. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



129. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



128. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



127. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



126. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



125. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



124. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



123. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



122. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



121. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!



120. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!



119. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!



118. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!


117. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!



116. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!


115. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!



114. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!


113. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!


112. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!


111. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!


110. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!


109. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



108. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!    Lapozós verzió!



107. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!  böngészős verzió!  Lapozós verzió!



106. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!



105. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!


2011. 104. szám pdf

2011. 104. szám lapozós

2011. 104. szám 
böngészős verzió

 


2011. 103. szám pdf

2011. 103. lapozós

2011. 103. szám 
böngészős verzió


2011. 102. szám
böngészős verzió

2011. 102. szám - pdf verzió


2011. 101. szám
(lapozgatós)

2011. 101. szám 
böngészős verzió




2010. 10-12. szám pdf

2010. 10-12. lapozós

2010. 08-09. szám pdf

2010. 08-09. lapozós

2010.08-09. böngészős verzió


2010. nyár

2010. nyár böngészős verzió

2010. nyár letölthető pdf


2010. március-április

2010. március-április böngészős verzió


2010. január-február

2010. január-február böngészős verzió


2009. különszám

2009. Különszám böngészős verzió

Archivum

   Borászati kalauz

A Királyi Régió borászati
és turisztikai kalauza

Lapozható verzió

 

   Hasznos

Új rovatot indítunk portálunkon! Hasznos, megfontolandó tényekről, információkról, problémákról tájékozódhatnak cikkeinkben, ahol természetesen a megoldásról is lehet olvasni!

Tovább >>> 

ÁllásÉpítőiparKisipari gyártóMezőgazdaságSajtó, MédiaVallás
ÁruházFaiparKisipari szolgáltat...MinőségbiztosításSzálláshelyVas, Acél, Színesfé...
Autó, MotorFémszerkezetek gyár...KiskereskedőMobiltelefonSzállítás, Fuvarozá...Vegyipar
Biztonság, Biztonsá...Film, Fotó, OptikaKölcsönzésMűszaki cikkSzámítás- és Irodat...Vendéglátás
BútorFilm-, Mozi-, Szính...Könyv, ZeneMűvészeti tevékenys...Szépség, EgészségVillamosság
CégügyekHobbiKörnyezetvédelem, h...NagykereskedésSzivattyúkÜvegtechnika
CsaládIdegennyelvKözhasznú informáci...Nyomda, Sokszorosít...Szolgáltatás
DivatáruIngatlanKözigazgatásOktatásTakarítás 
EgészségügyIpari üzem, Gyár, B...KözüzemPénzügyTávközlés, telefon,... 
ÉlelmiszerKedvenceinkLakberendezés, Otth...Reklám, DekorációTervezés 
Energia, Fűtés, VízKereskedelemLátnivalókRuházatUtazás