szlovák
HÍRPORTÁL TURISZTIKAI PORTÁL Cégjegyzék Regio Regia Üzleti Magazin Webstúdió Webáruház
Üzleti Kiskártya a KEM-Bridge Nettől rövid elkészítési határidővel! -=- Szeretné itt látni a saját ajánlatát is? Vegye fel velünk a kapcsolatot! -=- Regio Regia - A Közép-dunántúli Régió vállalkozóinak üzleti magazinja Telefon: 34/310-971
   Rendőrségi hírek

Bűnügyek, balesetek, rendőrségi felhívások, útellenőrzések, katasztrófavédelem.

Megnézem >>>

   Hasznos

Új rovatot indítunk portálunkon! Hasznos, megfontolandó tényekről, információkról, problémákról tájékozódhatnak cikkeinkben, ahol természetesen a megoldásról is lehet olvasni!

Tovább >>> 

   Kapcsolat

KEM-Bridge Net

2800 Tatabánya, Táncsics u. 51.

Telefon / Fax: 34/310-971

E-mail: info@regioregia.hu

Web:
www.regioregia.hu

   MTI

   Tatabánya Kártya

   Programajánlat

! Balatonfüred és térsége !
! Badacsony és környéke !
! Sümeg és Tapolca környéke !
! Pápa környéke !
! Veszprém és Várpalota környéke !
! Bakony !
! Komárom és Bábolna térsége !
Esztergom és a Dunakanyar
! Bicske és Csákvár környéke !
! Tata és Tatabánya környéke !
Velencei-tó és környéke
! Dunaújváros és környéke !
Mezőség és Sárvíz
! Székesfehérvár és környéke !

Valami kimaradt?
Ajánlj Te is programot!

Regio Regia HírportálRegio Regia HírportálRegio Regia HírportálRegio Regia Hírportál


Székesfehérvártól a világhírig… és tovább

Lánczos Kornél (1893-1974)
Székesfehérvártól a világhírig… és tovább

Egy tehetséges és törekvő ifjú, aki egyszerre vonzódik a matematikához és a fizikához, annak kutatója, professzora lesz, holott már doktori disszertációja védése is nehézségekbe ütközik. Mindig képes tovább lépni: elméletben, gyakorlatban. Hogy ennek közege a hazája vagy hazátlanságba kényszerítettsége miatt a világ más szeglete – azért elszomorítja. Mégis megadatik neki az, hogy a nagyvilági bolyongások közepette vissza-visszatérjen, kapcsolatot tartson családjával, barátaival, pályatársaival, s itt érje a halál. Az olyannyira megismerni kívánt Világrend kutatása nélküle, de folyik… tovább.

 „A görög szó, a Kozmosz gyönyörűt jelent.
Az a gyönyörű elgondolás van mögötte, hogy
Világrend és szépség között abszolút harmónia van.” 
(Lánczos Kornél)

„Székesfehérváron születtem, amely figyelemreméltóan élénk és intellektuális érdeklődésű város. Ott az emberek sok tekintetben gazdag életet éltek. Nem anyagiakban voltak gazdagok, hanem intellektuális értékekben. Távolról az gondolhatják, hogy egy olyan kis ország, mint Magyarország, a világ végén van. De mi az intellektuális kezdeményezések privilégiumát élveztük muzsikában, költészetben, tudományban. Abban a késő-viktoriánus korban nőttünk föl, ami Közép-Európát jellemezte. Akkor még nem mindenkinek volt módja tanulni. Mi méltányoltuk azt a tényt, hogy tanulhattunk, ezért keményen dolgoztunk. Mindez nagyon különbözött attól az engedékeny társadalomtól, ami most Amerikát jellemzi.” (Manchaster, videoszalagra vett beszélgetés Lánczos Kornéllal, 1963. Marx György: A marslakók érkezése. Akadémia, 2000.,313.)

Az Oskola u. 11., a múlt századi számozás szerint 2. Ezen a helyen állt Lánczos Kornél szülőháza, ahol 1893. február 2-án meglátta a napvilágot Hahn Adél és dr. Löwy Károly gyermekeként. Ifjú korának színhelyét pedig a Szent István tér 11. jelentette, illetve a család tekerespusztai birtoka. Ezt a jómódot a szerény iparos családból indult ügyvéd apa sikeres praxisa biztosította. A szorgalmas bécsi ösztöndíjas joghallgató a városi Ügyvédi Kamara elnökségéig vitte, valamint a székesfehérvári hitközség és a XI. községkerület elnöke is volt. Minthogy a tanulást a felemelkedés útjának tapasztalta, számára természetes igényt jelentett gyermekeinek iskoláztatása. Az az előrelátó gondoskodás is jellemezte, hogy a gyerekek családi nevét Lánczosra magyarosította 1906-ban, miközben ő – 1939-ben bekövetkezett haláláig – Löwy maradt.

Lánczos Kornél a székesfehérvári Cisztercita Főgimnáziumot igen jó eredménnyel végezte. Az itt kapott indíttatás meghatározta szemléletét, sokoldalúságát, nyitottságát:
„Nem jognak éreztük a tanulást, hanem kiváltságnak, amiért keményen meg kell dolgozni. Gimnáziumi neveltetésünk magas színvonalú volt. Nem arra gondolok, amit tanultunk, hanem arra az attitűdre, ami ott életre szólóan kifejlődött bennünk. Csodálatos érzés volt, amikor kitettek mindazon ideák hatásának, amit az emberiség alkotott. Ez az érzelmi megközelítés erősen hatott a prepubertás éveiben. Humán neveltetésünk sokfelé nyíló ajtókat tárt föl előttünk, és elindultunk a költészet, a művészet, a fizika felé. Önképzőkörben beszéltük meg intellektuális kalandozásainkat. Esszéket írtunk, előadásokat tartottunk. Elménk ráérzett e viták fontosságára. Távol tudtunk maradni a dogmatikus gondolkodástól, hiszen egy-egy téma különböző aspektusait tárgyaltuk meg egymással. Már a gimnáziumban elsajátítottuk azt a tapasztalatot, hogy ugyanazt többféle irányból lehet megközelíteni.”

Érettségi után a magyar királyi Tudományegyetem következett, ahol Eötvös Loránd és Fejér Lipót is tanította. Matematika-fizika szakos tanári diplomát szerzett 1916-ban, majd a József Műegyetem Kísérleti Fizikai Tanszékén volt tanársegéd Tangl Károly mellett 1920-ig. Itt készült doktori értekezése – „A Maxwell féle éter-elmélet függvénytani vonatkozásai” – , mely meghatározza további kutatói pályáját: fizikai térelmélet és alkalmazott analízis.  Pest és Buda ugyanakkor két külön világot jelentett a nézetek szempontjából, hiszen a két vezető professzor, Eötvös Loránd és Fröhlich Izidor nem fogadta el az elektromágneses mező Faraday-Maxwell-féle ideáját. De Lánczos már hallgatóként átjárt Budára. A Műegyetemen azt a Zemplén Győzőt hallgathatta, aki a maxwelli elektrodinamika lelkes művelője és hirdetője volt. Megoldódottnak látszott a probléma, ám egy tragikus esemény – Zemplén meghalt az olasz fronton 1916-ban – újabb kételyt teremtett a doktori disszertáció ügyében. És ekkor egy szinte olyan meseszerű fordulat történik, amely oly közismert tudománytörténeti tény, hogy 2004-ben (a Szegedi Tudományegyetem Kísérleti Fizikai Tanszéke és az Eötvös   Loránd Fizikai Társulat Csongrád megyei Csoportja szervezte) „Játsszunk fizikát! – emlékezés Lánczos Kornélra” verseny általános és középiskolás korú résztvevőinek is tudni kellett:

„Lánczos Kornél doktori dolgozatát a kor egy nagy tudósa számára   elküldte véleményezésre, aki 1920 januárjában a következőket válaszolta:
„Munkáját oly részletességgel olvastam, amit mai túlterheltségem megengedett. Így mondhatom, hogy az derék és eredeti gondolati munka, amelynek alapján Ön méltó a doktori cím viselésére. A nekem szánt megtisztelő ajánláshoz szívesen hozzájárulok.”
Ki volt az a Nobel-díjas tudós, aki ezt a jellemzést írta, és akivel ettől kezdve egészen haláláig folyamatos kapcsolatban állt Lán-czos Kornél?”

Igen, Einstein, s ekkor kezdődött az a barátság, ami a gondolkodásmódjában, ars poétikájában egymáshoz közel álló két tudós élete végéig tartott (a 35 év alatt 55 levelet váltottak). Hozzá tartozik a teljességhez, hogy Lánczos disszertációjának tervét véleményezésre Lauénak, Plancknak, Sommerfeldnek is elküldte. 1919. december 3-án keltezett levelében ezt írta Einsteinnek: „Megkíséreltem, hogy az elektronelmélet számára új utat nyissak. Munkám a speciális relativitás elvére támaszkodik: Az általános relativitáselmélet megszületése az egész munkát anakronisztikussá teheti. Mégis azt hiszem, hogy az itt képviselt álláspont akkor is méltó a figyelemre, ha 10 évet késett. Két esztendeje dolgozom a témán. Kérem, engedje meg, hogy nyomtatásban munkámat Albert Einsteinnek és Max Plancknak, a konstruktív spekuláció két nagy zászlóvivőjének ajánljam. Kiváló tisztelettel Löwy (Lánczos) Kornél.”

A kalandos életű doktori dolgozat védése végül is a Sommerfeldtől Münchenből hazatérő Ortvay Rudolfnál történt. Ő azért tért haza, hogy a Szeged Egyetem elméleti fizika professzora legyen. Ötven év távlatából a vele való munkakapcsolatra így emlékezik vissza Lánczos: „Ortvay minden jó gondolatot protezsált, hihetetlenül sokat tett a fiatal magyar tudományos generáció tettleges előresegítésére, a legnagyobb önzetlenséggel és intenzív érdeklődéssel.”

1920-ban járunk. Lánczos Kornél tanársegédi szerződése lejárt, s az egyetemeken bevezetett numerus clausus miatt nem is számított új lehetőségre. Az 1921-es év Németországban találja, ahol a Maxwell- és Einstein-féle értelemben vett klasszikus térelméleten dolgozott Madelung mellett. Szinte elkéri tőle Einstein a kiváló magyar szakembert – Szilárd Leó tanácsára –, amikor tanársegédre van szüksége 1928-ban: „Amikor Lánczos úrral megbeszéltem a relativitáselmélet néhány problémáját, az a benyomásom támadt, hogy a következő évben gyümölcsöző lenne vele együttműködnöm. Kérem Önt, járuljon hozzá, hogy Lánczos Úr Frankfurtban egy év szabadságot kapjon, hogy velem itt Berlinben dolgozhasson.” A matematikában mérsékelten képzett Einstein azt kérte Lánczostól, vizsgálja meg, hogy a nemlineáris gravitációs téregyenletek meghatározzák-e a gravitációs mező szingularitásaiként megjelenő testek (tömegpontok) mozgását. A relativitáselmélettel kapcsolatos bonyolultabb kérdésekre eztán mindig azt a választ lehetett tőle hallani: „Nem tudom, kérdezzék Lánczost!”
„Tisztelt Lánczos Úr! Kis írását nagy érdeklődéssel olvastam. Ön talán az egyetlen általam ismert ember, akinek ugyanolyan a fizikához való hozzáállása, mint az enyém: hit abban, hogy a valóságot annak logikai egyszerűsége és egysége által lehet megragadni.” - (Einstein-archívum 15294.)

Hogy Lánczos hitvallását is megismerjük, álljon itt egy rövid kiemelés A tudomány, mint a művészet egyik formája (FSZ 1973/8.225-231) című írásából:
Kétségtelenül, a felszínen vizsgálódva a tudomány és művészet két teljesen különálló kategóriához tartozik; teljesen különböző jellemzőiket talán négy pontban lehetne összefoglalni.

1. A tudomány olyan tényekkel foglalkozik, amelyeket figyelmesen végrehajtott kísérletek alapján állapítottak meg. A tudomány célja e tények és az azokat ellenőrző alapvető törvények megragadása. A művészet számára ugyanakkor a tények nem érdekesek. A művészi fantázia ki tud találni olyan világot, amely nem veti alá magát a fizikai világmindenség megváltoztathatatlan törvényeinek.

2. A tudomány módszere a logika. Néhány univerzális állításból kiindulva, logikus érveléssel új eredményeket vezetünk le. A művészetnek nem kell logikusnak lennie. Senki sem próbálná Hamlet, Machbet vagy Lear király jellemét egzakt, logikus gondolkodás alapján megérteni. A művészetben a tiszta ész logikáját a megértés érzelmi és intuitív típusa helyettesíti.

3. A tudományban az ego nem játszik elsőrendű szerepet. Az ember a fizikai univerzum része, és abban az ember létezésének nincs semmilyen kitüntetett szerepe. A fizikai világ meghatározott, és a vizsgáló személyes nézeteinek nincs különösebb je-lentősége. Bármik legyenek is az univerzum törvényei, azokat semmilyen személyes szimpátia vagy antipátia nem változtatja meg, és így a tudós csupán a fizikai események rögzítőjének szerepét játssza, de személye a háttérben marad. A művészet világában viszont elsősorban az emberi érzelmek és bizonyos, az életben adódó helyzetekkel szemben tanúsított emberi reagálások az érdekesek, és nem kell az egyes embert állandóan a fizikai univerzumhoz való viszonyában vizsgálni.

4. A tudományban a tények világát előítéletek, előre kigondolt elképzelések nélkül vizsgálják, „sine ira et studio” („harag és részrehajlás nélkül”), ahogy a latin mondja. A tudományban nincsenek értékítéletek. Nem mondhatjuk, hogy ez a törvény jó, a másik meg rossz. Tudjuk, hogy az Einstein-féle alapegyenlet, E=mc2 volt az atombomba alapja. De a tudomány nem vonható felelősségre azokért a jó vagy rossz dolgokért, amelyekre felhasználják. Jó és rossz, szép és csúnya, hasznos és haszontalan, ezek olyan fogalmak, amelyeknek nincs helyük a tudományban. A tudomány tényekkel és nem értékekkel foglalkozik. Ugyanakkor az alkotó művészetek nem létezhetnek értékítéletek nélkül. Valóban, a szépség kategóriája majdnem elkerülhetetlenül jelen van a művészi alkotásokban.

Úgy tűnik, hogy ez az a négy legszembetűnőbben ellentmondó szempont, amely a tudományokat és a művészeteket két teljesen elkülönített és ellentétes táborba sorolja…

…Alighanem ez a rejtély nyitja. Két szóban összefoglalva: a belső kell. E két szót nyújtom önöknek, gondolkozzanak el ismét rajta: a belső kell. Akár az igazság, akár a szépség világában: az emberi gondolat a végső megismerés felé haladó úton a dolgokat belülről igyekszik megismerni, nem olyannak megérteni amilyenek, hanem amilyeneknek lenniük kell — ez a belső kell. Elérjük-e a célt vagy sem, elérhető-e egyáltalán avagy sem — ez lényegtelen. Elegendő az, hogy meg kell próbálnunk.” (Fordította Niedermayer Ferenc)

Együttműködésükről így beszélt a tévéinterjúban Kardos Istvánnak (1973): „Az általános relativitás elméletének teljes kidolgozásához egy általános koordináta-rendszert kellett alkalmaznia. Ezt a matematikusok már megoldották, de Einstein erről nem tudott. Én a matematikában otthon voltam, és megtanultam az Einstein-féle elméletet matematikai szempontból is.” A két év egy egész életre szóló tudományos és személyes élményt jelentett, több tanulmányt írt a kö-zös munkáról. Híres könyve, Az einsteini dekád több nyelven is megjelent. Az Einsteinről való megemlékezések reprezentatív előadója volt, amolyan Einstein-specialista. A Gyorsuló idő népszerű sorozatban Magyarországon is közzétett egy kis írást. Az Einstein évtizede (1974) egyik kedves története: „Einstein kisebbik fia, Eduard, amikor tizenegy éves volt megkérdezte apjától: Apu miért vagy Te ilyen híres? Einstein így válaszolt: Tudod kisfiam egy vak bogár egy futball-labdán mászott, és nem vette észre, hogy az gömbölyű. Nekem nagy szerencsém volt és észrevettem. Ki tudott volna még Einsteinen kívül ilyen tömören válaszolni?”
 
A németországi évek idején felesége és fia, Elmár Székesfehérváron maradt. Lánczos visszajárt a fehérvári szülői házba, vagy a Balaton közeli családi birtokra. Ilyenkor találkozott Ortvay Rudolffal, előadott az Ortvay-kollokviumon. Amikor a professzort a Szegedi Egyetemről a budapesti tudományegyetemre hívták (1928), felmerült az utánpótlás kérdése a tanszéken. Az MTA Könyvtár Kézirattárában található egy fogalmazvány, amely a kézírás alapján Ortvaynak tulajdonítható. Ebből kiderül: felmerült az a lehetőség is, hogy esetleg a fiatal Neumann Jánost hívják meg Szegedre, a másik két jelöltként Wigner Jenő és Lánczos Kornél neve szerepel. Wigner 1929. december 2-án írt berlini levelében ez áll: „Félek, hogy Szeged kissé el van zárva a világtól és nagyon is hiányzana ott számomra az úgynevezett tudományos atmoszféra.” Lánczos Kornéllal is hasonló a helyzet. Ő ugyan a Szegedi Egyetemen doktorált, de ez idő tájt Albert Einstein mellett dolgozott: aligha hagyta volna ott ezt a munkáját, hogy Szegeden taníthasson. Sőt! A szép berlini év elteltével fölmerült, hogy Frankfurtba visszatérve ott kapjon katedrát Lánczos, amit maga Einstein ajánl: „Lánczos Kornél úr kétségkívül tehetséges és önálló elméleti fizikus, aki alkalmas egyetemi tanárnak. Alaposan ismeri a relativitáselméletet, de a kvantummechanikában is eredményesen dolgozik. Külön kiemelendő, hogy mindig a nehéz kérdések ragadják meg érdeklődését, nem pedig a könnyen elérhető célok.”

A politikai helyzet mást diktált: Einsteinnek és Lánczosnak is el kellett hagynia Németországot. 1931-ben meghívást kapott az Egyesült Államokba. Neumann János, Teller Ede, Wigner Jenővel együtt az a feladata, hogy egy új európai tudományterületet Amerikában is ismertté tegyenek: a kvantummechanikát.

„A diákok sokkal kevesebbet tudnak és kevesebbet is tanulnak, mint nálunk vagy Németországban. De ezzel szemben áll az az előny, hogy nem olyan borzasztóan komplikált minden, a kívánalmak csekélyebbek, ami a tanároknak is előnyére szolgál” - írja a matematika-fizika professzor Lánczos Ortvaynak (Egyesült Államok, 1932).

1938-ban meghalt Lánczos Kornél felesége hosszas tüdőbetegség után, majd 1939-ben édesapja is. Úgy dönt, elhagyja Magyarországot, fiával Elmárral. A család sorsa itthon tragikussá válik. Édesanyját, öccsét, Andort, s annak fiát 1944-ben Székesfehérvárról Auschwitzba hurcolták, s csak unokaöccse – Lánczos György – élte túl a megpróbáltatásokat. Ma Izraelben él. Ravid Benjamin néven társszerzője az Emlékezz! Székesfehérvár és környéke zsidósága (Shem, Jeruzsálem, 1997) című könyvnek. Időnként hazalátogat halottaihoz a zsidó temetőbe, illetve a nagybátyjához kapcsolódó rendezvényekre. A család nevében ő járult hozzá, hogy egy fehérvári iskola a Lánczos Kornél nevet vegye fel: „…a család nevében elfogadjuk, hogy az Önök által alapítandó reálgimnázium Lán-czos Kornél nevét viselje. Hozzájárulásunk egyetlen feltétele, hogy a reálgimnázium humánus, liberális és emberszerető szellemben tanítson, mert ezek az elvek és érzések voltak Lánczos Kornél életének, gondolatmenetének és lelkének alapvető vonásai.”

35 év távol a szülőföldtől. 1938-ban Lánczos megkapta az amerikai állampolgárságot. Mivel a gazdasági válság az oktatásra is hatott. Mivel egy szemeszterre szólt professzori kinevezése, katonai, kutatólaboratóriumi (Boeing - Seattle, 1949) munkát végez, majd az Amerikai Szabványügyi Hivatal numerikus analízis intézetébe (Los Angeles, 1949) kerül, ahol matematikai tehetségét kamatoztatta az approximációelméletben, s az integrálegyenletekkel és variációszámítással, mátrixokkel, spektrumokkal foglalkozva. Bevezette a Lánczos algoritmust a bonyolult egyenletrendszerek levezetésére, megalkotta a gyos Fourier-transzformációt. Számításai, módszerei nagyban hozzájárult a számítógépek olcsóbb előállításához. Miközben az Új Világ meghozta számára a matematikusi világhírt, az Univerzum titkainak felfedezésére vágyott. Benne is munkált az einsteni kérdés: „Teremthette volna Isten a világot másmilyennek, ha akarta volna?”, milyennek kell lennie az Univerzum végső szerkezetének?

Hiába ismerték el eredményeit, a történelem újabb vihara megint utolérte, most a MacCarty-korszak tisztogató politikája révén. Nyugalomra, elmélyült kutatási közegre vágyva ment Írországba a Magasabb Tudományok Intézetébe vezető professzornak. „Sikerült megmutatnom, hogy egy teljesen racionális geometria keretein belül a gravitáció, elektromosság és a quantum jelenségek megtalálhatják a helyüket. A baj csak az, hogy kollégáim ezen gondolatok irányában semmiféle érdeklődést nem mutatnak, minthogy jelenleg a spekulatív irány nagyon a háttérbe szorult. A fizikusokat teljesen kielégíti, ha a megfigyelések káoszában pragmatikus modellek segítségével sikerül némi rendet csinálni...” – írja némi csalódottsággal Dublinból Kovács Istvánnak.

1972 júliusában Triesztben nemzetközi ünnepi ülésszakot tartottak az Olasz Atomfizikai Elméleti Kutatóintézetben Paul-Maurice Dirac – a világ egyik legnagyobb fizikusa – hetvenedik születésnapját köszöntve. A világ fizikusainak legjobbjai jöttek el, főleg a hullámmechanika és a relativitáselmélet problémáinak értői. Carl Weizsäcker fizikus sajnálattal említette Lánczos Kornél nevét, aki váratlan halála miatt nem tudta befejezni a relativitáselméletet terén végzett kutatásait. Ekkor a terem egyik szegletéből egy kistermetű ember rohant ki az emelvényhez, és a hallgatósághoz fordulva kiáltotta: „Elnézést kérek, de én még élek!” Elmesélte, hogy a közelmúlt rosszullétekor a klinikai halál állapotából hozták vissza valóban. De él!!! Az a babona járja, hogy akinek halálhírét keltik, sokáig él…A tudósnak is megadatott még két esztendő a történtek után, melyet a televíziós szerkesztő Kardos István jegyzett le Kétszer halt meg, de emléke ma is él (Ezredvég 10. 2000/6-7.63-65.) címmel.

1973-tól hazalátogat Lánczos Kornél. Elfogadja az Eötvös Társaság tiszteletbeli tagságát, majd arra készül, hogy 74-ben egy teljes ún. alkotói esztendőt Magyarországon töltsön.

1974. július 25-én ismét Kardos István találkozik vele, immár utoljára: „… lakásomon láthattam vendégül. Az erkélyen beszélgettünk, amikor váratlanul rosszul lett. Szívére és légzésére panaszkodott. Felállni sem volt ereje, így karjaimban vittem be a heverőre. A szinte azonnali orvosi segítség több mint két és félórás küzdelmet folytatott életéért. A második klinikai halálból azonban már nem tudták visszahozni. A Természet könyörtelen törvényei – melyet egész életében kutatott – felülkerekedtek rajta. Utolsó szavai – „Bocsássatok meg...” – nyilván nem a vendéglátóknak, hanem azoknak a tudósoknak szóltak, akik továbbra is a Világrendet kutatják – de most már nélküle.”

Lánczos Kornél nyughelye a Farkasréti zsidó temető.

Lehet-e egy ekkora életművet átfogóan értékelni? Minden értékelő mást emel ki,  munkásságának eredményeit felsorolni is sok volna; a fizika és a matematika terén egyaránt maradandót alkotott. Fizikából – többek közt – az elektrodinamika, az általános relativitáselmélet és a kvantummechanika terén, matematikából a variációszámítás, az alkalmazott matematika (numerikus módszerek, differenciál- és interálegyenletek megoldási módszerei) és a lineáris algebra terén ért el világraszóló eredményeket.

Jó barátja, György László így vall róla: „Lánczos Kornél igen termékeny szerző: 98 tudományos dolgozata jelent meg, számos könyvet írt. A mechanika elveiről szóló, négy kiadásban sikert aratott könyvében a mozgások törvényeinek különféle matematikai megfogalmazásait tárgyalja, amelyek a nagy Lagrange, Hamilton, Jacobi stb. nevéhez fűződnek, és amelyek végül lehetővé tették az atomok mechanikájának, a kvantummechanikának felállítását. Matematikai tárgyúak a Fourier-sorokról, a lineáris differenciáloperátorokról, az alkalmazott analízisről szólók. A matematika gyakorlati alkalmazásait általában előtérbe állítja, ugyanakkor mindig kiemeli tárgyának szépségét, vonzerejét, lelkesedést törekszik ébreszteni tárgya iránt. „Számok mindenütt” című könyve magyarul is megjelent. Albert Einsteinről és a kozmikus világrendről írott könyve Einsteint és a relativitáselméletet mutatja be, lehetőleg széles körök számáru érthetően. Egy másik könyve a térfogalom fejlődését tárgyalja Pythagorastól Einsteinig és Hilbertig. Az előadásnak, a pedagógiának, a népszerűsítésnek Lánczos kimagasló mestere. Könyveiről a kritika és az olvasók lelkes elismeréssel beszélnek.”(FSz 1974/6. 166.)

Lánczos 2010-ben
Székesfehérvári Oskola utcai szülőháza jelöletlen.
Épp felújítják azt a házat, ahol gyerekkorát töltötte. Születése után 100 évvel az Eötvös Társaság és a Magyar Tudományos Akadémia emléktáblát helyezett el itt.
A ma ismét ciszterci nevet viselő gimnázium, ahol tanult, őrzi relikviáit.
Utcát neveztek el róla 1993. június 21-én.
 
Ujvári Sándor közvetítése révén gimnázium vette fel nevét a család hozzájárulásával. Ravid Benjamin Izraelból Marx György tanácsát kérte, megadhatja-e az engedélyt. Marx fehérvári tanítványához fordult. Azt kellett látni, hogy az ott folyó munka megfelel-e a Lánczos Kornél-i szellemiségnek, s erről Ujvári Sándor biztosította. Így a névfelvétel megtörténhetett. Úgy három éve látták utoljára vendégül Lánczos Györgyöt, akit akkor halottait meglátogatni elkísért a zsidó temetőbe. Ujvári tanár úr egyébként ma az intézmény fizikatanára és az Eötvös Fizikai Társaság megyei elnöke. Elmondta, hogy a szervezet évente megrendezendő Lánczos Kornél Fizikaversenye tiszteletből vette fel ezt a nevet, de egy „szimpla” verseny, mert a középiskolásoknak még emészthetetlenek Lánczos elméletei, számításai, inkább egyetem, egyetemi tananyagon túlmutatók, de történeti jelentőségét ismerik a diákok. Ehhez rengeteg publikáció és szakirodalom Ujvári Sándor révén is rendelkezésükre áll. Például a Fizikai Szemle 1993-as Lánczos-emlékszáma.

Tárnok Orsolya Ujvári tanár úr tanítványa. 18 évesen pár hónapja még dilemmázott, hogy milyen pályát válasszon. Pici kora óta ismervén láttam a művészetekhez vonzódását, most viszont a Kutató Diákok Országos Szövetsége felhívására fizikai pályamunkát készített. Lánczos Kornél 1926-ban Schrödingert megelőzve publikálta a kvantummechanika egyik igen fontos egyenletét. E témáról készített Orsi prezentációt Lán-
czos Kornél Schrödinger egyenlete címmel. A felkészüléshez angol cikkeket fordított, magyar szakirodalmakat böngészett. Bár tetszett az előadása, helyezést nem ért el vele. Viszont megváltoztatta az életét: műszaki pályára jelentkezett tovább tanulni.

Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata 1993-ban létrehozta a Lánczos György-Szekfű Gyula Ösztöndíj Alapítványt.

Döbrentey Gyula, az alapítvány kuratóriumi elnöke fölidézte alapcéljukat: olyan személyeket válasszanak névadóul, akik Fehérvárhoz kötődnek, és valami kiemelkedőt alkottak természettudományos és humán területen. Civil kívánság volt a pályázati rendszer elve. Így minden évben pályázatot hirdetnek a városban élő, dolgozó vagy a várossal szellemi kapcsolatban álló alkotók, kutatók, művészek számára. Pályázhatnak egyének, alkotók és alkotóközösségek az elméleti és az alkalmazott tudományok minden ágában, eredeti, máshol nem publikált, másutt még nem hasznosított pályaművekkel, pályatervekkel, kiemelkedő szellemi értékeket teremtő, tartalmazó művészeti alkotásokkal. A tapasztalat azt mutatja, a beérkező kb. 50 pályamű 10%-a természettudományos mindössze. 20-22 fő támogatására kerül sor az 5-6 millió forintos keretből a kuratóriumi elnök és tagok, valamint külső felkért  bírálók többségi szavazata révén. A kuratórium valamennyi tagja társadalmi munkában dolgozik.

Források:
Györgyi Géza: Lánczos Kornél (FSZ 1974/6.166.)
Lánczos György: A tudomány mint a művészet egyik formája (FSZ 1973/8.225-231.)
Marx György: Lánczos Kornél (FSZ 1993/3.81. 1974/277
Marx György: A marslakók érkezése. Akadémia, 2000.312-322.
Kardos István: Kétszr halt meg, de emléke ma is él (Ezredvég 10.2000/6-7. 63-65.
Tárnok Orsolya: Lánczos Kornél Schrödinger egyenlete 2009
Wikipedia
Nicholas Higham és Ernst Kassowitz fotói és a szerző fényképei, internetes oldalak „névtelen” képei

Dr. Göde Andrea

2010.03.22. 14:20
   Üzleti magazin


133. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



132. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



131. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



130. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



129. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



128. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



127. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



126. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



125. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



124. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



123. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



122. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



121. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!



120. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!



119. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!



118. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!


117. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!



116. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!


115. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!



114. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!


113. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!


112. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!


111. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!


110. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!


109. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



108. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!    Lapozós verzió!



107. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!  böngészős verzió!  Lapozós verzió!



106. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!



105. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!


2011. 104. szám pdf

2011. 104. szám lapozós

2011. 104. szám 
böngészős verzió

 


2011. 103. szám pdf

2011. 103. lapozós

2011. 103. szám 
böngészős verzió


2011. 102. szám
böngészős verzió

2011. 102. szám - pdf verzió


2011. 101. szám
(lapozgatós)

2011. 101. szám 
böngészős verzió




2010. 10-12. szám pdf

2010. 10-12. lapozós

2010. 08-09. szám pdf

2010. 08-09. lapozós

2010.08-09. böngészős verzió


2010. nyár

2010. nyár böngészős verzió

2010. nyár letölthető pdf


2010. március-április

2010. március-április böngészős verzió


2010. január-február

2010. január-február böngészős verzió


2009. különszám

2009. Különszám böngészős verzió

Archivum

   Borászati kalauz

A Királyi Régió borászati
és turisztikai kalauza
2011

A Közép-dunántúli
Régió Szállás és
Gasztrokalauza
2009 (20 MB)

A Közép-dunántúli
Régió Szállás és
Gasztrokalauza
2008 (23 MB)

vendeg2007.jpg

A Közép-dunántúli
Régió Szállás és
Gasztrokalauza
2007 (26 MB)

ÁllásÉpítőiparKisipari gyártóMezőgazdaságSajtó, MédiaVallás
ÁruházFaiparKisipari szolgáltat...MinőségbiztosításSzálláshelyVas, Acél, Színesfé...
Autó, MotorFémszerkezetek gyár...KiskereskedőMobiltelefonSzállítás, Fuvarozá...Vegyipar
Biztonság, Biztonsá...Film, Fotó, OptikaKölcsönzésMűszaki cikkSzámítás- és Irodat...Vendéglátás
BútorFilm-, Mozi-, Szính...Könyv, ZeneMűvészeti tevékenys...Szépség, EgészségVillamosság
CégügyekHobbiKörnyezetvédelem, h...NagykereskedésSzivattyúkÜvegtechnika
CsaládIdegennyelvKözhasznú informáci...Nyomda, Sokszorosít...Szolgáltatás
DivatáruIngatlanKözigazgatásOktatásTakarítás 
EgészségügyIpari üzem, Gyár, B...KözüzemPénzügyTávközlés, telefon,... 
ÉlelmiszerKedvenceinkLakberendezés, Otth...Reklám, DekorációTervezés 
Energia, Fűtés, VízKereskedelemLátnivalókRuházatUtazás