szlovák
HÍRPORTÁL TURISZTIKAI PORTÁL Cégjegyzék Regio Regia Üzleti Magazin Webstúdió Webáruház
Üzleti Kiskártya a KEM-Bridge Nettől rövid elkészítési határidővel! -=- Szeretné itt látni a saját ajánlatát is? Vegye fel velünk a kapcsolatot! -=- Regio Regia - A Közép-dunántúli Régió vállalkozóinak üzleti magazinja Telefon: 34/310-971
   Rendőrségi hírek

Bűnügyek, balesetek, rendőrségi felhívások, útellenőrzések, katasztrófavédelem.

Megnézem >>>

   Hasznos

Új rovatot indítunk portálunkon! Hasznos, megfontolandó tényekről, információkról, problémákról tájékozódhatnak cikkeinkben, ahol természetesen a megoldásról is lehet olvasni!

Tovább >>> 

   Kapcsolat

KEM-Bridge Net

2800 Tatabánya, Táncsics u. 51.

Telefon / Fax: 34/310-971

E-mail: info@regioregia.hu

Web:
www.regioregia.hu

   MTI

   Tatabánya Kártya

   Programajánlat

! Balatonfüred és térsége !
! Badacsony és környéke !
! Sümeg és Tapolca környéke !
! Pápa környéke !
! Veszprém és Várpalota környéke !
! Bakony !
! Komárom és Bábolna térsége !
Esztergom és a Dunakanyar
! Bicske és Csákvár környéke !
! Tata és Tatabánya környéke !
Velencei-tó és környéke
! Dunaújváros és környéke !
Mezőség és Sárvíz
! Székesfehérvár és környéke !

Valami kimaradt?
Ajánlj Te is programot!

Regio Regia HírportálRegio Regia HírportálRegio Regia HírportálRegio Regia Hírportál


Kokas Ignác festő, a váli szülőföld művészfia

Kokas Ignác festő, a váli szülőföld művészfia

A sikeres, számos díjat magáénak mondható festőművész 1926-ban született a Fejér megyei Válon. A királyi régióhoz más kötődése is van: a tanítóképzőt a Veszprém megyei Pápán végezte. Fejér megyében Székesfehérvártól, Komárom-Esztergom megyében pedig Oroszlánytól kapott jelentős megbízásokat.

Életútja
Kokas Ignác  gyermekéveit Válon, szülőfalujában töltötte. Miként édesapja – no és nagy elődje, Munkácsy Mihály –  ő is asztalosinasként kezdte, de ifjú éveiben megmutatkozott rajztehetsége, vonzódása a festészethez.
 Magánúton végezte el a négy polgárit, és 1947-ben bekerült a fővárosi Dési Huber Népi Kollégiumba. Emlékezetes évek voltak ezek számára. Bár ezek az esztendők nem voltak mentesek a nélkülözéstől, itt kötött barátságot Nagy Lászlóval, későbbi neves költőnkkel, aki ugyancsak a képzőművészet felé kacsingatott abban az időben. Kokas Ignác a kollégiumba korábbi rajztanára tanácsára minden előképzettség nélkül jelentkezett – és elsőre fölvették. Tanulmányait 1952-ben fejezte be, ahol Kmetty János és Bernáth Aurél voltak a mesterei. Kmettytől elsősorban a geometriai formák tiszteletét, Bernáthtól a szabadban festés szeretetét tanulta meg. Ám hamar nemet mondott a kockarajznak, inkább amolyan „rongyos” festő lett, a hangulatok és színek megörökítője. Festői foltokból építkezett, műveit nem a konstruktivista szabályszerűség határozta meg. Diplomamunkája már előrevetítette, hogy sikeres festő, elismert művész válik belőle. Ezzel az alkotásával, mely Az asztalos címet kapta, – ugyanis édesapját örökítette meg rajta – hatalmas elismerést aratott, és megvásárolta azt a Nemzeti Galéria.
A hatvanas évektől tartott mintegy három esztendeig az úgynevezett zöld korszaka. 1969-től pedig a Fejér megyei Alcsút melleti Ginza-pusztán töltött több hónapot évente. Itt festette ezután teljesen egyéni stílusú képeit. Az alakos és a nonfiguratív ábrázolás határmezsgyéjén, egyetemes emberi mondanivalókkal.
Kokas Ignác 1973 és 1983 között a Képzőművészeti Főiskolán tanított, számos jeles diákja volt, köztük El Kazovszkij.
Hosszú élete során több kitüntetéssel ju-talmazták tevékenységét, egyebek mellett Egry-díjat kapott 1964-ben,  Érdemes művész lett 1978-ban, Kossuth-díjat vehetett át 1983-ban, a Prima Primisszima Díj Príma fokozatát adták neki 2004-ben, a Hazám-díjat pedig 2006-ban vehette át.
Kokas Ignácról szűkebb hazája sem fe-ledkezett meg. 1995-ben szülőfaluja, Vál, 2005-ben pedig Fejér megye választotta meg díszpolgárának.

Önvallomások
Kokas Ignác önéletrajzi vallomásaiban felelevenedik a gyermekkori eszmélés, az ismerkedés a munkával, hivatással. Őszinte sorok ezek, és – ahogy egy festőművészhez illik – valóságosan, képszerűen elevenítik fel az emlékeket:
„Eleven, ügyes gyereknek születtem. Szinte apám asztalosműhelyében ta-nultam járni és beszélni. Hamarosan kiderült az is, hogy jól bánok a szerszámokkal. Jó atyám egyszer kijelentette a barátai előtt: ez a gyerek gyaluval együtt bújt ki az anyja hasából. Nem csoda, hogy bennem látta az asztalos dinasztiának negyedik örökösét.
Ma már tudjuk, amit az apa akkor még nem sejtett. A fiú rövidesen elkezdett kacérkodni a művészetekkel:
„Ha nem a pajtásokkal játszottam, az igazi örömömet a faragásban leltem. Ennek anyaga lehetett fa, kő, vagy egyszerűen a mélyutak löszfala. Kőből – azt az udvarunkban lévő romos istállóból termeltem ki – fejeket faragtam…
Siheder koromban apám befogadott a műhelyébe egy Pestről visszaszármazott faszobrászt. (Tölgyleveles agancs-táblákat, virágdíszes tükörkereteket, ládikákat faragott.) Nem kellett sok időnek eltelni, ebben a mesterségben is otthon éreztem magam…Hovatovább már én is kaptam megbízást a váli erdőmérnök úrtól, neki figurális fakupákat kellett faragnom.
Élő festővel először 14 éves koromban találkoztam. A falunk egyik szép hídja volt a modellje. Ez az esemény katartikus erővel hatott rám. Jó néhányszor körbejártam az ismeretlent, képestül, állványostul együtt – aztán hazarohantam. A műhelyben összeütöttem egy blind-rámát, erre egy széttépett öreg zsákot vászonként felfeszítettem. Aztán előkerítettem apám minden maradék festékét, és a vászonnal együtt felmentem a padlásra. A szellőzőablakon kilesve lefestettem a váli templomot, a templomtól különálló Árpád-kori tornyot a környező tájjal együtt. Emlékszem, gyorsan és magabiztosan csináltam életem első képét.”
Az öregedő festő vallomása egyre mélyül, egyre plasztikusabb, meghittebb lesz ha a szülőföldről, no meg a hivatásról van szó: „Vénségemre egyre erősebbé válik bennem a bizonyosság, hogy engem a szülőföld tudatos akarata készített elő, és küldött a napvilágra. Sokáig rejtegetett, de hogy miért, azt nem tudom. Végül is, mint picinyke bolygó keringek körülötte eltéphetetlen kötelékénél fogva. Nem nagy baj ez, hisz ezt a kapcsolatot élteti és teszi ilyen erőssé…Festőt is ő csinált be-lőlem, ma már ez bizonyosság…
Tele batyuval – melyben volt bőven igen is, nem is, a sok kérdőjelről nem is beszélve – bocsátott utamra a szülőföld. Én pedig mint hűséges fia, festékkel, ecsettel a kezemben megpróbáltam mindezeket láthatóvá tenni…
Kollégáim sokszor vetették a szememre, hogy keveset utazom a világban. Miért csak a szülőföldem körül kerengek eszelősen?
Mérgemben egyiküknek azt feleltem: Ha én Válon fenékbe rúgok egy kutyát, az épp úgy fog üvölteni, mint Chicagóban. Ha nem, akkor az nem kutya!...Nem kell nekem máshova menni szeretetért, jóságért, bánatért, örömért vagy másért! Hitért, hitetlenségért, küzdelemért, netán hazugságért, felhőért, bogozni megfejthetetlen titkokat? Válon mindez megvan! Ha az én képeimet már Bécsben nem értik, nem a szülőfölddel van baj, henem velem, a rossz festővel. A jó műveknek térképileg nincs határa.”

A felfedezett szülőföld
Nos, a művész kötődéseiről, a szülőföldről megemlékezik a Fehérvári Hírekben. Idézünk tőle néhány gondolatot Ginza-puszta „fölfedezéséről, amelyet édesapja ajánlott hajdan a figyelmébe:
– Beraktam a holmimat a Trabiba. Etyek felé, Göböl-pusztának mentem. Kavargott a por, gémek voltak, és tudtam, ez engem vár, engem hív. Volt egy irodaépület, az egyik ajtón felirat: igazgató. Mondtam, hogy föstő vagyok, gyönyörű ez a hely, maradnék. Láttam itt egy elhagyott faházat, mondtam, nekem éppen jó lenne. Odaadom magának, mondta az igazgató, de abban nagyon jár a szél, éjjel megfagy. De van itt egy vendégszoba a folyosó végén, ha magának megfelel. Van benne lavór, egy hokedli, egy vaságy. Két hétig voltam ott, ez volt a beköszönés Ginzára, ahová aztán harminc évig jártam vissza.

Kokas Ignácról az utókor, a szülőföld nem feledkezik meg. Büszke híres fiára, arra a kötődésre, amely szülőhelyéhez kötötte élete során mindvégig. A Fejér Megyei Hírlapban búcsúztatásáról így emlékeztek meg.
„Kokas Ignác 1926-ban március 24-én született Válban, 83 éves korában az anyaföld fogadta magába hű fiát, aki a váli völgyet beemelte az egyetemes kultúrába.
Ginza hídja, árnyalakjai, a babutkási akácfa, az öreg présházak sóhajtoznak, végleg elment a mester, aki gyakran térdre borult a természet szépsége előtt, aki naphosszat hallgatta Ginza- és Szent György-puszta meséjét, faggatta a tér veszélyes szakadékait, és beszélgetett fűvel-fával, hangyával, madárral.
A váli templom fölött magasodó kálvária és temető megtelt falubeliekkel, barátokkal, tanítványokkal, koszorúkkal, a katolikus szertartás evangéliumával, imáival. A papi búcsúztatás után a megye díszpolgárától Fejér megye nevében Balogh Ibolya vett végső búcsút. Megköszönte, hogy személyiségével, alkotásaival gazdagított bennünket. A váliak nevében Tóth Ferencné polgármester idézte föl a közös ünnepeket, köztük a 70. születésnapjára rendezett fesztivált, amely hasonlított egy búcsúra vagy esküvőre. Volt pálinka, bor, pogácsa, a templomtorony aljában kiállítást rögtönöztek tiszteletére. A polgármester asszony megidézte a Vajda János utcai szülőházat, majd az Öreg híd című festményt, amely a polgármesteri hivatalban köti össze szimbolikusan, immár örökké Vál művészfiát a váliakkal.

M. Tóth Sándor

2010.03.22. 14:21
   Üzleti magazin


132. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



131. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



130. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



129. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



128. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



127. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



126. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



125. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



124. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



123. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



122. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



121. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!



120. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!



119. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!



118. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!


117. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!



116. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!


115. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!



114. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!


113. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!


112. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!


111. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!


110. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!


109. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



108. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!    Lapozós verzió!



107. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!  böngészős verzió!  Lapozós verzió!



106. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!



105. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!


2011. 104. szám pdf

2011. 104. szám lapozós

2011. 104. szám 
böngészős verzió

 


2011. 103. szám pdf

2011. 103. lapozós

2011. 103. szám 
böngészős verzió


2011. 102. szám
böngészős verzió

2011. 102. szám - pdf verzió


2011. 101. szám
(lapozgatós)

2011. 101. szám 
böngészős verzió




2010. 10-12. szám pdf

2010. 10-12. lapozós

2010. 08-09. szám pdf

2010. 08-09. lapozós

2010.08-09. böngészős verzió


2010. nyár

2010. nyár böngészős verzió

2010. nyár letölthető pdf


2010. március-április

2010. március-április böngészős verzió


2010. január-február

2010. január-február böngészős verzió


2009. különszám

2009. Különszám böngészős verzió

Archivum

   Borászati kalauz

A Királyi Régió borászati
és turisztikai kalauza
2011

A Közép-dunántúli
Régió Szállás és
Gasztrokalauza
2009 (20 MB)

A Közép-dunántúli
Régió Szállás és
Gasztrokalauza
2008 (23 MB)

vendeg2007.jpg

A Közép-dunántúli
Régió Szállás és
Gasztrokalauza
2007 (26 MB)

ÁllásÉpítőiparKisipari gyártóMezőgazdaságSajtó, MédiaVallás
ÁruházFaiparKisipari szolgáltat...MinőségbiztosításSzálláshelyVas, Acél, Színesfé...
Autó, MotorFémszerkezetek gyár...KiskereskedőMobiltelefonSzállítás, Fuvarozá...Vegyipar
Biztonság, Biztonsá...Film, Fotó, OptikaKölcsönzésMűszaki cikkSzámítás- és Irodat...Vendéglátás
BútorFilm-, Mozi-, Szính...Könyv, ZeneMűvészeti tevékenys...Szépség, EgészségVillamosság
CégügyekHobbiKörnyezetvédelem, h...NagykereskedésSzivattyúkÜvegtechnika
CsaládIdegennyelvKözhasznú informáci...Nyomda, Sokszorosít...Szolgáltatás
DivatáruIngatlanKözigazgatásOktatásTakarítás 
EgészségügyIpari üzem, Gyár, B...KözüzemPénzügyTávközlés, telefon,... 
ÉlelmiszerKedvenceinkLakberendezés, Otth...Reklám, DekorációTervezés 
Energia, Fűtés, VízKereskedelemLátnivalókRuházatUtazás