szlovák
HÍRPORTÁL TURISZTIKAI PORTÁL Cégjegyzék Regio Regia Üzleti Magazin Webstúdió Webáruház
Üzleti Kiskártya a KEM-Bridge Nettől rövid elkészítési határidővel! -=- Szeretné itt látni a saját ajánlatát is? Vegye fel velünk a kapcsolatot! -=- Regio Regia - A Közép-dunántúli Régió vállalkozóinak üzleti magazinja Telefon: 34/310-971
   Rendőrségi hírek

Bűnügyek, balesetek, rendőrségi felhívások, útellenőrzések, katasztrófavédelem.

Megnézem >>>

   Hasznos

Új rovatot indítunk portálunkon! Hasznos, megfontolandó tényekről, információkról, problémákról tájékozódhatnak cikkeinkben, ahol természetesen a megoldásról is lehet olvasni!

Tovább >>> 

   Kapcsolat

KEM-Bridge Net

2800 Tatabánya, Táncsics u. 51.

Telefon / Fax: 34/310-971

E-mail: info@regioregia.hu

Web:
www.regioregia.hu

   MTI

   Tatabánya Kártya

   Programajánlat

! Balatonfüred és térsége !
! Badacsony és környéke !
! Sümeg és Tapolca környéke !
! Pápa környéke !
! Veszprém és Várpalota környéke !
! Bakony !
! Komárom és Bábolna térsége !
Esztergom és a Dunakanyar
! Bicske és Csákvár környéke !
! Tata és Tatabánya környéke !
Velencei-tó és környéke
! Dunaújváros és környéke !
Mezőség és Sárvíz
! Székesfehérvár és környéke !

Valami kimaradt?
Ajánlj Te is programot!

Regio Regia HírportálRegio Regia HírportálRegio Regia HírportálRegio Regia Hírportál


Faller Jenő, a bányamérnök múzeumalapító

Faller Jenő, a bányamérnök múzeumalapító

Dr. Techn. Faller Jenő, a műszaki tudományok kandidátusa okleveles bá-nyamérnök, tanár, bányaigazgató. Nevéhez kapcsolódik az észak-magyarországi frontfejtés beindítása, bányászati múzeum alapítása. Ő volt a megszervezője a magyarországi vájárképzésnek. Kutató munkája nyomán a régióban is bányamezőket fedeztek és tártak fel. Helytörténeti kutatásai eredményeit ma is felhasználják.

Életútja
Dr. Faller Jenő 1894-ben született Selmecbányán. Egyetemi tanulmányait is itt kezdte meg, de mérnöki oklevelét már Sopronban vehette át, az első világháború után, 1921-ben. A fiatal mérnök 1919-től Tatabányán, a Magyar Általános Kőszénbánya Rt.-nél kezdte szakmai pályafutását, majd 1922-től a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. Dorogi bányászatánál folytatta. Irányította azokat a kutatásokat, amelyek révén a nagyegyházi, valamint dudari szénmezők ismertté váltak. Ezután újabb váltás következett, 1929-től Várpalotán lesz üzemvezető, 1946-tól pedig az ugyanitt székelő dunántúli szénbányászat kerületvezetője. Közben, 1940 és 1946 között Bánfalván igazgatóhelyettes, 1948-49-ig a szénipari központ vezérigazgatója. Beosztása során sokat munkálkodott azon, hogy a Zirc-Dudar vasútvonal építése befejeződjön, és a szállítás megkönnyítése érdekében a dudari szénbányászat rendelkezésére álljon. Az ő javaslatára alkalmazták az észak-magyarországi bányászatban a frontfejtést.
Pályája során ki kell térni egyéb tevékenységére is. 1935-ben hozták létre a várpalotai vájáriskolát dr. Kiss László bányatanácsos kezdeményezésére. Ennek az volt a célja, hogy a bányában dolgozó segédvájárokat megfelelő képzésben részesítse. Nos, a bányaüzem vezetője az első vájároktatás megszervezésével Faller Jenőt bízta meg, az ő nevéhez főződik tehát a vájárképzés elindulása.
Sokat foglalkozott a bányászmúlt, a hagyományok ápolásával is. Sopronban ő hozta létre a bányászati múzeumot, amelyet élete egyik fő művének tartanak, s annak ő volt az első igazgatója. Az évek során felgyarapodott tudását megosztotta másokkal is. Tanácsaival sokat segítette a rudabányai, ajkai, salgótarjáni bányászati múzeumok létesítését. Tanulmányainak száma meghaladja a háromszázat, többségük a magyar bányászat múltjával foglalkozik. De végzett helytörténeti kutatásokat is, ami újólag sokoldalúságát bizonyítja. Ezek témája Várpalota, a város története. Ma is kiváló forrásként használják fel a Csetényről, Szápárról, valamint Jásdról készült monográfiáit.
Faller Jenő 1966-ban hunyt el Sopronban. Várpalotán utca és szakmunkásképző iskola viseli nevét, itt áll bronz mellszobra is. Zircen a Bakonyi Panteonban márványtábla őrzi emlékét.

Az utódok emlékezete
Faller Jenő születésének kilencvenedik évfordulóján Az OMBKE Bányászati Szakosztálya Veszprémi Csoportja emlékülést rendezett Zircen. Az indoklás szerint azért esett a bakonyi városra a választás, mert 1971-ben – az egyesületi csoport, valamint a Bakonyi Intéző Bizottság együttműködésének eredményeként – Zircen a Bakonyi Panteonben állítottak emlékművet a hírneves bányamernöknek: itt avatták fel Faller Jenő portrédomborművét és emléktábláját. A veszprémi csoport meggyőződése szerint a Bakonyvidék Faller Jenő mindig megbecsült, szeretett, kedves helye volt. Erről az ad tanúságot, hogy ő élete során az Észak-Bakony szénbányászatának úttörője, egyben helytörténetének kiváló kutatója volt. A Bakonyról írt művelődéstörténeti és helytörténeti munkáinak száma megközelíti az ötvenet.
A Bányászati Kutató Intézet egyébként már 1967-ben megjelentette közleményeinek IX. évfolyamában Faller Jenő szakirodalmi munkáinak, írásainak bibliográfiáját. A 90. évfordulóra most a megemlékezők is megjelentetik a nyomdakész, újabb írásokkal kibővített bibliográfiát, amelyet az emlékülés minden résztvevője megkap. A szervezők úgy gondolták, hogy ez a gyűjtemény hasznos, jó segédeszköze lehet a további helytörténeti és bányászattörténeti kutatómunkának.

Így emlékezik az alkotó
Faller Jenő kora ifjúságában eljegyezte magát  a nyomtatott sajtóval is. Első megjelent munkája egy Lenau-vers fordítása volt, amely a selmecbányai M. Kir. Bányászati és Erdészeti Főiskola Ifjúsági Kör 1914. január elsejével megindított lapjában, a Főiskola Lapok első számában je-lent meg Őszi dal címen. Ebben olvasható – álnéven közölt – hatsoros saját verse is. A fiatal főiskolás belekóstolt a magas színvonalú lap szerkesztésébe is, kritikáit elfogadták, és részt vett az újság összeállításában, korrektúrázásában is. Közölték a Paul Verleine-ről írt tanulmányát is, a felsoroltak Faller Jenő sokoldalúságának újabb dokumentumai. A lap karrierjét az első világháború kitörése sajnos derékba törte.
Visszaemlékezésében – amelyet 1959-ben vetett papírra Sopronban – azonban utal arra, hogy a publikálást továbbra sem hagyta abba: „Az írás, illetve publikálás lázát azonban érthető módon már magamban hordtam, s mint fiatal mérnök csakhamar újból visszatértem az íráshoz. Ennek most, amikor e sorokat írom, 33 éve…más vonatkozású tanulmányom 1926 júliusában jelent meg a Tata-Tóvárosi Híradóban A világ szénválsága címen. Így, szakirodalmi munkásságomat ennek a munkának a megjelenésétől számítom, mert innentől kezdve úgyszólván megszakítás nélkül publikáltam, ahogy az irodalmi munkásságom jegyzékéből évről évre nyomon követhető.
Sajnos, bemutatásom hiányos, mert nagy gonddal összegyűjtött és megőrzött munkáim, mindenemmel együtt, 1945 januárjában Budapest ostromakor, Petőfi Sándor utcai lakásomban a tűzvész martaléka lett…”
A továbbiakban arról ír, hogy ezen kívül is megtépázta műveinek gyűjteményét a világégés. Jó barátját, Englander Ferencet, a Tata-Tóvárosi Híradó főszerkesztőjét – akinek gazdag könyvtárában voltak összegyűjtve a lap pélányai, bennük Faller munkáival – a hitleristák családjával együtt megölték, az újságok eltűntek, azokat azóta is hiába keresi. De ugyanilyen sorsra jutottak azok a tanulmányok is, amelyeket a későbbi években a Veszprémi Hírlapban, a Zirc és Vidéke valamint a Fejérmegyei Napló című újságokban tett közzé.
Faller Jenő a továbbiakban így emlékezik: „A múlt és elsősorban a bányászmúlt szeretetét szülőhelyemről, Szélaknáról, Európa egyik legnevezetesebb bányahelyéről hoztam magammal, s ez a szeretetem és érdeklődésem nem múlt el, csak fokozódott. Így bárhová vetett a sors, üzemi munkám mellett mindig érdekelt az, hogy hol élek, s lényegében a legkisebb bányatelepen vagy azzal szomszédos jelentéktelen faluban is mindig találtam feljegyezni valót.”
Faller Jenő egész életében nagy fontosságot tulajdonított a szakirodalomnak. Ám, mint írja, az 1920-as években technikatörténeti tanulmányainak csak nagyon nehezen jutott hely a szaklapokban, azokat abban az időben mostoha témának tekintették.
Még szaklapjuk, a Bányászati és Kohászati Lapok is csupán a legszükségesebb műszaki aktualitásoknak tudott helyet adni. Az akkori főszerkesztő viszont támogatta első bányászattörténeti cikkeinek közlését, amelyek a későbbi években egyre többször jelentek meg.
A háború utáni időszakról Faller így emlékezik: „A felszabadulásunkat követő években sajnos csaknem elölről kellett kezdenem mindent. Voltak, akik írásaim alapján nemkívánatos hagyományápolással vádoltak, a Lapok szerkesztőbizottsága azonban felismerte, hogy nincs műszaki fejlődés a technológia fejlődéstörténetének alapos ismerete nélkül, s mindig elismeréssel és hálával gondolok Heinrich Józsefre, aki 1952-ben külön rovatot is nyitott bányászati történeti tanulmányaim számára.”
Faller Jenő az alábbi gondolatokkal zárja akkor írt megemlékezését munkái jegyzékéről: „Nagy elégtétele ez több mint 40 éves írói munkámnak s így ma csaknem 200 kisebb-nagyobb írással a hátam mögött is szívesen és kedvesen gondolok vissza a kis Tata-Tóvárosi Híradóra, mely mikor e sorokat írom, 33 éve elsőnek adott helyet első műszaki tanulmányomnak.”

Az államtitkár unoka a Faller családról
Faller Jenő unokája az azonos nevet vi-selő hajdani hajdani nagykövet, e sorok megjelenésekor pedig külügyminisztériumi szakállamtitkár. Ifjabb Faller Jenő az alábbiakat mondja családjukról, őseiről, nagyapjáról.
Családomat a németországi Fekete-erdőből eredeztetjük. Legrégibb ismert őseim neve is összeforrott a bányászkodással, amely azután végigkísérte a dinasztiát. Az első írásos emlék is fekete-erdei, 1609. Ekkor egy ősünk, Faller Kriszián ott volt bányász.
A 19. században elődeink, Faller Gusztáv bányász és Faller Károly kohász Selmecbányán öregbítették családunk nevét. Ők alapították ugyanis az egyetemet.
Nagyapám apja pedig az első bányaorvos volt a településen. Papám testvére, Guszti bácsi olajmérnök volt. Az országban olaj és földgáz után kutatott. Sikerét elég azzal kommentálni, hogy Hajdúszoboszló térségében nem csupán földgázt talált, hanem termálvizet is. Ma az ott alapított termálfürdő országos jelentőségű, ezt mindenki tudja. Édesapám bányamérnök volt. Itt bezárul a kör. Úgy tűnik egyedül én nem örököltem a mérnöki precizitást…
– De térjünk rá nagyapámra. Milyen ember volt? Amit örökölhettem tőle, az emberszeretet, családszeretet. No és igen jó humora volt. Én tizenegy esztendős voltam, amikor őt elveszettük, de számos emlékem ma is él róla.
Életrajzában sok minden szerepel, ami a sokoldalúságát bizonyítja. Hiszen nem csupán mérnök volt, oktató, de költő, publicista is. Helyrajzi írásait, szakcikkeit ma is felhasználják forrásként.
Ehhez viszont még tennék kiegészítést. Úgy fogalmazok: igazi reneszánsz ember volt. Tudniillik a fentebb felsoroltakon kívül kitűnően hegedült, festett. Hét nyelven beszélt, én a mai napig hatig jutottam…
– No és kötödésem a nagypapához: gyermekéveimben minden vakáción leutaztam hozzá Sopronba. Akkor ő már özvegyember volt. Végigsétáltunk a városon, ha ismerős jött, ő bemutatott: Ő az én kis unokám! Így  büszkélkedett velem. Emlékszem, többnyire kis embernek szólított. S a hajdani kis embert elvitte a séták során nem is egy, hanem három cukrászdába. Ott a kis ember fagyit evett, a nagypapa pedig gálánsan rendezte a számlát. Hát ilyen ember volt ő. Gyermekéveim kitörölhetetlen emléke. Nem csupán büszkén, igaz szeretettel gondolok rá ma is.

A múzeum megálmodója
Faller Jenőnek elévülhetetlen érdemei vannak abban, hogy Sopronban létrejöhetett a Központi Bányászati Múzeum. Azokban az esztendőkben – az ötvenes években – Faller a városban tanított a Bányászati és Erdészeti Főiskola tanáraként.
A patinás városra egyébként sem véletlenül esett a választás egy technikatörténeti múzeum megalapítására, hiszen a történelmi múlt, az ipari hagyományok ezt indokolttá tették. Sopronban, pontosabban aközeli Brennbergbányán nyílt ugyanis az ország első bányaüzeme 1735-ben, amely az ipari forradalom hatására, a folyamatos fejlesztések nyomán a 19. század végére az ország legnagyobb és legmodernebb kőszénbányájává fejlődött. Nos, Sopronban 1957 október 13-án nyílt meg a múzeum a belvárosban, az egykori Eszterházy palotában.
Az pedig szinte magától értetődő, hogy az első igazgatója Faller Jenő lett. A ma már nemzetközi hírű, oerszágos gyűjtésű múzeumban bemutatják az 1000 éves magyar bányászkodás legfontosabb emlékeit. A Kárpát-medence régmúltja ugyanúgy felelevenedik a tárlatlátogató előtt, mint a közelmúlt történései egészen a rendszerváltozás idejére vagy azután eső bányebezárásokig.
A múzeum több egységben tekinti át a fejlődést. Az ásványgyűjtemény bemutatja, Magyarország valamennyi bányászott ásványát. Nemesfémekből készült remekművek teszik színessé az anyagot, a képzőművészeti részben bemutatják a hajdani munkások életét is. Külön kuriózumok a bányászok által készített úgynevezett türelemüvegek.
Ugyanakkor élőképet alkotnak a rekonstruált bányabelsők, ahol érzékletesen je-lenítik meg, milyen körülmények között végezték munkájukat a „fekete gyémánt” kitermelői.
Nos, Faller Jenő valóban úttörőmunkát végzett a múzeum létrehozásával. Az idő őt igazolta: emléket kell állítani e sajátos iparágnak. Ma már országszerte több helyen követték példáját a Mecsektől Gántig, Oroszlánytól Tatabányáig.
Az ember most érzékeli csak, különösen aki bányavidéken lakik. Most, amikor úgyszólván megszűnt a mélyművelésű szénbányászat, annak utolsó mohikánja csak a márkushegyi bánya. Faller Jenő akkor még nem tudhatott erről.
De tény, hogy a felnövekvő nemzedék a bányászattal csak úgy ismerkedhet meg, a szénen dolgozók életéről csupán úgy kaphat plasztikus képet, ha megtekinti az összegyűjtött emlékeket, Faller Jenőnek és követőinek örökségét.

M. Tóth Sándor

2010.03.22. 14:29
   Üzleti magazin


130. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



129. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



128. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



127. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



126. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



125. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



124. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



123. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



122. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



121. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!



120. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!



119. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!



118. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!


117. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!



116. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!


115. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!



114. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!


113. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!


112. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!


111. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!


110. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!


109. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



108. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!    Lapozós verzió!



107. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!  böngészős verzió!  Lapozós verzió!



106. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!



105. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!


2011. 104. szám pdf

2011. 104. szám lapozós

2011. 104. szám 
böngészős verzió

 


2011. 103. szám pdf

2011. 103. lapozós

2011. 103. szám 
böngészős verzió


2011. 102. szám
böngészős verzió

2011. 102. szám - pdf verzió


2011. 101. szám
(lapozgatós)

2011. 101. szám 
böngészős verzió




2010. 10-12. szám pdf

2010. 10-12. lapozós

2010. 08-09. szám pdf

2010. 08-09. lapozós

2010.08-09. böngészős verzió


2010. nyár

2010. nyár böngészős verzió

2010. nyár letölthető pdf


2010. március-április

2010. március-április böngészős verzió


2010. január-február

2010. január-február böngészős verzió


2009. különszám

2009. Különszám böngészős verzió

Archivum

   Borászati kalauz

A Királyi Régió borászati
és turisztikai kalauza
2011

A Közép-dunántúli
Régió Szállás és
Gasztrokalauza
2009 (20 MB)

A Közép-dunántúli
Régió Szállás és
Gasztrokalauza
2008 (23 MB)

vendeg2007.jpg

A Közép-dunántúli
Régió Szállás és
Gasztrokalauza
2007 (26 MB)

ÁllásÉpítőiparKisipari gyártóMezőgazdaságSajtó, MédiaVallás
ÁruházFaiparKisipari szolgáltat...MinőségbiztosításSzálláshelyVas, Acél, Színesfé...
Autó, MotorFémszerkezetek gyár...KiskereskedőMobiltelefonSzállítás, Fuvarozá...Vegyipar
Biztonság, Biztonsá...Film, Fotó, OptikaKölcsönzésMűszaki cikkSzámítás- és Irodat...Vendéglátás
BútorFilm-, Mozi-, Szính...Könyv, ZeneMűvészeti tevékenys...Szépség, EgészségVillamosság
CégügyekHobbiKörnyezetvédelem, h...NagykereskedésSzivattyúkÜvegtechnika
CsaládIdegennyelvKözhasznú informáci...Nyomda, Sokszorosít...Szolgáltatás
DivatáruIngatlanKözigazgatásOktatásTakarítás 
EgészségügyIpari üzem, Gyár, B...KözüzemPénzügyTávközlés, telefon,... 
ÉlelmiszerKedvenceinkLakberendezés, Otth...Reklám, DekorációTervezés 
Energia, Fűtés, VízKereskedelemLátnivalókRuházatUtazás