szlovák
HÍRPORTÁL TURISZTIKAI PORTÁL Cégjegyzék Regio Regia Üzleti Magazin Webstúdió Webáruház
Üzleti Kiskártya a KEM-Bridge Nettől rövid elkészítési határidővel! -=- Szeretné itt látni a saját ajánlatát is? Vegye fel velünk a kapcsolatot! -=- Regio Regia - A Közép-dunántúli Régió vállalkozóinak üzleti magazinja Telefon: 34/310-971
   Rendőrségi hírek

Bűnügyek, balesetek, rendőrségi felhívások, útellenőrzések, katasztrófavédelem.

Megnézem >>>

   Hasznos

Új rovatot indítunk portálunkon! Hasznos, megfontolandó tényekről, információkról, problémákról tájékozódhatnak cikkeinkben, ahol természetesen a megoldásról is lehet olvasni!

Tovább >>> 

   Kapcsolat

KEM-Bridge Net

2800 Tatabánya, Táncsics u. 51.

Telefon / Fax: 34/310-971

E-mail: info@regioregia.hu

Web:
www.regioregia.hu

   MTI

   Tatabánya Kártya

   Programajánlat

! Balatonfüred és térsége !
! Badacsony és környéke !
! Sümeg és Tapolca környéke !
! Pápa környéke !
! Veszprém és Várpalota környéke !
! Bakony !
! Komárom és Bábolna térsége !
Esztergom és a Dunakanyar
! Bicske és Csákvár környéke !
! Tata és Tatabánya környéke !
Velencei-tó és környéke
! Dunaújváros és környéke !
Mezőség és Sárvíz
! Székesfehérvár és környéke !

Valami kimaradt?
Ajánlj Te is programot!

Regio Regia HírportálRegio Regia HírportálRegio Regia HírportálRegio Regia Hírportál


A bábolnai zászlóshajó „kapitánya”

A bábolnai zászlóshajó „kapitánya”

Egészen a ’90-es évekig tartott az a sikertörténet, amely Bábolnán Burgert Róbert nevéhez fűződik. Harminc év alatt a pusztából város, a ménesből, az apró veszteséges állami gazdaságból világhírű magyar mintagazdaság lett. „Könnyen hitelt kapnak az olyan állítások, hogy Bábolnára ömlött a központi támogatás, ott a költségvetés, meg a politika, s nem a szakma volt a sikeres. A sorrend pedig az volt, hogy előbb olyanná tette a Burgert-csapat Bábolnát, hogy oda már lehetett adni MNB hitelt, ott rendelkeztek fejlesztési elgondolással, s volt növekvő és mérhető eredmény. Nem volt született „zászlóshajó” Bábolna, de az akart lenni.” – írja Romány Pál és Tamási Mihály Burgert Róbertre emlékezve.

A Ménesbirtoktól a szocialista állami gazdaságig
Bábolnát a XIII. században a Babunay-család birtokolta. A pusztát először egy 1292-es latin nyelvű oklevélben említik, mint a nagy állathajtó út egyik fontos pihenőhelyét. Európa szerte ismertté a XVIII. század végén válik. A lóutánpótlás biztosítása érdekében 1789-ben II. József császár – a Szapáry grófok birtokán Csekonics József vértesszázados javaslatára, Mezőhegyes mintájára – alapította a Katonai Ménesbirtokot. Önálló ménesintézetté 1806-tól vált. 1816 óta tenyésztettek itt arab lovakat (telivéreket), de csak húsz évvel később Szíriából került a ménesbe a híres Shagya mén, amelynek leszármazottait az Arab Lótenyésztők Világszövetsége önálló fajtaként is elismert, és amelyet a szakma „Shagya Arab” néven tart nyilván.
1875-ben Bábolnát – az angol telivér lovak tenyésztésére szakosodott – kisbéri ménesintézethez csatolták, s 1883-ig gyakorlatilag egy gazdaságként működtek.
Az arab és az angol telivér, illetve magas félvér (féltelivér) lovak tenyésztése egészen 1948-ig meghatározta a fejlődési irányt Bábolnán.
1948 végén, a kommunista hatalomátvétel után megkezdődött a gazdaság átszervezése. Kimondták, hogy az állami gazdaságok szocialista nagyüzemek, amelyeket a hazai mezőgazdaság szocialista fejlesztésében élenjárónak kell tekinteni. A kormány 1948. december 23-án hozott rendelete döntött a Bábolnai Állami Gazdaság Nemzeti Vállalat létrehozásáról. A tradicionális lótenyésztés elvesztette jelentőségét. Az átalakuló viszonyok között a gazdaság vegyes állami gazdasággá vált, harmincnyolcféle növényt termesztettek, és sok állatfajjal foglalkoztak.
1956 után jelentős változások történtek a mezőgazdaság irányításában, tervezésében. Az addig túlközpontosított modell legkirívóbb elemeit megszüntették. Megfigyelhető volt a „mezőgazdaság szocialista átszervezésének” kiemelt kezelése. Már ekkor felbukkantak a szótárban olyan új kifejezések, mint a vállalati önállóság növelése; nyereségérdekeltség; a teljesítménybérezés kiterjesztése, melyek a későbbiekben meghatározóvá váltak a gazdaság életében. „Felemelkedésünk egyedüli helyes útja: áttérés a fejlett nagyüzemi gazdálkodásra” - jelölték ki az irányt a kor politikusai.
Égető szükség volt az állami támogatásokra, új technológiák mielőbbi sikeres adaptálására, mert a szövetkezetesítés következményeként mintegy 10%-kal csökkent a mezőgazdasági termelés. A Kádárék által felvállalt életszínvonal-politika teljesülése főleg az élelmiszer-ellátáson volt mérhető, hiszen az emberek jövedelmük döntő részét akkoriban még élelmiszerre költötték. Ahhoz, hogy az ellátási nehézségeket elkerülhessék, élelmiszerimportra szorult az ország, ennek pedig komoly devizavonzata volt.

1960: Burgert kinevezése, az alapozás évei
Burgert Róbert kinevezésével 1960-tól új időszámítás kezdődött a Bábolnai Állami Gazdaság történetében. Minisztériumi intézkedés alapján a gazdaság igazgatója lett, és egy központi támogatással megvalósítandó hároméves baromfiprogram vezetését kapta feladatul. Bábolna felemelkedése és Burgert Róbert hírneve ebben a baromfiprogramban gyökeredzik.
Az új vezérigazgató programjának az volt a lényege, hogy a mintegy 24 000 négyzetméter üresen álló istállóban 1963-ig 100-130 ezer tyúkot neveljenek, s ez váljon Bábolna fő tevékenységévé. Ehhez igazodva – elképzelése szerint – a növénytermesztést is át kell alakítani, csupán három növényt kell a jövőben termeszteni: nagy hozamú olasz búzát, őszi árpát és kukoricát. Ezzel párhuzamosan pedig olyan új szakmákat kell meghonosítani, mint a keltető, takarmánykeverő, baromfigondozó, stb.
Burgert a program indulásakor az egész vezetőgárdát lecserélte. Ugyanakkor a tősgyökeres bábolnaiak között kereste azokat az embereket, akikre közvetlen munkatársként támaszkodhatott, akik nem áthelyezéssel, netán jó politikai kapcsolataik révén kerültek pozícióba, hanem a rátermettségükkel, helyismeretükkel szereztek megbecsülést, s – tegyük hozzá – akikre kinevezésük után az új igazgató biztosan számíthatott is. Így a gazdaság átalakuló, kiépülő vezetését a baromfiprogrammal egyetértő emberek alkották. A helyiek mellett rengeteg új, fiatal szakembert is vonzott a bábolnai karrier, hiszen itt igazi szakmai kihívás várta legtöbbjüket.

Búza György (Bábolna Broiler, Bábolna Tetra Kft. tulajdonos.): - Burgert sikereinek egyik titka volt, hogy a fiatalokra épített. Nem csupán munkahelyet, megélhetést kínált, de ragaszkodott ahhoz, hogy az új munkatársak letelepedjenek Bábolnán. Ehhez persze a feltételeket is biztosította. A dolgozók szinte ingyen juthattak építési telekhez, illetve fillérekért építési anyagokhoz.

A politika elsődlegessége a gazdasággal szemben Lenin óta közismert tétel volt. Ennek megfelelően minden gazdasági döntésnél a politika érdekei voltak dominánsak. Burgert számára a program beindulásakor elsődleges fontosságú volt a munkafegyelem és a rend helyreállítása. Akit lopáson vagy italozáson értek, azt azonnali hatállyal elbocsátották.
A munkafegyelem javításával, valamint a munkaerő lecserélésével Burgert sok ellenséget szerzett. Az egyet nem értők számára az egyetlen működőképes alternatíva a pártszervezet volt.
A pártszervezet és a gazdasági vezetés között a legélesebb vitát a káderkérdések váltották ki. A gazdaság átszervezésével ugyanis gyakoriak voltak a munkahely- és beosztásváltozások. A párvezetők gyakran úgy érezték, hogy káderhatásköri jogukat a gazdaság vezetése megsérti. Ebből adódóan Burgertnek rengeteg csatát kellett megvívnia a helyi, illetve a megyei pártszervezetekkel.
1966-ban több fontos, a gazdaság szempontjából pozitív esemény is történt. Az MSZMP Komárom Megyei Bizottságának első titkára Havasi Ferenc lett, aki elkötelezett támogatójává vált a baromfiprogramnak, Burgert Róbertet pedig a Központi Bizottság tagjai közé választották. Ez a korábbi munka felső szintű politikai elismerésének eredménye volt, de a KB tagság Burgert számára elsősorban a kapcsolat- és információszerzési lehetőségek miatt volt fontos.
Azonban a pozitív változások ellenére is állandóak voltak a piszkálódások, és a pártvizsgálatok is egyre keményebbek lettek. Ilyen és ehhez hasonló „hibákat” találtak:
„...a Bábolnai Állami Gazdaság területén működő alapszervezetek esetében több negatív jelenség volt tapasztalható... megfeledkeztek a munka politikai jelentőségéről.”

Búza György: - Burgert rengeteget vesződött a helyi, illetve a megyei pártvezetéssel. Sokan nem nézték jó szemmel azt, amit csinált. Elképesztő dolgokba kötöttek bele. Olyanokért meghurcolták - számos esetben börtönközeli helyzetekbe került ezek miatt -, mint például, hogy az egyik importált traktorban volt rádió, s azon hallgatni lehetett a Szabad Európát. Ez egészen 1976-77-ig így ment, míg végül sikerült elérnie, hogy Kádár János személyesen is látogatást tegyen Bábolnán. Attól kezdve megváltozott a helyzet.

Kádár a saját szemével is meggyőződött az eredményekről, s tudta, hogy a legfelsőbb vezetés, s az ország számára óriási értéket képvisel mindaz, ami Bábolnán történik. Innentől Bábolna gyakorlatilag Kádár személyes védelme alá került. Kádárnak is létfontosságú volt ugyanis, hogy a Brezsnyevnél őt állandóan támadó erőkkel szemben gazdasági fejlődést tudjon felmutatni. Így Kádár „kompromisszum-játékában” felértékelődött Bábolna gazdasági alkotó ereje és termelésének súlya. Innentől nyilvánvalóvá vált, hogy politikai ellenfelei nem tudják kiütni a nyeregből, illetve nem lesznek képesek háttérbe szorítani az általa képviselt nyereség- és teljesítményorientált szellemiséget.

Bábolna aranykora – A világhírnevet hozó baromfiprogram
 A baromfitenyésztésben az 50-es években világszerte óriási változás következett be. Az ágazat elsőnek alkalmazta azokat az ipari megoldásokat, amelyek a baromfitenyésztés termelési értékét magas szintre emelték. Magyarországon és Kelet-Európában először Bábolnán jött létre zárt, iparszerű baromfihús- és tojástermelési rendszer, amely a kutatástól egészen az árutermelésig felölelt minden munkafázist. Ennek szükségességét Burgert esetében egészen közvetlen tapasztalatok is alátámasztották. Korábbi pécsi kísérlete nyomán ugyanis a baromfik ismeretlen körülmények között elhullottak. Erről önéletrajzában így írt:
„1957 tavaszán folytattuk a már 1954-ben megkezdett közgazdasági és üzemszervezési kísérleteket, melynek célja az volt, hogy központi tervlebontás nélkül a parasztgazdaságokkal azonos teherviselés mellett bizonyítsuk a nagyüzemi gazdálkodás előnyeit a kisüzemi gazdaságokkal szemben. A kísérletekhez a felsőbb szervektől engedélyt kaptunk, de a megyei, járási szervek politikai gyanakvásával, rosszindulatú minősítésével szembeni védekezésként arra is vállalkoztunk, hogy a zöldség- és hústermelésben a város ellátását javítsuk. Így került a gazdaság tevékenységében előtérbe a baromfihús-termelés, mely kezdetben viszonylag jó eredményekkel járt, de a tapasztalatlanságunk, a szükséges eszközök rendszertelen ellátása következtében fellépő betegségek és zsúfoltság végett a baromfiba belebuktunk. A közgazdasági és üzemszervezési kísérleteink eredményei viszont például szolgáltak a későbbi vitákban az új gazdaságirányítási rendszer bevezetéséhez.”

Búza György: - Rögeszméje volt, hogy a baromfitenyésztésben az 50-60-as években forradalmi változás fog történni a hibridizáció miatt. Pécsett a kísérlete bukásra volt ítélve, mert nem voltak adottak a feltételek a sikerhez. Bábolnán újra kezdhette az egészet.
A hibridizáció elmélete Amerikából származik, Nyugat-Európában pedig a 40-es években kezdtek foglalkozni vele. A hibridizáció nem más, mint tenyésztési keresztezések, melynek a lényege, hogy bizonyos egyedek keresztezésével az utódok lényegesen jobb eredményekre lesznek képesek, mint szüleik.
Amerikában a kukorica keresztezésével kezdődött minden. Henry A. Wallace a 30-as években kezdett genetikával foglalkozni, s az ő munkájának az eredménye lett a Pioneer hibrid kukorica. Ebből fejlesztették aztán tovább a hibrid technológiát, melyet a baromfitenyésztés is hasznosított.

Burgert számára tehát Bábolnán nagy volt a tét, mivel még egyszer ugyanazon a területen nem hibázhatott. A siker érdekében a cég vezetősége sorra kereste fel a világ legjobb baromfis cégeit, hogy fejlett technológiát importáljanak. A baromfitenyésztés know-how-t kezdetben három nyugati cégtől vette a gazdaság. A legjobb tenyészállatot a Lohmann–cég szállította, ezért 1969-ig kizárólag tőlük vásárolták. A bábolnai szakembereket is a német üzemben képezték ki.
Mindent gondosan megterveztek. Egymástól 2-3 km-re, a szélirányt is figyelembe véve épültek meg a tojótelepek. Így akadályozták meg az esetleges fertőzések átterjedését egyikről a másikra. Szintén a fertőzések kiiktatása végett a gazdaság 1962-től megtiltotta a dolgozók otthoni baromfitartását, és ennek ellentételezéseként havi rendszerességgel kártalanítást fizetett.

Búza György: - Burgert tehát a hibridizációt hozta be Bábolnára. A 60-as évek végén aztán azt is kitalálta, hogy genetikai kutatásokat Bábolna önállóan is tudna végezni. Bábolna TETRA baromfitenyésztés néven saját hibrideket hozott létre, s ezzel a világ egyik legnagyobb baromfitenyésztője és forgalmazója lett.

1969-től tehát Bábolna a nyugati cégektől független, önálló baromfitenyésztői programot indított el. A genetikai munka a húshibrid, valamint a barna és fehér héjú tojást termelő hibridekre irányult. A tenyésztői munka eredménye lett a Tetra SL, a Tetra-1 tojóhibrid és a Tetra-B húshibrid.
A baromfihús- és a tojástermelési rendszer megszervezését követően fejlesztették ki a sertéshús-termelési, a kukoricatermelési és a bárányhús-termelési rendszert.
A fejlett nyugati cégekkel a szaporítási kooperációk létrejöttét nagyban megkönnyítette, hogy a Gazdasági Bizottság 1968. január 1-jei hatállyal engedélyezte Bábolna számára a külkereskedelmi tevékenység folytatását. A vállalat export-import joga a tenyészlovakra, a sportlovakra és a naposbaromfira terjedt ki, majd a későbbiekben ez kiegészült a baromfihús- és tojástermelési, sertéshús-termelési és bárányhús-termelési rendszerek (kulcsrakész épületek, technológiai berendezések, premixek, koncentrátumok és takarmány-kiegészítők), valamint kártevőirtási rendszerek tőkés viszonylatú exportjára is. A gazdaság külkereskedelmi irodája 1973-tól Agrária Külkereskedelmi Iroda, Bábolna néven működött.
A bábolnai iparszerű termelési rendszerek fejlesztéséhez nagyban hozzájárult a különböző külső piaci kapcsolatok folytán összegyűjtött ismeret, módszer, tenyésztési és termelési eljárás.

Dr. Nagy Gábor, Bábolna Rt., vezérigazgató-helyettes: - Az úgynevezett szovjet baromfi program, amelynek megvalósítása során Ukrajnában, az Orosz Föderációban, Belorussziában és Azerbajdzsánban hat szaporító és árutermelő (tojás és brojler) központot létesítettünk, Bábolnán gyártott istállók, komplett berendezések, laboratóriumok szállításával és helyszíni összeszerelésével, valamint takarmány-premixek, és naposcsibék (tojó- és húshibrid) szállításával és szaktanácsadással. A hat komplexum kapacitása összesen (678.000 négyzetméter istálló) többszörösen meghaladta Bábolna termelőkapacitását. Mindezt Magyarországon gyártott termékekből. Azt hiszem, a mának is példa lehet.
A másik figyelemre méltó teljesítményt az úgynevezett kártevőirtási program érte el, amelynek során először Bábolna saját üzemeit és lakótelepeit mentesítettük a patkány (később egér és csótány) fertőzéstől, majd más mezőgazdasági és élelmiszerüzemekben tettük ugyanezt, és a 70-es évek elején vállalkoztunk Budapest patkánymentesítésére is. Budapest volt az első metropolis a világon, ahol a bábolnai programnak köszönhetően nem volt patkány, és ezt az állapotot éveken keresztül fenntartottuk. A program ma is működik. Ennek közegészségügyi és gazdasági jelentősége szinte felmérhetetlen.

Kísérlet, kísérlet, kísérlet - kudarcok és sikerek
Bábolna az iparszerű sertéshústermelés gyakorlati megvalósításában is úttörő szerepet vállalt. A bábolnai tenyésztés eredményeként államilag elismert fajtákká válhatott a TETRA-S sertéshibrid és a TETRA-Duroc sertés.
1981 májusában indították el az ún. SPF-programot, amelynek célja a sertések meghatározott kórokozóktól való mentessége. (Specific Pathogen Free.)
Bábolnán felépült egy SPF-laboratórium, ahol az induló állományhoz császármetszéssel hozták világra a malacokat, és teljesen steril körülmények között, négyhetes korukig inkubátorban nevelték azokat. A cél az volt, hogy kiküszöbölhessék az olyan idült fertőző betegségeket, amelyek esetében a hagyományos módszerek hatástalanok voltak, mert ezeket az utód születése pillanatában megkapja az anyától. A fertőzési láncot tehát ezzel a módszerrel kívánták megszakítani. A 28 napos malacok azután - egy újabb négyhetes adaptációs időszakot követően - az inkubátorból hagyományos sertéstelepekre kerültek.

Mátray Árpád (Bábolna Zrt., főállatorvos): - A nagyívű program rendkívül ígéretesnek tűnt. Óriási költség volt az első generáció létrehozása, hiszen mindennek sterilnek kellett lennie. Bábolnán 1500 anyakocával és annak szaporulataival valósult meg az SPF-program, összesen hat telephelyen. Eleinte - bár sok problémával -, de jól működtek a dolgok. Szállítottunk Csehszlovákiába, Kínába, Spanyolországba, és más országokba is.
1989 karácsonyán azonban egy meleg, száraz, téli napon, egy porviharnak köszönhetően befertőződött az egész állomány. Elúszott az egész. Tizenhat év munkája volt benne. Burgert mégsem csinált belőle nagy ügyet. Egyszerűen tudomásul vette, hogy ez történt.

1974-re elkészült a kombinát juhtenyésztési programja, melynek célja az volt, hogy egy jó takarmányhasznosítású, kedvező húsformákat mutató hibridet állítsanak elő, lehetőleg minél több ikerelléssel. A kapott szülőpárt „Tetra szapora” néven tették védetté. A végtermék pecsenyebárányokat zárt tartásban, taposórácson, intenzív abrakolással hizlalták. Ez utóbbi kísérlet kevésbé vált be, mert a birka ősi ösztönéből adódóan „menetben legelő” jószág, s így az egyhelyben történő ácsorgás súlyos lábproblémákat okozott. Ezért a bárányokat a későbbiekben hagyományos körülmények között, de intenzív takarmány-kiegészítéssel hizlalták.
Mátray Árpád: - Mindig nagyon pozitív véleményem volt Burgertről. Nagyon jól tudtunk együtt dolgozni. Rengeteg jó ötlete volt, én pedig szerettem a kihívásokat, még akkor is, ha időnként őrültségnek tűntek. Néha teljesen vad ötletei is voltak, melyek első hallásra abszolút irreálisnak tűntek, de úgy gondoltam, hogy ha ezek közül csak kettő bejön, már megérte. S ez így is történt. Sok ötlet kudarcot vallott, de néhány óriási sikert hozott.

Búza György: - Igazi kísérletező volt, s emellé igyekezett idehozni a világ újdonságait is. Persze több kísérlete is volt, ami kudarcot vallott, de ezeket természetesnek vette, s nem is rejtette véka alá. Jól mutatta a hozzáállását az a példa, amikor egy új technológiára épülő terményszárítót telepítettünk ide, ami jó sok pénzbe került, s a végén - a még kiforratlan technológiai megoldás miatt - valahogy mégsem bizonyult használhatónak, Burgert egy hatalmas táblát tetetett rá azzal a felirattal: „butaságunk emlékműve”.

Siker a növénytermesztésben is: hibrid kukociák, CPS-technológia
Az iparszerű árutermelés zárt rendszere a baromfitermék termelésében bontakozott ki először, annak ellenére, hogy a hibridizációt a kukoricából vették át a baromfitenyésztők. A termelés koncentrálása és specializálása azonban a növénytermesztésben is végbement.
A magyar kormány határozata alapján 1969 őszén mezőgazdasági szakküldöttség utazott az Amerikai Egyesült Államokba és Kanadába. A küldöttségnek Burgert Róbert is tagja volt, s így néhány napot Roswelt Garst kukoricaövezetében fekvő birtokán is eltöltött.

Búza György: - Burgertnek a kudarcba fulladt kísérletek mellett számos sikeresen megvalósítható elképzelése is volt. Ilyen  például a kukorica iparszerű termelése, amivel a magyar mezőgazdaságot Európa élvonalába tudta emelni. Jöttek a németek, a franciák tanulmányozni az itt kialakított rendszert, mert bizony a nyugati kultúrához képest is jobbat sikerült alkotnunk.

A CPS (Corn Production System, Bábolna-Chicago) alapvetően tőkés géprendszerrel kezdte meg működését. A szükséges gépsorok importjában devizakonstrukciós hitelformát alkalmaztak. E szerint a többlettermés egy részének az exportjával kellett megteremteni a kukoricatermelés fejlesztésének feltételeit. Burgert tehát a finanszírozást is zseniálisan megoldotta, anélkül tudta behozni a szocialista gazdaságba a nyugati technológiát, hogy devizára lett volna szüksége. A hitelkonstrukciónak köszönhetően ugyanis a jövőbeli termelésnövekedés fedezte a kiadásokat.
Az eredmények láttán nagy volt az érdeklődés a bábolnai rendszer iránt. Hasonló, a terméstöbbletre épülő együttműködési megállapodásokat kötöttek a hazai gazdaságokkal is, s ennek eredményeként a kukorciatermelés robbanásszerű növekedésnek indult.

Szaxon J. Attila (IKR Zrt. vezérigazgató): - Mindig a technológiafejlesztést tartotta fontosnak azt, hogy a nyugaton látott újdonságokat adaptáljuk a magyar viszonyokra, s miután már kipróbáltuk azokat, azt követően helyezzük ki az ország más gazdaságaiba. Büszke vagyok arra, hogy ez a fajta szemlélet nálunk még mindig megvan. Jó példa erre az ún. precíziós gazdálkodás. A lényege, hogy az egyes táblákon a termés rendszerint nem egységes, van ahol több, van ahol kevesebb terem, s eszerint eltérő módon kellene ellátni az egyes területeket műtrágyával, növényvédőszerrel, vetőmaggal. A kombájn, amikor betakarít, meg tudjuk mérni, hogy egy négyzetméteren mennyi termés volt, ezt és a talajvizsgálatok eredményeit figyelembe véve eszerint lehet a gazdaságos tápanyag-visszapótlást megoldani. Erre a módszerre tavaly Magyar Minőség díjat kapott az IKR. Burgert szemlélete, gondolkodásmódja tehát még a mai napig hatással van ránk.

Egyre szélesedő tevékenységi kör
1973 nyarán érkeztek meg az első nagy teljesítményű STEIGER típusú traktorok a gazdaságba, ahol azokat elsőként próbálták ki Magyarországon, de egész Európában is. A STEIGER traktorok jellegzetessége volt, hogy egy kis összeszerelő műhelyben mindig az aktuálisan legjobbnak tartott alkatrészekből szerelték össze a szerelőüzem vezetőjének nevével fémjelzett márkát. A traktorok bábolnai bemutatására meghívták a Rába Vagon és Gépgyár vezetőit is. A bábolnai elképzelésben egy magyarországi összeszerelőüzem felépítése szerepelt. Az új traktor a Rába vezetését is inspirálta. Így néhány hónapon belül sikerült megállapodni: a Steiger tengelyeket vesz a Rábától, az pedig a traktorokat fogja építeni. A Rába piaca ezt követően robbanásszerűen nőtt.
A termelést a Bábolnai IKR keretében végezték. Az átlagtermés 1970 és 1980 között gyakorlatilag megduplázódott. A traktorgyártásban a Rába gyár lett a partner. A világ legkorszerűbb gyártmányai kerültek a taggazdaságokhoz, s az IKR partnerei a Fiat, a Class, az IH, a Kleine és sok más külföldi cég lett.

Szaxon J. Attila: - Annak idején ösztöndíjas-ként tanultam az egyetemen, tanulmányaim költségének egy részét úgy teremtettem meg, hogy a szünidőkben traktorosként dolgoztam. A műszaki dolgok érdekeltek, de akkoriban eléggé kiábrándító kép várta a fiatal mérnököket a mezőgazdaságban. Az átlagos magyar tsz udvarán ugyanis jellegzetes kép volt, a rendetlenség, összevisszaság, a sáros, olajos, rossz állapotban lévő gépek, az állandósult alkatrészhiány.. Hiába volt tehát jó színvonalú gépészmérnöki képzés, az ifjú tehetségeknek nem igazán volt hol megmutatni magukat. Nem csoda tehát, hogy egyre többet hallottunk Bábolnáról, arról, hogy ott bizony másképp mennek a dolgok.

Az egyre növekvő állatállomány – a kukoricán kívül – a takarmánykeverékek fontosságára is rámutatott. A gyakorlatban bebizonyosodott, hogy a takarmány mennyisége és minősége közvetlenül hat az állati termékek hozamára, az előállítás jövedelmezőségére. A takarmány meghatározó tényező tehát, hiszen az állattenyésztés termelési költségeinek 60-70%-át adja. Ezek a felismerések adtak lendületet az ipari keveréktakarmány-gyártás gyorsütemű fejlesztésének.
Lukáts Péter (Bábolna Zrt., erdész-vadász):  - Burgert a hibáiból, tévedéseiből is képes volt folyamatosan tanulni, s azokból a végén jól kijönni. Hamar belátta például, hogy a kukorica monokulturális termesztése elhibázott döntés volt. Ennek hátránya ugyanis, hogy a talaj kimerül, s így a hozamok csökkennek. Vissza kellett tehát térni a vetésforgóhoz.
Burgert azonban arra is hamar rájött, hogy az erdők feljavítják a talajt, ezért már a 60-as években befásíttatta a legelőket. A fákat aztán kitermeltette, s így az erdőből ismét értékes szántó lett.
- Rengeteget találkoztam vele az erdőben is. Két terepjárója volt, de főleg a „Kis Judy”-val  - ahogy Bábolnán hívták az autóját - járt. Járta az erdőt, Kerteskőn pedig a ménes területén gazdálkodó vadásztársaságnál - tagként - vadászott is.

A vállalat területét akkoriban az irányító hatóságok rezervátumként kezelték. Burgert sza-kított ezzel a gyakorlattal. Gyorsan felismerte, hogy szüksége van arra az ágazatra, amely kis befektetéssel nagy üzleti hasznot képes termelni. Tudta, hogy a mindenkori állami és pártvezetés meghálálja a döntések idején azt az őzbakot, vaddisznót, majd a hetvenes évek közepétől gímszarvas bikát, amelyeket az erdészek segítségével puskavégre kaptak Bábolnán.
De nem csak az ország vezetői részesülhettek a meghívás kegyében, hanem a növekvő, terjeszkedő, egyre nagyobb piaci szerepet vállaló nagyüzem üzletfelei is. Évente az úgynevezett TETRA-vadászattal és mulatsággal zárult a 2-3 napos baromfitenyésztési, -kereskedelmi szakmai konferencia.

Lukáts Péter: - Burgert Róbert a vadászatot alapvetően kapcsolatépítésre használta. Az ágazat eredményérdekelt működtetése mellett kikapcsolódást, pihenést keresett a vadászatban. A hatvanas évek végén ő építtette meg a Vadászati Múzeumot, mely a megye egyedülálló kiállításává vált. Jól érezte a változások előszelét, s a nyolcvanas évek második felében beindította a fizető vadászati turizmust is Bábolnán.

Bábolna a hetvenes évek legmodernebb, külföldön is legismertebb magyar mezőgazdasági nagyüzeme, egyben a hagyományainak, saját történetének legfőbb ápolója, őrzője is lett. Ismét napvilágra kerültek a ménesbirtok hajdani vezetőinek márványtáblái, s a lovas-vadász hagyományok ápolásával együtt Burgert Bábolna múltját is ápolta, házi múzeumba gyűjtve kétszáz év jellemző dokumentumait.

„Szocialista kapitalizmus” - Burgert a „nagyvállalkozó”
„Sziget a szárazföldön” - ahogy Schlett András fogalmazott. Bábolna a szocialista Magyarország kapitalista szigetévé vált. Burgert igazi vállalkozói eszközöket alkalmazott, s - bár szocialista keretek között, de - valódi vállalkozást működtetett. Mind a fegyelemteremtés Bábolnán alkalmazott módszerei, mind az elbocsátások az akkori ideológiai klímában és gazdasági gyakorlatban egyedinek számítottak.

Szaxon J. Attila: - Burgert vezetőként sok embert meggyötört, esetleg időnként meg is alázott, sőt az is előfordult, hogy értékes emberektől vált meg. Volt benne egy fantasztikus akarat. Biztos, hogy hibázott is rengeteget, de mégis iszonyatosan tisztelték, mert látták az eredményeket.
Rengeteg fiatalt hozott ide, s tanított meg a vál-lalkozói szemléletére. Szinte ránk kényszerített egyfajta rendtudatot, s azt, hogy felelősséget kell vállalnunk minden tettünkért. Természetünkké vált a „kötelezettség-rendszer”, mely bennem még ma is erősen él.

Figyelemre méltó a korabeli magyar tendenciától való eltérés a foglalkoztatásban. Bábolnán nem volt kapukon belüli munkanélküliség, s mindig jelentős volt a fluktuáció. Ahogy Burgert Róbert fogalmazta: „Aki becsülettel és jól dolgozott, az megtalálta számítását, és nálunk maradt, aki nem, az mehetett.”

Búza György: - Aránylag keményen bánt a munkatársakkal, félt tőle mindenki. A személyi kapcsolatokban rengeteg hibát követett el, olyanoktól is megvált, akiktől nem kellett volna. Időnként kíméletlenül hozott döntéseket egy-egy ember sorsát illetően, de egy ekkora gazdaságnál ez néha-néha bele is fért. Jellemző volt, hogy aki itt egy-két évet eltöltött, majd elkerült innen, az utána másutt nagyokat alkotott. Bábolna egyfajta „szakemberbölcső” volt, ahol az alapozást megkapták a kollégák. Akik elmentek tőlünk, azok is jók voltak, de nem a legjobbak. Azok itt maradtak.

A fluktuációnak alapvetően két fő oka volt: egyrészt a bérszínvonal-gazdálkodás, másrészt a rendkívül feszített munkatempó. A szocialista bérszabályozás fő gondolata  az volt, hogy nem helyes túl nagy egyenlőtlenségeket megtűrni, hiszen az ellentmondana a szocializmus egalitárius hagyományainak. Ennek eredményeként a bér ösztönző ereje rendkívül kicsi volt.
1968-tól azonban az új szemléletnek köszönhetően lehetőség nyílt az eredményesség, illetve a tervek teljesítése, túlteljesítése alapján meghatározott premizálási rendszerre. Már csak ez a tény is lehetővé tette, hogy a bábolnai fizetéseket tíz-tizenöt százalékkal megnövelhessék. De a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát még ezen a rendszeren is túllépett és az önelszámoló üzemekben az üzemvezetők hatáskörébe he-lyezték a bérformák és a munkanormák meghatározását.
A bérek mellett fontos szerep jutott az ún. közvetett anyagi juttatási rendszernek is. A vállalat mindent megtett annak érdekében, hogy az új dolgozók lakhatását, lakásépítését támogassa, s nem kis szerepet vállalt a település infrastrukturális és más irányú fejlesztésében is.
A vállalat nyaralási lehetőséget biztosított a dolgozóinak, s emellett hetente meghatározott mennyiségű tojást és baromfit kaptak, sőt a helyi boltban kedvezményesen vásárolhattak.
A munkaerkölcsre, az ember-munka viszonyának alakulására azonban számos tényező hat az anyagi érdekeltségen kívül is. „A mi tartalékaink az emberek lelkesedésében és az ezzel együtt járó vállalkozásban a jobb munkában rejlenek.” – írta Burgert Róbert, s minderről nem csak beszélt munkatársainak, de tetteivel is alátámasztotta elveit.

Peresztegi Gábor (Aliter-P Kft., ügyvezető-igazgató): - Nem az íróasztala mögül irányította birodalmát, ismerte is azt. Állategészségügyi technikusként sok telepen megfordultam. Gyakran előfordult, hogy, amikor reggel mentünk a telephelyre elvégezni a feladatokat, ő már jött kifelé. Így nem csoda, hogy mindig volt alapja a reggeli számonkéréseknek. Nem hallomások alapján, hanem első kézből szerzett információkra építve döntött. Nekünk, akkori fiataloknak néha furcsának tűnhettek a dolgai. Például gyakori volt, hogy megállt velünk beszélgetni, s úgy tett, mintha tájékozatlan lenne a dolgainkról, holott észrevétlenül is vizsgáztatott bennünket. Azonnal képet tudott alkotni arról, hogy mennyire vagyunk otthon a területünkön. Mindig jött-ment, havonta egyszer-kétszer biztosan fel-felbukkant a különféle telepeken.

Mátray Árpád: - Este ő volt az utolsó, aki lefeküdt, s reggel is sokszor ő volt az első, aki felkelt. Nagy sétákat tett, s közben gondos gazdaként tekintett körül. Azonnal kiszúrta, ha nem égett a lámpa a telefonfülkében, vagy ha a járdaszegély nem ragyogott hófehéren az utak mentén. Nagyon igényes volt a környezetére, és felelősséggel próbált gondoskodni arról. Mindenre odafigyelt. Olyan is előfordult, hogy éjjel felhívott a csikótelepről, hogy ki kell engedni a csikókat, mert nagyon párás az istálló levegője.

A vállalat folyamatosan törekedett dolgozói munkafeltételeinek javítására, szociális és kulturális igényeinek a lehetőségekhez mért minél jobb kielégítésére.
Az 1960-as évek derekán kidolgozásra került a vállalati szakképzés rendszere is azzal a céllal, hogy a vállalat sajátosságainak megfelelő oktatásban saját dolgozó kollektívát neveljenek.

Szaxon J. Attila: - A CPS (később IKR) soha nem volt állami vállalat, téeszek és állami gazdaságok közös vállalata volt, ami nem a megszokott vállalati formát jelentette. A CPS-ben jó ideig nem volt párt, KISZ, szakszervezet - „rettenetes állapotok uralkodnak” - ahogyan az akkori pártvezetés fogalmazott. Aztán kénytelen-kelletlen de végül megalakultak a különféle szervezetek az elvárásoknak megfelelően, de a működésük mégis egészen sajátos volt. Nálunk a KISZ-nek is volt értelme. Rengeteg szakmai tanítanivaló volt ugyanis, amit akkoriban a felsőoktatás nem volt képes ellátni, hiszen a gépeket, technológiákat, amilyeneket itt Bábolnán használtunk, az egyetemeken csak hírből ismerték. Az „Öreg” azt mondta: itt oktatni kell! Létrehozta az oktatási osztályt, s a programba a partnergazdaságokat is be kellett kapcsolni. KISZ vetélkedőt szerveztünk, ahol 100%-ban szakmai kérdésekre kellett megfelelniük a tagoknak. Persze előbb-utóbb ez is feltűnt az elvtársaknak, hiányolták a politikai jellegű kérdéseket, így aztán idővel ezek is belekerültek, de arra mindig ügyeltünk, hogy ez a lehető legminimálisabb legyen, ennek eredményeként 99%-ban szakmai kérdések maradtak a vetélkedők anyagában.

A dolgozók integrálását szolgálta a vállalati újság, a Bábolnai Hírek beindítása is 1969-ben. Kitűnő eszköz volt a „miénk” tudat kialakításához, hiszen az újság képletesen bekapcsolta a munkást a gazdaság vezetési-döntési rendszerébe.
A vállalat nagy hangsúlyt fektetett ugyanis arra, hogy ne csak a gépeket „kapcsolja sorba”, hanem a lehető legmegfelelőbb együttműködést, emberi hozzáállást is elősegítse. Ehhez egyrészt arra volt szükség, hogy a dolgozók felismerjék a kölcsönös érdekeltséget, másrészt, hogy a dolgozó közvetlenül feleljen a munkájáért.
A gazdálkodás minden területén kimagasló figyelmet kapott a munka megszemélyesítése, amely a különféle munkatípusoknál különféleképpen valósult meg. A szántóföldeken táblák hirdették a vetést végző traktoros nevét. A szakmunkások által kezelt gépek fölött feltüntették a kezelő, vagyis a felelős nevét és a gép értékét, míg például a tojásosztályozóban a névjegy bevezetésével érték el ugyanezt. A névjegyet a dolgozó tette be az egyes kartonokba. Ez alapján - ha esetleg rossz volt a kelés - vissza lehetett követni a folyamatokat, eljutva egészen a felelősökig, a munkások így közvetlenül is kapcsolatba kerültek a piaccal, s ezáltal fokozottan érezték munkájuk felelősségét. Ez feltétlenül szükséges volt a munka precizitásához, ugyanakkor a dolgozó felelősségérzetét, és ennek nyomán önbecsülését is fokozta.

Búza György: - Burgert nagyon fontosnak tartotta a személyes felelősségvállalást, a minőségi munkát. Ennek érdekében megszemélyesítette a gazdaság földjein az egyes táblákat, s létrehozta a „vetés mesterei” címet. Kimutatták ugyanis, hogy az egyes vetési munkák minősége jobban befolyásolja a végeredményt, mint az időjárási, vagy a talajban rejlő kockázatok. Ezért az egyes táblák végén feltüntették a vető, illetve a betakarító párosok nevét. Ezzel Burgert elérte, hogy a dolgozók tényleg odafigyeljenek a munkájukra.

Burgert Róbert már a 60-as években - a szocializmus eszméitől gyökeresen eltérő módon - al-kalmazta a mai kor korszerű vezetéselméleteit. Vezetői képességei messze meghaladták kora elvárásait, illetve lehetőségeit. Szokatlan módszerei sokakat mágnesként vonzott Bábolnára, míg mások éppen ezek miatt távoztak a cégtől. Kitűnő emberismeretének köszönhetően hamar megtalálta a különféle posztokra a megfelelő vezetőket, munkatársakat, s remek szervezőképessége abban is segítette, hogy meg is tudja tartani azokat. Folyamatos átszervezések, képzések, anyagi és egyéb motivációk mind, mind azt a célt szolgálták, hogy kihívások elé állítsa vezetőit, munkatársait. Rettegték és félték, ugyanakkor mégis szerették és tisztelték.

Búza György: - Egyik fő tulajdonsága az volt, hogy néhány mondat alapján meg tudta ítélni az embereket. Ha vele beszéltem, az volt az érzésem, hogy pontosan tudja, mire gondolok.
Nagyon helyére tudta tenni az embereket, tudta mik a gyengéik, s azt is, hogy mivel lehet motiválni őket.
Jó volt vele dolgozni, mert ha volt ötletünk - bár először kapásból hülyeségnek titulálta -, de valójában rágódott rajta, s ha látott benne fantáziát visszatért rá, s  nagy lendülettel állt neki a megvalósításának is.
Ugyanakkor cudar egy ember volt a munkastílusát illetően. 60 éves koráig jellemzően korán kezdett és késő estig dolgozott, s amikor szüksége volt ránk, minden szívbaj nélkül akár éjjel is felhívott minket. A rendkívüli értekezleteket például gyakran hajnali 4-kor tartotta, hogy ne a munkaidő rovására menjen.
Évente átszervezte a céget. Úgy tartotta, hogy startba kell állítani az embereket, új feladatok elé, mert ha ezt nem tesszük, akkor begyöpösödnek. Néha a képzettséget sem vette figyelembe, ami időnként erősítette a fluktuációt, de a jobbak azért megmaradtak.
Jó fizetésünk volt. A bábolnai munkatársak a minisztereknél is jobban kerestek. Burgert mindezt szívesen adta, mert nem csak követelt, de adni is szeretett.

Peresztegi Gábor: - A vállalat ösztöndíjasaként tanulhattam, s amikor friss diplomásként visszajöttem Bábolnára, többen figyelmeztettek, hogy tíz diplomásból jó, ha kettő itt maradt. Burgert szerette a kreatív, önállóan dönteni tudó, eredményesen dolgozó munkatársakat.
Sokan nehezen viselték a „kiképzést”. Nekem tetszettek a különféle kihívások, bár néha azt sem tudtam, mi hogyan lesz majd, de mégis meg kellett mindent oldani. Rengeteget tanultunk azonban ezekből.
Később már telepvezetőként egyszer magához hivatott. Az történt, hogy egy malaceladás során a lejelentett mennyiségnél még több kellett volna a vevőnek. Én mondtam, hogy vannak még malacaink, de azok kisebb-nagyobb hibákkal rendelkeznek. Végül azokat is eladtam.
Burgert fülébe jutott, hogy „kisebb testi hibával rendelkező” malacok is elhagyták a telepet, ezért azonnal berendelt raportra. Vittem a feljegyzésemet is az esetről. Aztán amikor bementem hozzá, átadtam neki a jelentésemet. A papírt félrelökte, majd a szokásos szófordulatát alkalmazva így szólt: „ Mester, engem nem a papírjai érdekelnek. Szóban mondja el mi történt.”.  Elmondtam, hogy az árbevétel növelését tartottam szem előtt, és hogy a vevő tudott a minőségi hibákról, mindenről papír van, átvette az árut, úgyhogy az én lelkiismeretem tiszta.
Türelmesen végighallgatott, majd elkezdett arról kérdezgetni, honnan jöttem, hol végeztem, mi a célom, szóval egyszerűen lekáderezett, s a végén hozzátette: látom, jó kezekben van az telep, de arra ügyeljen, hogy holmi többlet árbevételnél a Bábolna név mindig fontosabb. Soha ne tegyen olyasmit, ami ezt a nevet lejárathatja. Ezt jól jegyezze meg.

A „végjáték”
A gazdaság 1989-ben volt 200 éves. Impozáns ünnepségsorozatban emlékeztek meg a birtok alapításának évfordulójáról. Ekkor felmerült Burgert Róbert visszavonulásának lehetősége is, bejelentette, hogy szeretne nyugdíjba vonulni, de a vállalatvezetés hozzá lojális része ma-rasztalta, amit ő elfogadott.
Utólag úgy tűnik, hogy mindez protokolláris jellegű volt, amit ő komolyan „szívből jövőnek” gondolt. Később maga is elismerte, hogy ezek csak „szirénhangok” voltak, s a marasztalást nem lett volna szabad elfogadnia.
Az események 1989 őszén rendkívül felgyorsultak. A földcsuszamlásszerű politikai változások a szocialista magyar gazdaság emblematikus figurái alól az év végére kisodorták a talajt.
Bábolnán a Vállalati Tanács tagjai közül egyre többen osztották azt a véleményt, hogy Burgert Róbert nem tud megfelelni a rendszerváltás után létrejött új rend feltételeinek. Az egyszemélyes diktatórikus vezetési stílusát - mely mögött ekkor már nem állt politikai támogatás - egyre kevesebben fogadták el.

Zoltán Péter (Bábolna Zrt., vezérigazgató-he-lyettes): -  Akkoriban már inkább agrárpolitikus volt, elkezdett „elemelkedni a talajtól”, egyre aktívabb lett a KB-ban,  majd a PB-ben  és egyre kevesebbet törődött Bábolnával. A rendszerváltás előtt, ’90-en tavaszán, mi akik vezető beosztásban voltunk - mert valójában nem igazi vezetők voltunk, hiszen cégvezetési gyakorlatunk nem volt ahhoz nem kaptunk jogköröket -, úgy éreztük, hogy elmúlt a diktatórikus vezetés ideje, váltani, változtatni kellene. Ugyanakkor Magyarországon akkor még nem volt kultúrája a vállalati vezetőváltásnak, a visszavonulásnak. Egy normális vállalati kultúra mellett  elnök lehetett volna, megtartva őt  stratégiai tanácsadónak, ám az operatív feladatokból kivonva.

A Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát néhány hete újraválasztott vállalati tanácsa 1990. március 5-én délelőtt 10 órától tartotta első, alakuló ülését. A tulajdonosi jogokat (!) gyakorló testület eredetileg több napirendet tárgyalt volna, azonban a VT-tagok többségének a kezdeményezésére eltért az eredeti programtól - olvashattuk az eseményekről hírt adó bábolnai újság bevezetőjében.
Burgert Róbert bejelentette, hogy az év köze-pétől nyugdíjba kíván vonulni. A továbbiakban igen hosszas vita kerekedett, de ebben Burgert Róbert már nem vett részt, az első szünet után már nem jelent meg az ülésen. Végül a Vállalati Tanács egyszerű többséggel megszavazta Burgert Róbert leváltását. A gazdaság újabb korszakához érkezett....

Utójáték
Távozása után, a sértett Burgert, sokáig nem tette be a lábát Bábolnára. Rettenetesen nyomasztotta, hogy amit életművének tekintett, gyakorlatilag megtagadta. Később, 1998-ban, az IKR 25 éves fennállását ünneplő rendezvényre mégis elfogadta a meghívást, részt vett, és fel is szólalt az ünnepi ülésen.

Napjainkra a nagy múltú Bábolnai Mezőgazdasági Részvénytársaság totálisan megsemmisült, a zászlóshajó elsüllyedt. Az állattenyésztési programok gyakorlatilag megszűntek, a termőföldet magángazdálkodók és társas vállalkozások művelik. A burgerti gondolatot, gyakorlatilag az IKR Zrt. viszi tovább, még időben magántulajdonú céggé alakult, a politika viharai sem tépázták meg, továbbra is az egyik legjelentősebb szereplő a magyar agráriumban.

A Bábolna első díszpolgárává választott Burgert Róbert emlékét két mellszobor is őrzi a városban, az elsőt, az IKR 30 éves évfordulóján avatták fel az IKR Parkban, ezt követte a Bábolna Rt. által felállított szobor, amely a város központjában lévő kastély parkjában kapott helyet. A nagyigmándi ipari park Burgert Róbert nevét viseli. 2008-ban posztumusz megkapta az IKR által alapított Magvető Díjat, melyet a magyar mezőgazdaság ezen belül, Bábolna fejlesztésében kiemelkedő szerepet játszó személyiségek kaphatnak meg.

Cseh Teréz

Felhasznált irodalom:
Schlett András: Sziget a szárazföldön. A Bábolnai Állami Gazdaság története 1960 és 1990 között. Szent István Társulat, Budapest, 2007
Millenniumi Vadászati Almanach Komárom-Esztergom Megye 2001, Kiadó: Országos Magyar vadászkamara Komárom-Esztergom Megyei Területi Szervezetének megbízásából a Dénes Natur Műhely Kiadó. Felelős szerkesztő: Perl József
Bábolna, a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát lapja, XI. évfolyam 2. szám
Romány Pál - Tamasi Mihály: Agrárpolitikai fordulatok - Agrártársadalmi változások. Jegyzet
IKR Bábolna 1973-2003, Kiadó: IKR Rt.
Bábolna Tények és adatok 1945-1989 I-II. - 200 éves a Bábolnai Ménesbirtok 1789-1989. A Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát kiadványa a Bábolnai Ménesbirtok alapításának 200. évfordulója alkalmából.
Gunst Péter - Wellmann Imre: A 200 éves Bábolna múltjáról 1789-1945. A Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát kiadványa a Bábolnai Ménesbirtok alapításának 200. évfordulója alkalmából.
Burgert Róbert életrajza, tözslapja ill. egyéb dokumentumok

2010.03.22. 14:38
   Üzleti magazin


133. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



132. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



131. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



130. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



129. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



128. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



127. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



126. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



125. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



124. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



123. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



122. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



121. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!



120. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!



119. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!



118. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!


117. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!



116. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!


115. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!



114. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!


113. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!


112. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!


111. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!


110. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!


109. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



108. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!    Lapozós verzió!



107. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!  böngészős verzió!  Lapozós verzió!



106. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!



105. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!


2011. 104. szám pdf

2011. 104. szám lapozós

2011. 104. szám 
böngészős verzió

 


2011. 103. szám pdf

2011. 103. lapozós

2011. 103. szám 
böngészős verzió


2011. 102. szám
böngészős verzió

2011. 102. szám - pdf verzió


2011. 101. szám
(lapozgatós)

2011. 101. szám 
böngészős verzió




2010. 10-12. szám pdf

2010. 10-12. lapozós

2010. 08-09. szám pdf

2010. 08-09. lapozós

2010.08-09. böngészős verzió


2010. nyár

2010. nyár böngészős verzió

2010. nyár letölthető pdf


2010. március-április

2010. március-április böngészős verzió


2010. január-február

2010. január-február böngészős verzió


2009. különszám

2009. Különszám böngészős verzió

Archivum

   Borászati kalauz

A Királyi Régió borászati
és turisztikai kalauza
2011

A Közép-dunántúli
Régió Szállás és
Gasztrokalauza
2009 (20 MB)

A Közép-dunántúli
Régió Szállás és
Gasztrokalauza
2008 (23 MB)

vendeg2007.jpg

A Közép-dunántúli
Régió Szállás és
Gasztrokalauza
2007 (26 MB)

ÁllásÉpítőiparKisipari gyártóMezőgazdaságSajtó, MédiaVallás
ÁruházFaiparKisipari szolgáltat...MinőségbiztosításSzálláshelyVas, Acél, Színesfé...
Autó, MotorFémszerkezetek gyár...KiskereskedőMobiltelefonSzállítás, Fuvarozá...Vegyipar
Biztonság, Biztonsá...Film, Fotó, OptikaKölcsönzésMűszaki cikkSzámítás- és Irodat...Vendéglátás
BútorFilm-, Mozi-, Szính...Könyv, ZeneMűvészeti tevékenys...Szépség, EgészségVillamosság
CégügyekHobbiKörnyezetvédelem, h...NagykereskedésSzivattyúkÜvegtechnika
CsaládIdegennyelvKözhasznú informáci...Nyomda, Sokszorosít...Szolgáltatás
DivatáruIngatlanKözigazgatásOktatásTakarítás 
EgészségügyIpari üzem, Gyár, B...KözüzemPénzügyTávközlés, telefon,... 
ÉlelmiszerKedvenceinkLakberendezés, Otth...Reklám, DekorációTervezés 
Energia, Fűtés, VízKereskedelemLátnivalókRuházatUtazás