szlovák
HÍRPORTÁL TURISZTIKAI PORTÁL Cégjegyzék Regio Regia Üzleti Magazin Webstúdió Webáruház
-=- Szeretné itt látni a saját ajánlatát is? Vegye fel velünk a kapcsolatot! -=- Regio Regia - A Közép-dunántúli Régió vállalkozóinak üzleti magazinja Telefon: 34/310-971
   Kapcsolat

REGIO REGIA
a Közép-dunántúli Régió Értékteremtőinek Magazinja

Kiadó:
Regio Regia Nonprofit Kft.

ISSN-szám:
online: 1787-3010
nyomtatott: 1785-7074

Szerkesztőség:
2800 Tatabánya, Táncsics M. út 51.

Telefon:
34/310-971

E-mail:
info@regioregia.hu

 

KEM-BRIDGE WEBSTÚDIÓ

KEM-Bridge Net

Iroda:

2800 Tatabánya, Táncsics u. 51.

Telefon:
34/310-971

E-mail:
info@kembridge.hu

 

   MTI

   Tatabánya Kártya

Regio Regia HírportálRegio Regia HírportálRegio Regia HírportálRegio Regia Hírportál


Bory Jenő világa

Bory Jenő világa

Hétgyermekes családban nevelkedni, tanulni eleve nagy kihívást jelent. Ezért még tiszteletre méltóbb Bory Jenő (1879-1959) életútja. Emlegetik építészként, festőművészként, költőként, tanárként. Apróbb településtől a fővárosig és országhatáron túl is találhatók művei, ám legkülönlegesebb munkája, a negyven nyáron át épült székesfehérvári otthona. Nevezik romantikus lovagvárnak, elvarázsolt kastélynak, az örök szerelem emlékművének, szerelemből épült mesekastélynak, mi csak úgy emlegetjük: Bory-vár. Ki romantikus, ki neoromantikus, más eklektikus stílusúnak mondja. De meghatározástól függetlenül mindenkiben rácsodálkozást kelt az a rengeteg meglepetés, amit az épület tartogat. Zegzugok, fülkék, dísz kutak, árkádok, csigalépcsők, bástyák, toronyszobák adnak helyet apró mozaikoktól az óriási királyszobrokon át kortárs alkotók munkájáig – fölsorolhatatlan a teremtő ötletek, s így a látnivalók sokasága. S aki az építmény és a művek ihletője, a maga is képzőművész társ: Boryné Komócsin Ilona (1885-1974).

A székesfehérvári ösztöndíjas
- Székesfehérváron született 1879. november 9-én. Apja géplakatosmester, aki hét gyermeket nevelt fel.
- A város főreáliskoláját végezte el.
- Szülővárosa ösztöndíjasaként végezte egyetemi tanulmányait Budapesten.
- 1903-ban kapott építészmérnöki oklevelet.
- Egyéves önkéntes katonai szolgálatát Bécsben teljesítette. Szabadidejét múzeumlátogatással tölti, főleg a Kunsthistorisches Múzeumot kedveli.
- 1904-ben beiratkozott a Képzőművészeti Főiskolára. Szobrásznövendék lett Stróbl Alajos mellett, festészetet pedig Székely Bertalannál tanult – mindkettőjüktől biztatást kapva pályakezdéséhez. Ekkor ismeri meg a szintén Székely Bertalan-i úton haladó Komócsin Ilonát .
- 1911-től 1946-ig a Képzőművészeti Főiskolán a szobrászat tanára.
- 1921-1944 között a Műszaki Egyetemen is tanított.
- 1943-1945 között a Képzőművészeti Főiskola rektori feladatait látta el.
- Az első világháború során katonaként Szarajevóban művészei alkotásokra kapott megbízást, amelyek megvalósításáért a király a Ferenc József rend lovagkeresztjével tüntette ki.
- 1906-1944 között 185 szoborművét állította ki, főleg Székesfehérváron és Budapest gyűjteményes kiállításain.
- 1923-ban kezdte építeni a Bory-várat, s közel 40 éven át dolgozott rajta. A teljes kivitelezés saját keze munkája az első alapkőtől az utolsó díszkőig.
- 1945 után a vár háborúban keletkezett sérüléseit maga állította helyre és itt is élt.
- Számos hazai és külföldi elismerésben részesült.
- 1959-ben meghalt. A Csutora temető családi sírboltjában nyugszik.

A múzsa Szeged város ösztöndíjasa
- 1885-ben Szegeden született. Korán árvaságra jutott, nevelőszüleinél azonban igazi otthonra találva töltötte fiatal korát. Itt az alap- és középfokú tanulmányok révén tanítónői képesítést szerzett.
- 1903-7: Szeged város ösztöndíjasaként a Budapesti Mintarajziskolában Székely Bertalan tanítványaként ismerkedett a festészettel és leendő férjével is.
- 1907-ben Bory Jenővel házasságot kötött.
- Három gyermekük született, Klára (aki majd képzőművész lesz) és Ilona (ikrek) 1910-ben, György 1914-ben.
- A II. világháború végéig Budapesten éltek, a nyári iskolai szüneteket a fehérvári Bory-várban töltötték, ahova 1945 után visszavonultak.
- Élete során portrékat (Prohászka Ottokár püspök, Sajó Elemér, Grohmann Lajosné stb.) és csendéleteket festett, melyek témája szinte mindig a saját kertjének virágai.
- Életében önálló kiállítása nem volt. Csa-ládanyai és hitvesi szerepe kárpótolta a kiállításokon való részvétel elmaradásáért.
- 1974-ben halt meg.

 „A kövek beszélnek” (Bory Jenő)

Székesfehérvár zöldövezeti területén, a város „Rózsadombján”, az Öreghegyen áll a Bory-vár. A vár a kazamatától a kilátótornyokig 30 méter magas. Hét tornya, harminc kisebb-nagyobb helyisége  és három műterme telis-tele van képzőművészeti alkotásokkal. Nagyon különleges építmény, mind külsejét, mind belsejét tekintve, legalább annyira, mint az alkotója, aki Heine fordítója, versíró, de alapvetően építész, szobrász, festőművész. A mottó A vár építőanyaga beton és vasbeton, hiszen Bory Jenőt – kutatóként és szakemberként – főleg a beton széles körű alkalmazása foglalkoztatta. Az építésnél az unoka – dr. Ágoston Béla – szerint három szempont vezérelte nagyapját:

A megvalósuló álom lehetősége
A monumentális alkotás utáni vágy ösztönözte, hisz első nagyszabású terve – amit „élete egyik legemlékezetesebb élményének” tartott – nem valósulhatott meg. Bory Jenő 35 éves művészként élte meg az első világháború kitörését. A szerbiai frontra került hadmérnök főhadnagy zászlóalját 1915 januárjában vezényelték Szarajevóba. Az érseki szemináriumban hallotta a merénylet történetét, s azonnal terveket szőtt méltó emlék állítására.
Bár az épületekre kiírt tervpályázatot megnyerte, a hivatalos megrendelést megkapta, és a kivitelezést elkezdte, a Ferenc Ferdinánd fogadalmi templom és a Zsófia otthon megépítése csak álom maradt az Osztrák-Magyar Monarchia háborús veresége miatt. Csak az emlékmű készülhetett el. A merénylet pontos helyszínét az úttestbe süllyesztett acéllemez jelezte, e felirattal: Ezen a helyen adta életét és vérét Istenért és hazáért Ferenc Ferdinánd királyi herceg és felesége, Hohenberg Zsófia hercegnő. A Latin-híd hídfőjénél kettős oszlopot emeltek, rajta az áldozatok bronz reliefjével, örökmécsessel és piétával. A szemközti oldalra pedig egy szép pihenőpad került Ülj le vándor! – felirattal. Az emlékművet nagy katonai pompával 1917. június 29-én leplezték le. „Ez lett tehát a világháború első hősi emlékműve, az első hősi halottaknak” – írta erről a művész 1944-ben. Ekkor persze már az emlékmű sem állt, hiszen azt a terület új urai 1919-ben lebontották, csak a pad maradt meg.
Ám a művész nem azért művész, hogy feladja vágyait: „A szarajevói tervekből csak emlék maradt meg és egy pár muzeális festmény, mert a tervek a lélek mélyén tovább éltek és tovább fejlődtek. Sőt más is fejlődött belőle. Bármily hihetetlenül hangzik: a székesfehérvári Bory-vár ennek a csapásnak köszönheti létét. Hazajött a művész, és amit abbahagyott ott, itthon folytatta. Nemcsak tervez, de épít is kifogyhatatlanul” – írta a mester, amikor már állt fehérvári műve.
Az anyagok tekintetében is újdonságot hozott Bory Jenő. A hideg, nyers, nagyipari betonról bizonyította be, hogy az építőművészet mellett akár a szobrászatban is létjogosultságot szerezhet. Nem véletlenül tartják életművét a szakmában „beton-kísérleti” állomásnak, vagy innen ered Horváth Júlia Borbála, 2005. november 23-i cikkében a vadbeton (http://www.nol.hu/kultura/cikk/385064/) kifejezés, vagy Cseri Péter írásának Betonba öntött magánmítosz címe (www.nol.hu/.../20091126-betonba_ontott_maganmitosz).
 1955-ös önéletrajzában így vall erről: „Van itt vagy kétszáz oszlop, hengeres, sima, mintha esztergálva volna, pedig mind-mind úgy készült, hogy kátránypapír hengerbe öntöttem a híg betont, a kétszer körülsodort papírhengert dróttal átkötöttem. Kész az oszlopforma. A mozaikokat, feliratokat pedig úgy, hogy egy deszkalapra a betűk negatívja ki volt rakva, s rá a beton. Így egy darab lesz a betű a betonnal, soha le nem hámlik... Egy test. Kifogyhatatlan lehetőség, lelemény. Ilyen építőanyag, mint a cement (azaz a beton), nem volt még az emberiség kezében.”
Anyagkísérleteinek másik eredménye az első világháborús márvány- és bronzhiány miatt feltalált pirobazalt. A mangánoxiddal vegyített anyagokat achátkővel csiszolta, majd különleges módszerrel égette és füstölte, így egy csillogó felületű hatás jött létre. Tiszteletből a pirobazaltot Bory-bronznak nevezik.
A szerelem, a kedves tisztelete a következő szempont. Komócsin Ilona lénye mint ihletforrás jelenik meg a művész életében. Még ha Picóka mérgében összetört egy tányért, akkor is csak nevetett, s az udvari szökőkút díszeivé lényegítette át a cserepeket. Szobrok, festmények sokasága szól a véget nem érő tiszteletről és rajongásról, amit felesége iránt érzett a mester. A hajdani szőlőhegyi présház otthonukká és műtermükké alakult, együttes teremtésnek számít.
A lelemények, ötletek tárháza ez a turisztikai vonzerővé alakult hely, de szerencsére nem nélkülözi a meglepetéseket és a humort sem. Ez a vidám évődés köszön vissza a hosszú évtizedeket együtt megélők rímbe faragásakor:

…„Nagyanya lesz a menyecske/ Mégsem hall egyebet,
Mint: Te égi-földi szépség/ Csodállak Tégedet.
- Ne dicsérgess – szól az Édes,/ Vén vagyok én lelkem.
Ezer ősz haj, meg ezer ránc/ Öregít már engem.

Mit öregít? én nem látom./ Nem, csak pápaszemmel,
Azt meg, mikor Téged nézlek, / Sohasem teszem fel.”

A várat 1974-ben nyitották meg a nagyközönség előtt, de bizonyos részei még ma is magánlakásként funkcionálnak. Az örökösök közül mindig az él ott, akinek lakásgondjai lennének. A hét unoka egy alapítványt hozott létre, hogy a hagyatékot minél többeknek meg tudják őrizni. A vár előtti téren – tekintetét örökké remekművén tartva – áll Bory Jenő szobra. A mellszobrot Schwalm László, a mester egykori tanítványa készítette.

A vár mint képzőművészeti gyűjtemény
A romantikával telt falak és terek között, illetve a kertben több mint 500 műalkotás látható. Bory Jenő és felesége, Komócsin Ilona is Székely Bertalan festőművész ta-nítványa volt, leányuk, Bory Klára pedig Glatz Oszkárnál tanult. Boryék termékeny életműve, festőművészeti képtára mellett olyan művészek alkotásaival is találkozhatunk a várban, mint Székely Bertalan, Csók István, Stróbl Alajos, Fadrusz János, Raksányi Dezső vagy Ligeti Miklós.
Vajon miért épít valaki a XX. században középkori lovagvárat? Dr. Bardon Alfréd építészmérnök, festőművész, nyugalmazott műszaki egyetemi tanár így ír erről tanulmányában (Technika, 1938/7.szám):

„A Bory-vár megteremtésénél a legfőbb hatóerő az alkotóművész fantáziája volt, az építőművészé, aki nemcsak azért alkotott épületet, hogy az a jól mérlegelt szükségletek részére a legmegfelelőbben szolgáló helyiségek külső burkolata legyen, hanem azért, hogy maga az épület egy művészi gondolat, álom, érzés és hangulat hordozója és kifejezője legyen: kinél az épület nemcsak észbeli munka és számítás eredménye, hanem egyúttal a művészi ihletettség szülöttje is…” 
Bory Jenő álmát, a várat saját keze munkájával építette, anyagát pedig a sok emlékműnek, köztéri alkotásnak és síremléknek a tiszteletdíjából vásárolta. Bár a mester megfogalmazása erről sokkal szebb: „a vár nem pénzből, hanem buzgóságból épül”.

Jövőkép
2009-ben ünnepeltük Székesfehérvár híres szülötte, Bory Jenő (1879-1959) építész és szobrászművész születésének 130., halálának 50. évfordulóját. Ezen alkalomról a Fejér Megyei Múzeumok Igazgatósága a művész munkásságát bemutató kiállítással emlékezik meg. A tárlat helyszíne a Székesfehérvár belvárosában álló patinás Budenz-ház, ahol az örökösök is ügyeletet vállalnak annak érdekében, hogy a látogatókkal megosszák ismeretüket.

Dr. Ágoston Béla a család és az alapítvány képviselőjeként a hétvégi kalauzolásokat vállalta.
– A Budenz-házi emlékkiállításon milyen ta-pasztalatokat szerzett? Kik jönnek el ide? Akik ismerik az életművet, vagy éppen az erre járók, akik majd éppen ezért látogatnak el a Máriavölgybe? Jól értettem: a tárlatvezetés kizárólag az ön “feladata”?
– Most a téli hónapokban nem lévén ez Magyarországon turisztikai főszezon, a véletlenül betévedő látogatók száma rendkívül csekély. Inkább a csoportosan, szervezetten érkezők jönnek Budapestről és Fehérvárról. Iskolai osztályok, de egyénileg ide látogatók is, ők csak Fehérvárról. Igen, a Bory életművet, a várat szinte mindenki ismerősként említi, de valamennyien ugyanazt mondják, mint e kiállítást létrehozó szakemberek, hogy egészen mást mutatnak ezek a művek, így kiemelve hagyományos környezetükből.
A tárlatvezetést magam vállaltam, csak péntek és szombati nyitvatartási időben a múzeumi szakemberek egyetértésével.

– Az egész család szívügyének érzi a hagyaték ápolását?
– Igen az egész család szívügyének tekinti az életmű gondozását, ez megnyilvánul abban is, hogy a hét unokatestvér, hetente váltja egymást a várban, amikor ő az ügyeletes a pénztáros, a gondnok, a teremőr, az idegenvezető. Ezen túlmenően pedig, mindenki olyan munkát végez, amihez affinitása van.

– Milyen külső segítséget kapnak?
– Külső segítségeink: önkormányzati, pályázati, 1%, és egyéni támogatásokból tevődik össze.

– A Bory-vár még mindig a város turisztikai vonzerejének számít. Ugyanakkor vannak fanyalgók, akik giccsesnek tartják. Zavarják az ilyen vélemények önt?
– Az említett fanyalgó vélemény, hála Istennek, már a múlté. Az átlagemberekhez eljutó napilapokból származó értesülések ma már értékén említik Bory életművét, abban a várát is. A szakmai közlemények, a megjelent Bory művészeti album és az elmúlt év évfordulós rendezvényekkel kapcsolatosan megjelent, Bory-vár című, Kovács Péter Barnabás művészettörténész tollából származó munka, mind-mind azt bizonyítja, hogy ma már a Bory életművet pozitívan, elismerően tartják számon.

– Milyen terveik vannak a közeljövőben? Divat-e még a szerelem otthonában az esküvői fényképezkedés?
– Előbbieket igazolja a Bory-vár felújításának örömteli folyamata, az állandóan érkező látogatók, és az a tény, hogy a vár a város társadalmi életében egyre intenzívebben kapcsolódik be. Igen, egyre többen fényképezkednek ebben a csodálatos díszletben, egyre több ide illő rendezvénynek tud helyet adni a vár. Terveink szerint folytatódik a vár felújítása, és minden erőnkkel azon vagyunk, hogy a Bory életművet ismertebbé, elismertebbé és hozzáférhetőbbé tegyük.

Barangolás
Lássuk most az emlékkiállítás dr. Ágoston Béla által legkedvesebbnek ítélt alkotásait egy virtuális barangolás közepette! Tartsanak velünk a Budenz-házba!

andika
Az első teremben lévő szobrok közül, az almát szorongató, ülő kisfiú, a Bandika, a szobrásznövendék Bory Jenő első alkotása.
Az idős mester Stróbl Alajos azt a feladatot adta növendékeinek, hogy egy karonülő korú gyermeket mint élő modellt kellene mintázniuk. A gyermek rendkívül nyugtalan volt, sírt-rítt, rúgkapált, ezért a feladat megoldásától el kellett tekinteni. Bory megkérte idős mesterét, hogy másnapra hadd hívja vissza a kisfiút. És láss csodát: másnap egy almát a kezébe nyomva, a gyermek már nyugodtan viselkedett, és így ez a szobor el tudott készülni. E művet Bory Jenő első alkotásaként tartjuk számon.

Huszár születése (Gólya)
Ugyanebben a teremben látható a Huszár születése című alkotás. Bennünket, átlagembereket a gólya a csőrében hoz, de a huszárt a hátán! Mindez a történet még érdekesebb akkor, ha tudjuk, hogy e szobor nagy méretben a budapesti János Kórház szülészeti pavilonja elé készült és ma is ott áll. Másodpéldánya a fehérváriaknak a strand gyermekmedencéje mellől ismert.

Modern Ámorka
Itt látható még a Modern Ámorka című kisplasztika. Egy pisztolyt szorongató Kupidóról van szó, aki a hagyományos nyíl és íj helyett azért szorongat modern lőfegyvert, mert a mai nők szíve már oly kemény, hogy csak evvel vehető be.
 
 Szégyenkező
A második teremben lévő szobrok közül a Szégyenkező vagy Szégyellőske szobor keletkezés történetéről mindig elmesélem, hogy 100 évvel ezelőtt vezették be a Képzőművészeti Főiskolán az élő modell utáni mintázást. A modellt álló nagylány édesanyja nem engedte lánya cselekedetét, ezért a főiskoláig követte, majd a műterembe is benyitott utána. A lány már a pódiumon állt, és kezeit az arca elé kapta, hogy édesanyja fel ne ismerje. Ez a mozdulat megtetszett Borynak, és végül is így született meg e szobor.

Ámor és Vénusz
A harmadik teremben lévő szobrok közül a Rózsavízkút című szoborról szoktam mesélni. A várban ez a szobor egy fülkében látható és működik. A gyönyörű Vénusz mozdulata azt fejezi ki, hogy jaj, a karomon ülő fegyverhordozóm pisil. Ennek a szobornak másik neve: Ámor és Vénusz.
 
A legutolsó kiállítási teremben lévő szobrok közül, a csodálatos Keresztelő Szent János szobrot emelem ki. E szobor hollétét saját kutatásaim szerint találtuk meg a muraszombati katolikus templom keresztelő medencéje mellett.

Krisztus
Számomra kedves szoborként emelem ki a Csutora temetőbéli, csa-ládi sírboltot díszítő töviskoszorús Krisztus fejet, mint az elmúlás és az örökkévalóság szimbólumát.
 
Köszönet dr. Ágoston Bélának és felesének, Máriának a családi képek közzétételének lehetőségéért, s az áldozatkész segítésért.

Dr. Göde Andrea

2010.03.22. 14:41
   Regio Regia magazin


135. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



134. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



133. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



132. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



131. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



130. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



129. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



128. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



127. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



126. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



125. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



124. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



123. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



122. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



121. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!



120. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!



119. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!



118. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!


117. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!



116. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!


115. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!



114. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!


113. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!


112. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!


111. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!


110. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!


109. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



108. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!    Lapozós verzió!



107. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!  böngészős verzió!  Lapozós verzió!



106. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!



105. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!


2011. 104. szám pdf

2011. 104. szám lapozós

2011. 104. szám 
böngészős verzió

 


2011. 103. szám pdf

2011. 103. lapozós

2011. 103. szám 
böngészős verzió


2011. 102. szám
böngészős verzió

2011. 102. szám - pdf verzió


2011. 101. szám
(lapozgatós)

2011. 101. szám 
böngészős verzió




2010. 10-12. szám pdf

2010. 10-12. lapozós

2010. 08-09. szám pdf

2010. 08-09. lapozós

2010.08-09. böngészős verzió


2010. nyár

2010. nyár böngészős verzió

2010. nyár letölthető pdf


2010. március-április

2010. március-április böngészős verzió


2010. január-február

2010. január-február böngészős verzió


2009. különszám

2009. Különszám böngészős verzió

Archivum

   Borászati kalauz

A Királyi Régió borászati
és turisztikai kalauza

Lapozható verzió

 

   Hasznos

Új rovatot indítunk portálunkon! Hasznos, megfontolandó tényekről, információkról, problémákról tájékozódhatnak cikkeinkben, ahol természetesen a megoldásról is lehet olvasni!

Tovább >>> 

ÁllásÉpítőiparKisipari gyártóMezőgazdaságSajtó, MédiaVallás
ÁruházFaiparKisipari szolgáltat...MinőségbiztosításSzálláshelyVas, Acél, Színesfé...
Autó, MotorFémszerkezetek gyár...KiskereskedőMobiltelefonSzállítás, Fuvarozá...Vegyipar
Biztonság, Biztonsá...Film, Fotó, OptikaKölcsönzésMűszaki cikkSzámítás- és Irodat...Vendéglátás
BútorFilm-, Mozi-, Szính...Könyv, ZeneMűvészeti tevékenys...Szépség, EgészségVillamosság
CégügyekHobbiKörnyezetvédelem, h...NagykereskedésSzivattyúkÜvegtechnika
CsaládIdegennyelvKözhasznú informáci...Nyomda, Sokszorosít...Szolgáltatás
DivatáruIngatlanKözigazgatásOktatásTakarítás 
EgészségügyIpari üzem, Gyár, B...KözüzemPénzügyTávközlés, telefon,... 
ÉlelmiszerKedvenceinkLakberendezés, Otth...Reklám, DekorációTervezés 
Energia, Fűtés, VízKereskedelemLátnivalókRuházatUtazás