Klímabarát települések országos találkozója

Hazai fejlesztésű nap és szélenergián alapuló hő és villamos energiatermelő berendezéseket és a hozzájuk kapcsolódó mérőberendezésekből és számítógépekből álló mini-laboratóriumot adtak át a tatabányai Modern Üzleti Tudományok Főiskoláján, a Klímabarát Települések Szövetségének 4. országos konferenciáján, amely Az éghajlatváltozás és a klímabarát települések válaszai címmel került megrendezésre. A konferencián részt vett és előadást tartott Sólyom László köztársasági elnök.

Vertikális szélkerék és szolár parabola a kollégium tetején
A projekt a MÜTF Alapítvány Kuratóriumának és a MÜTF fenntartójának (EDUTUS Zrt.) támogatásával valósult meg, a berendezéseket prof. dr. Hajtó János tudományos és nemzetközi rektorhelyettes mutatta be az érdeklődőknek. A Tatabányai Modern Üzleti Tudományok Főiskolája stratégiai célja a „zöld főiskolából” az „öko-egyetemmé” válás.
A Főiskola Műszaki Intézetének „Alternatív Energia Műhelye” az Élő Energia Kft. által kifejlesztett szolár parabolát helyezett el a főiskola kollégiumának tetején. A szolár parabola 15,5 négyzetméter összfelületű tükrei a napsugárzást a szolár parabola fókuszában elhelyezett hőcserélőre vetítik, mely főiskola kollégiumának melegvíz ellátásához járul hozzá.
A Főiskola „Alternatív Energia Műhelye” a szolár parabola mellé az Auróra 2003 Kft. által kifejlesztett vertikális tengelyű szélkereket is felszerelt a főiskola kollégiumának tetejére. A szélkerék függőleges tengelyén elhelyezett elektromos generátor a forgó mozgást elektromos energiává alakítja át. A szélkerék által megtermelt elektromos energiával a főiskola számítógépközpontjának elektromos energiaellátására lehet rásegíteni, így jelentős megtakarítást lehet elérni az áramszámlában.
A három rendszer, a szolár parabola, a vertikális tengelyű szélkerék és az elektromos napelemek együttes működtetésével összesen a Főiskolán 21,5 tonna széndioxid kibocsátás-csökkenést érhetünk el, ezzel is hozzájárulva Tatabánya város klímakoncepciójának megvalósításához, annak sikeréhez. Az alkalmazott új technológia felhasználásával éves szinten 41,000 kWh elektromos energiatermelést, 36,7 tonna széndioxid kibocsátás-csökkenést és 840000 Ft megtakarítást ér el a főiskola.
A szolár parabola és vertikális tengelyű szélkerék eredeti hazai fejlesztés eredményeként született magyar gyártmány. A főiskola, a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány, mint a hazai alkalmazott kutatások kiemelt innovációs központja, valamint az Élő Energia Kft., az Auróra 2003 Kft., az IPTECH-INNO Ipari Technológiai Innovációs Központ, Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata, a MANITU SOLAR Kft. és a FEGISZ Kft. közötti kutatás-fejlesztési együttműködés alapján a berendezések továbbfejlesztésén és széles körű hasznosításán kívánunk dolgozni.

Konferencia a klímatudatos gondolkodásról
A vendéglátó város polgármestere, Bencsik János arra hívta fel a figyelmet, hogy a természet, az emberi közösség és a gazdaság közötti egyensúly megteremtése nélkül nehezen képzelhető el továbblépés az éghajlatváltozás okozta gondok orvoslásában. Bencsik szólt arról, hogy a természeti erőforrásokkal való felelőtlen gazdálkodásnak következményei vannak, és emiatt az emberek joggal várják a megújulást. Ezért alakulnak meg a különböző civil és települési szervezetek, hogy helyi szinten cselekedjenek, és ezzel is jelezzék a döntéshozóknak a tennivalókat.
Új országstratégiára van szükség, hiszen természeti környezetben élünk, ez biztosítja megélhetésünket – mutatott rá a polgármester, országgyűlési képviselő. Kijelentette: meg kell keresni azokat a forrásokat, amelyeket e vonatkozásban vissza lehet forgatni a közjó javára. A politikus a közösségi célok közé sorolta az alternatív energia alkalmazását és a klímatudatos gondolkodás egyre szélesebb körben való elterjedését.
Antal. Z. László, a Klímabarát Települések Szövetsége elnöke, az MTA Szociológiai Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa előadásában Tatabányát a klímabarát szövetség legerősebb tagjának nevezte. Kifejtette: a természeti törvények és a jogszabályok között ellentmondások vannak, ezek még feloldásra várnak. Egyéni vállalásként nevezte meg, hogy mindenkinek sokkal kevesebb energiát felhasználva, saját fogyasztását mérsékelve kell élnie ahhoz, hogy megtegye az első lépéseket a változás felé. Úgy vélekedett, hogy az ökológiai válság nem oldható meg csak a tudomány segítségével, nyitni kell a művészetek és a vallások felé. A tudományos kutató szerint nagyon fontos bevonni a klímabarát mozgalomba az ifjúságot és a gyermekeket is.
A továbbiakban a konferencián Szabó Márton pilisi polgármester, Fazekas László albertirsai polgármester, Faragóné Cseke Blanka hosszúhetényi polgármester, Oláh András tatabányai klímareferens,  Leidinger Dániel pomázi geográfus, Horváth István szekszárdi polgármester, Kovács Lajos budapesti XII. kerületi polgármester-helyettes az eddigi elért eredményekről és azokról az akadályokról számoltak be, amelyek célkitűzéseik megvalósítását nehezítik.
Sólyom László záró előadásában azt hangsúlyozta, hogy az itt jelenlévő települések az újra fenntartható világot építik tevékenységükkel. Polgári erénynek nevezte, hogy a települések szövetségi formában saját kezükbe vették ezt a zöld kezdeményezést, és helyi szinten cselekszenek ebben a globális kérdésben. A köztársasági elnök közösségteremtőnek tartja a klímabarát települések tevékenységét, amely hozzájárul a társadalmi szemléletváltozáshoz is. 
A szövetséghez eddig a következő 14 település csatlakozott: Albertirsa, Alsómocsolád, Balatonfőkajár, Budapest XII. kerülete, Hosszúhetény, Küngös, Pilis. Pomáz, Szekszárd, Tatabánya, Tápiószentmárton, Tápióbicske, Vác és Vecsés. Ezen kívül a budapesti Wekerle telep, ahol egy erős helyi közösség működik, szintén tagja a szövetségnek. Az MTA Szociológiai Kutatóintézet szakmailag támogatja a helyi programok kidolgozását és azok megvalósítást. A mostani konferencia megvalósítását Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata, A Modern Üzleti Tudományok Főiskolája, a Klímabarát Települések Szövetsége a Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Kutatóintézete támogatta.