Reneszánsz Kőfaragó Zrt. – Komárom-Esztergom megye beruházója 2010-ben

A Komárom-Esztergom Megye Gazdaságáért Díj átadási ünnepségén a beruházás kategóriában a süttői Reneszánsz Kőfaragó Zrt. képviselője, Páljános András vezérigazgató vehette át az emlékplakettet. Későbbi interjúnk során azonban lapunk kérdéseire már – a beruházásokban leginkább illetékes – Balogh Miklós elnök adott válaszokat.

– Azt hiszem nincs abban semmi meglepő, hogy ezt a díjat önök vehették át: 60 éves szakmai múlt, a világsikert elismerő „Kőoszkár” birtoklása, majd tavaly egy egymilliárdos beruházás végrehajtása. Megállapíthatjuk, önök sikeresek! De milyen gondolkodásmód, döntéssorozat vezetett ehhez az eredményhez?
– Messzire nyúlik vissza ez a gondolatsor. Azt gondolom, a rendszerváltás után Magyarországon a klasszikus kapitalizmus kora, a XVII-XVIII. századi vállalati struktúrák alakultak ki, vagyis nem a kornak megfelelő gazdasági szerkezet jellemezte az egyes iparágakat. Kivéve ott, ahol a multinacionális cégek hozták magukkal magas szintű gazdasági kultúrájukat, hagyományaikat is.
– A régi állami monopólium megszűnését követően az építőipar területén is egy ilyen kezdetleges struktúra alakult ki. Nagyon sok pici, a külföldi óriásokkal szemben abszolút nem versenyképes cég jött létre. Ez rá is nyomta a bélyegét az építőiparra, különösen a díszítőkőiparra, díszítőkő-bányászatra. A privatizáció ugyan itt is megtörtént, de rossz döntések alapján, rossz irányba haladva.
– A régi nagy állami vállalatok széthullását követően a nagy hagyományokkal rendelkező külföldi óriás cégek szinte ellepték a magyar piacot, ami nyitottá, védtelenné vált. A vállalatainkat akkor nagyon fel kellett volna tőkésíteni, hogy versenyképesek maradjanak. A hasonló minőség produkálása ahhoz kevés volt, hogy a világba évtizedeken át beépült, erős kapcsolatrendszerrel rendelkező vállalatokat kiszoríthassuk a piacról.
– Ugyancsak a tőkehiányból adódik, hogy Magyarországon a befektetések, beruházások jelentős része nem hazai, hanem külföldi, s ezek a cégek hozzák magukkal a saját beszállítóikat is. Egy hazai cég ebbe a körbe csak úgy kerülhet be, ha mind minőségben, mind árban, mind szakmailag jobb, mint a korábbi beszállító.
– Éppen ezért, amikor úgy döntöttünk, hogy megvásároljuk a csőd szélén álló, nagy múltú Kőfaragó és Épületszobrász Vállalatot – a mai Reneszánsz Zrt. elődjét –, már tudtuk, hogy nincs más lehetőség: a hazai és a nemzetközi piacon is csak akkor tudunk érvényesülni, ha ennek a sok százéves kőfaragó hagyományokkal rendelkező vállalatnak a tapasztalataira építve egy nagyon fejlett, modern, a XX., sőt inkább a XXI. századnak megfelelő céget hozunk létre. Tudtuk, hogy csak így tudunk betörni a piacra. Nem lehetünk egy a sok kö-zül! Egy átlagos minőségért senki sem fogja felrúgni a régi, jól bevált kapcsolatait. Meg kellett találnunk, hogy miben tudunk jobbak lenni másoknál. Meg kell, hogy mondjam, így is irgalmatlanul nehéz meghódítani a piacokat. Azt tudtuk, hogy az alapanyagunk, a süttői kő jó minőségű, versenyképes. Azt mondtuk, olyan technológia kell, olyan fejlesztések és beruházások sora, amely az adott pillanatban a világon a legjobb. A legjobb gépeket, a legjobb technológiát szabad csak alkalmazni. Ha nem ezt tesszük – hozzáteszem ez rengeteg pénzbe kerül –, nincs esélyünk.
– Most 4,5 milliárd forintnál tartunk az ilyen szellemben megvalósult beruházásaink tekintetében, s természetesen továbbiakat tervezünk. Részben Süttőn, a bányában szeretnénk fejleszteni, részben pedig Kelet-Magyarországon, ott egy új ipari üzemet kívánunk létesíteni, korszerű, modern gépekkel felszerelve. Ez az egységünk Kelet-Magyarországot és Romániát, Ukrajnát látná el a köveinkkel.
– A süttői beruházásunkban sok minden tervben van: energiatakarékosság, költségcsökkentés, napkollektorok – az irodaház költséghatékony működtetése, új gépeket veszünk, bányai fejlesztések vannak.
– Ezt a beruházást az indokolja, hogy komoly érdeklődés mutatkozik külföldről is a köveink iránt. Próbaszállítások történtek már Kínába, Japánba, Amerikába, Olaszországba, Franciaországba. Ha ezek jól sikerülnek, akkor komolyabb megrendelésekre számíthatunk ezekből az országokból. Az amerikai piacon már bizonyítottunk, ott már nagyon kedvelnek bennünket az építészek, több ajánlatkérésünk is van.
– Az eddigi termelésünket a magyar piac fölvette – versenyképesek vagyunk a külföldi kövekkel szemben –, így, ha a növekvő igényeket ki akarjuk elégíteni, és a minőséget is tartani kívánjuk, akkor növelnünk kell a kapacitásunkat.
– Meggyőződésem tehát, hogy a siker titka az, ha célul tűzzük ki, hogy a világ legjobbjai legyünk valamiben. A mai pályázatok, támogatások helyett a magyar államnak elsősorban azokat a vállalkozásokat kellene megkeresnie és segítenie, akik így gondolkodnak, mert csak így lehet a külföldi piacokat megnyerni.
– Nem támogatás kell, hanem megbízás, munka. A vállalatok majd a jól elvégzett munka hasznából tudják, hová, merre fejlesszenek tovább, hogy az élen maradhassanak.
– Persze nem azt állítom, hogy a világon mi vagyunk a leges-legelsők, és hogy már mindent megvalósítottunk. Rengeteg feladat áll még előttünk, de azt biztos, hogy ott vagyunk a legjobbak között, s ide a szakmai múltunk, a gondolkodásmódunk és a hozzáállásunk vezetett bennünket.

– Konkrétan mivel segítik ezek a beruházások ezt a gondolatiságot, azt, hogy önök legyenek a világon a legjobbak?
– Legutóbb egy egymilliárd forint értékű beruházást hajtottunk végre, amelynek eredményeként egy 3000 négyzetméteres új csarnokot építettünk Süttőn. Ide a világ legkorszerűbb technológiáját telepítettük le. Ez egy nagyon drága gépsor, s van közte egy olyan gép is, amely a világon egyedülálló. A világ egyik legnagyobb gépgyártójával együtt kísérleteztük ki ezt a gépet, s úgy tűnik nagyon jól bevált. Ezzel a gépsorral a nagy tábláknak a felületkezelését lehet megoldani nagyon hatékonyan. Olyan CNC-gépeink vannak, amivel tulajdonképpen amit ma a világon technológiailag a kővel meg lehet valósítani – mozaikoktól kezdve a tömbkő-megmunkálásig, a nagy mennyiségű burkolólap előállításáig, a kőcsempe gyártásáig – mindent tudunk. Egyelőre még nem abban a mennyiségben, amiben szeretnénk, éppen ezért most egy bányai fejlesztést hajtunk végre, ami a tömbök félkész termékké történő minőségi feldolgozását gyorsítja majd meg. Úgy számolunk, hogy október környékére ez is meglesz. Ennek az új beruházásnak az értéke 650 millió forint. Ehhez tartozik az előbb említet 560 millió forintos nyírbátori beruházás is.
– Zalaegerszegen is van már egy ilyen üzemünk. Ezek végterméket előállító feldolgozó üzemek. A Süttőn előállított félkész terméket ezekbe az üzemekbe leszállítjuk, raktározzuk, s a vevők ott helyben ki tudják választani a számukra megfelelőt. Ott helyben napokon belül legyártják számára a készterméket. A megrendelőhöz nagyon közel kell, hogy legyünk, ebben a szakmában a gyorsaság nagyon sokat számít.

– A vevőkhöz új utakon is próbálnak közelebb kerülni. A tervezett kőáruházukra gondolok. Mit tudhatunk meg erről?
- Ez egy teljesen más beruházásunk, június elején szándékozunk megnyitni. A kőfor-galmazásnak egy speciális formája lesz. Az a lényege, hogy nem minták alapján történik az értékesítés, hanem nagy készletekből, azonnal. Magán megrendelők, vagy más kisebb cégek azonnal vásárolhatnak majd itt követ. Mindehhez hozzátartozik egy speciális bemutatóterem is, ami rendkívül izgalmassá, egyedivé teszi ezt az egészet, de ezekre inkább kicsit később térjünk vissza.