A megújuló energiák alkalmazásának lehetőségei a Közép-dunántúli Régióban
Nemzetközi energia konferencia a Gazdaság Házában

Magyarország 2011 első felében veszi át az Európai Unió soros elnöki teendőit. Valószínűsíthető, hogy a környezetvédelemmel és a klímaváltozással összefüggő kérdések megkerülhetetlenek lesznek ebben az időszakban, s ehhez kapcsolódva az energiakérdés, a fenntarthatóság, a megújuló energiaforrások, az energiafüggőség és -biztonság ügye hangsúlyosan kerül majd szóba. A Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara ebben a témakörben szervezett nemzetközi konferenciát Székesfehérváron a Gazdaság Házában, melynek célja az együttműködések elősegítése, a gyakorlati alkalmazások ösztönzése és az ehhez szükséges források feltárása. Lapunk kérdéseire a konferencia szervezői, illetve külföldi előadói, neves szakemberek válaszoltak.

– Az energiapolitika – legalábbis eddig így szoktuk meg – nemzetközi, illetve állami szintű feladatkör. Miért tartja fontosnak mégis a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara az energiakérdésekkel való foglalkozást, energia klub működtetését, illetve a maihoz hasonló rendezvények szervezését? – kérdezem Radetzky Jenőtől, a kamara elnökétől.
Radetzky Jenő: – Az emberiség elmúlt évszázada az energiáért folytatott háborúkról, harcokról szólt. Most az idővel küzdünk. A tudományok harca folyik azért, hogy megtaláljuk a műszaki megoldásokat, mire kifogynak a fosszilis energiahordozók. Az időpont vészesen közeleg. Fel kell tehát gyorsítani a kutatás és alkalmazás folyamatát, a társadalom felkészítését a takarékosabb energiagazdálkodásra, az ipart a világűr energiájának, a napenergiának a transzferálására, a Földön lévő alternatív energiahordozók - geotermikus, víz, szél - alkalmazására. Át kell gondolnia az emberiségnek a biológiai folyamatokban rejlő energiák alkalmazását is, bár ezt a növekvő népesség ellátása miatt csak nagyon óvatosan és megfontoltan lehet végezni.
– Az Európai Unió ebben a tekintetben stratégiai kérdésnek tekinti a térség jövőbeli energiaellátását, ezért az energiapolitika prioritással rendelkezik. Meggyőződésünk, hogy a Közép-dunántúli Régió, ezen belül Fejér megye is kiváló adottságokkal ren-delkezik ahhoz, hogy ezeket az iparágakat létrehozza, és élenjáró termelőágazattá fejlessze. Az Enterprise Europe Network keretén belül működő Energia Klubunk és a mai mentori rendezvény is ezt a fejezetet hivatott erősíteni.

– Ön a Bajor Kutatási Szövetség (Bavarian Research Alliance GmbH) képviseletében a megújuló energiaforrásokhoz kapcsolódóan az európai pályázati lehetőségekről tartott előadást, melynek kapcsán számos hasznos információval és gyakorlati tanáccsal szolgálhatott a konferencia részvevőinek. Mit gondol, egy ilyen nemzetközi együttműködést igénylő pályázaton milyen eséllyel indulhatnak a magyar vállalkozások, illetve az önkormányzatok? Érdemes belevágniuk egy ilyen nagy energiát és rengeteg időt igénylő pályázat elkészítésébe?
Dr. Thomas Ammerl: – Mindenekelőtt azt kell látni, hogy a Framework programon be-lül alapvetően három forrásrendszert kell elkülöníteni. Az első - a legfontosabb - az együttműködési alapok, a második, amelyik az emberekkel foglalkozik, a harmadik pedig a kapacitási alap, amely elsősorban a KKV-kra koncentrál. De mind a három al-programban szükség van KKV-k részvételére. Ez azért van így, mert az Európai Kutatási Alapok nem alapkutatást finanszíroznak, hanem al-kalmazott kutatást, amit vállalati szinten lehet hasznosítani. Ez azt jelenti, hogy egy-egy olyan konzorcium, amelyik pályázatot kíván beadni, minimum háromoldalú együttműködést feltételez: a tudósok vagyis a szakma, a vállalati szféra, valamint a helyi önkormányzatok, vagyis az állami szféra között. Ez tehát a különféle ágazatok közötti együttműködést preferálja. Egy másik ilyen feltétel, amit a pályázatnak teljesítenie kell, hogy a különféle szakterületeket is kombinálja, például - a megújuló energiák területén maradva - egy bioüzem szakemberének javaslatát ellenőriztetnie kell egy idegenforgalmi szakemberrel, abból a célból, hogy az adott javaslatnak milyen idegenforgalmi vonatkozásai lehetnek. A harmadik feltétel pedig, aminek teljesülnie kell, hogy nemzetközi szintű legyen az együttműködés, közép-európai országok fogjanak össze a pályázat keretében. Magyarországnak nagyon is jók az esélyei, hogy ilyen háromoldalú nemzetközi pályázatokban részt vegyen, mert egyrészt itt jó szakemberek vannak, akik képesek jó pályázatokat készíteni és beadni, másrészt motiváltak is, hiszen ilyen célra nemzeti alapok nem igazán állnak rendelkezésre. Bajorországban ezen a téren teljesen más a helyzet, ott a vállalatok és a tudományos élet tartományi és országos szinten is kapnak támogatást, az európai szint tehát már a harmadik lehetőség a számukra.
– A Bajor Kutatási Szövetség éppen azért jött létre, hogy az ilyen nemzetközi pályázatokat támogassa, de értelemszerűen ezt csak akkor tudja megtenni, ha a konzorciumnak legalább egy bajor résztvevője van.

– A konferencia alapvető célja volt a megújuló energiák konkrét hasznosításának széleskörű bemutatása a gyakorlatban. Ausztria jóval előrébb jár ezen a téren hazánknál, mégis az ön által képviselt szervezet, az Osztrák Tiszta Technológia (Austrian Clean Technology) számára úgy tűnik, hogy fontosak a magyar partnerek. Miért?
Florian Beer: – Azt, hogy Ausztria már ma is sok területen alkalmazza a megújuló energiaforrásokat, elsősorban környezeti adottságainak köszönheti, hiszen a megújuló energiáinak háromnegyed része vízenergia. Azt látom - mint ahogyan ezt az előadásomban is említettem -, hogy Magyarország számára a biomassza lehet a legígéretesebb energiaforrás. A legtöbb megújuló energiával foglalkozó osztrák vállalkozás is a biomasszával, bioüzemanyag-gyártásával foglalkozó magyar cégekkel keresi a kapcsolatot, s ennek az az oka, hogy a víz után a második helyet Ausztriában is a biomassza foglalja el.
– Az uniós nemzetközi pályázatokban tehát kitűnő együttműködésekre nyílik lehetőség ezen a téren az osztrák és a magyar vállalatok, illetve intézmények között.
– A magyarok – épp úgy mint az osztrákok – felismerték, hogy a biomassza jó üzleti lehetőséget jelenthet a számukra, s úgy tűnik nem akarnak kimaradni ebből az üzletből. Jól mutatja ezt az a felmérés is, amit a grazi Károly-Ferenc Egyetem és a Magyar Ökoszociális Fórum együttműködésében egy kistelepülési önkormányzat felkérésére készítettek. Az önkormányzatok, a vállalkozások keresik a lehetőségeket az alkalmazásra, mi pedig ebben komoly segítséget tudunk nyújtani nekik. Hatalmas kihasználatlan potenciál van Magyarországon ezen a téren.

– A megújuló energiák az ún. zöldfoglalkoztatásra is hatással vannak. Ön egy portugál példán keresztül mutatta be az üzleti lehetőségeket ezen a téren. A zöldfoglalkoztatásról egyre többet lehet hallani. Mit jelent ez a fogalom ma?
Gabriela Prata Dias (CEEETA-ECO, Consultores em Energia Lda): – A zöldfoglalkoztatás 15-20 éve ismert már, de mostanában egyre többeket foglalkoztat. Az ILO (Nemzetközi Munkaügyi Szervezet) dolgozik azon, hogy pontosabban meg tudja hatá-rozni, hogy mit is takar ez a fogalom, mit is értünk az alatt, hogy zöld munkahely. Húsz évvel ezelőtt a kertészek testesítették meg ezeket. Ma már jóval tágabb értelmezésben használjuk, az olyan foglalkozásokat értjük alatta, amelyek a környezetünkkel kapcsolatosak, vagyis sokkal többféle tevékenységre alkalmazható.
– Portugáliában néhány éve készült egy felmérés arról, hogy hány ember dolgozik a környezettel kapcsolatos - vagyis zöld - munkahelyen. Tavaly a portugál munkaügyi minisztérium felkérésére felfrissítettük ezeket az adatokat. A kérdőíves felmérés során a magánvállalkozásokat szólították meg, azokat, akikről feltételezték, hogy érdekeltek a zöldfoglalkoztatásban. A felmérés egyik szépséghibája, hogy az állami szektorra vonatkozóan nem tartalmaz adatokat, pedig a zöld munkahelyek egy jelentős része ezen a területen található, de a felmérés adatai így is jól értelmezhetőek.
– A kapott eredmények az mutatták, hogy a magas beosztású, a középvezetői és a műszaki területeken nagy mennyiségben voltak ilyen zöld munkahelyek, s itt férfiak és nők nagyjából azonos arányban tevékenykedtek, s jellemzően teljes munkaidőben.
– A felmérés megállapította, hogy a magas beosztásban lévő munkahelyeket gyorsan képesek betölteni, míg az alacsonyabb képzettséghez kötődő beosztásoknál – főleg a szakmunkások tekintetében – hiány van. Nincsenek jó szakemberek – villanyszerelők, gázszerelők, kazánosok, lakatosok, napkollektor-szerelők, karbantartók, gépkezelők -, akik magas szinten képesek lennének ellátni ezeket a feladatokat.
– A felmérés külön érdekessége, hogy rámutat, mindez nem csupán Portugália problémája, az egész Európa Unió hasonló gondokkal küszködik. Egy OECD vizsgálati anyag is megerősítette mindezt, s egyértelműen rávilágított, hogy az új tevékenységekhez nem lehet megfelelő szakembereket találni.
– A zöld munkahelyek és a megújuló energiák használata egymással szoros kapcsolatban áll. Portugália a zöldenergia terén nagyon jó irányba halad, hiszen az energiatermelés 60%(!)-a már megújuló energiákkal történik.
– Jól mutatja mindezt egy észak-portugáliai kisváros példája, amely ipari területen he-lyezkedik el. A 90-es évekig a gazdasága szépen fejlődött, de azt követően visszaesés volt megfigyelhető. Ez a település tengeri kikötő, és egy hegyvidéki terület, ahol jól látszott, hogy a szélnek komoly szerepe lehet, ezért döntöttek amellett, hogy létrehoznak itt egy szélfarmot. 2005-ben a portugál kormány pályázatot írt ki egy 1200 MW teljesítményű szélfarm létrehozására. A pályázónak vállalnia kellett, hogy vertikális integrációt alakít ki ennek kapcsán. A pályázatot egy német szélturbina-gyártó vegyesvállalat nyerte, ők adták az ipari hátteret, a létrejövő szélfarm tulajdonosai pedig a portugál kisváros közművállalatai, a helyi energiaszolgáltatók lettek. Ma már hét új gyár létesült, és további tizenkét meglévőt is erre a célra alakítottak át. Ezek a vállalatok különféle alkatrészeket gyártanak a szélmalmokhoz.
– A pályázat tehát 2005-ben lett kiírva, 2006-ban indult, és 2009-ig 1400 munkahelyet teremtett. Ez 534 képzetlen munkaerőnek, 385 magas szaktudással rendelkezőnek, 82 technikusi végzettségűnek és 8 K+F szakembernek adott lehetőséget a munkára.
– Az eredmények a város bevételeiben is kitűnően mérhetőek voltak: helyi adókból 5 millió euro, bérleti díjakból 3,4 millió euro került a település kasszájába. Bármelyik oldalról is nézzük, az mindenképpen elmondható, hogy ez a beruházás közvetlen hatással bírt a munkahelyteremtésre.

– Milyen konkrétumokat vár a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, mint szervező ettől a mondhatni igazán jól sikerült nemzetközi konferenciától? Hogyan összegezné a történteket?
Radetzky Jenő: – Az elhangzott előadásokból is egyértelművé vált, hogy az energiafüggőség csökkentése az Unió számára is fontos feladat. Ehhez a legjobb lenne egy saját energiabázis megteremtése. Bajorország különleges helyzetben van, a bajor innovatív és kutatóintézetek ezen a területen megpróbálják a nemzetközi összefogást felénk is továbbítani. Azt gondolom, hogy nagyon rövid időn belül közös kutatóbázist kellene létrehozni, a cégeinket közös projektekbe szervezni, és el kell kezdeni a mi régiónkban az energiatermelő alternatív vállalkozásokat létrehozni, klaszter formájában közös beszerzést, közös értékesítést kialakítani. Szerintem minden feltétel megvan hozzá, hogy ez egy húzóágazattá váljon. Az üzletemberek az első lépéseket az együttműködés irányába már itt és most megtehetik, a délutáni személyes tárgyalások akár már meglepetésekkel is szolgálhatnak.

Elérhetőségekért forduljanak bizalommal a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamarához: Enterprise Europe Network iroda, 8000 Székesfehérvár, Hosszúsétatér 4-6., Tel.: +36-22-510-329, +36-22-510-316, E-mail: fmkik@fmkik.hu