Pillanatkép a magyar gázpiacról

Áprilistól az előző hónaphoz képest közel tíz százalékkal emelkedett a gáz ára, ami jóval alacsonyabb a világpiaci trendek alapján készült előrejelzéseknél. Mindez abból is adódik, hogy a kormány megváltoztatta a gázár megállapításának bizonyos szabályait, módosította az egyetemes szolgáltatói ár számítási módszertanát. A gázipar helyzetéről, aktuális kérdéseiről dr. Laczó Sándort, a Magyar Gázipari Egyesülés elnökét kérdeztük.

– Hol tart a piacnyitás, és annak hatásaiból mit lehet már érzékelni?
– Az elmúlt évek nagyon fontos eleme volt a gázpiac folyamatos nyitása. Az új gáztörvény szabályozta, hogy mely fogyasztóknak, mikortól kell kilépniük a szabadpiacra. A 100 köbméter/óra feletti teljesítménylekötéssel rendelkező fogyasztók már 2009-ben sem maradhattak az egyetemes ellátási körben, 2010. július 1-jétől pedig - az előírásoknak megfelelően - már a 20 köbméter/óra feletti teljesítményt lekötött fogyasztók is kötelezően szabadpiacra lépnek. Ennek eredményeként az egyetemes ellátási körben csak a lakossági fogyasztók és a lakossági ellátást is biztosító távhőszolgáltatók maradhatnak.
Az elmúlt években tehát kettős piaci modell alakult ki a gázpiacon, melynek egyik oldalán az egyetemes szolgáltatók, a másikon a versenypiaci kereskedők állnak.
– Az egyetemes szolgáltatói engedéllyel rendelkezők szolgáltatási feltételeit, díjait jogszabályok határozzák meg, áraikat ezen előírásoknak, képleteknek megfelelően kötelesek kalkulálni.
– Az egyetemes szolgáltatóknak negyedévente nyílik lehetőségük áraik módosítására. Az árképzés szabályosságát a Magyar Energia Hivatal ellenőrzi, s ha az korrekt módon, a hatályos szabályozásnak megfelelően történt, jóváhagyja és kihirdeti az általuk benyújtott árakat.
– A szabad piacon a felek szabadon állapodhatnak meg a szolgáltatás és a fizetés lényeges feltételeiben.

– A piacnyitásnak köszönhetően a gázpiaci szereplők tehát egymással versenyeznek a fogyasztókért. Hogyan működik ez a megváltozott piac?
– A gázpiac kereskedelemmel foglalkozó szereplői több forrásból, más-más feltételekkel szerzik be az általuk értékesített földgázt. A gázbeszerzéssel és értékesítéssel kapcsolatos döntéseiknél különféle tényezőket, előrejelzéseket vesznek figyelembe és ezek alapján kötik meg beszerzési illetve értékesítési szerződéseiket.
– Többek között mérlegelniük kell a piac helyzetét, azt hogy várhatóan hány köbméter földgázra lesz szükségük az elkövetkezendő időszakban, és azt milyen napi vagy havi lebontásban fogják beszerezni, értékesíteni.
– Persze az előrejelzések sohasem lehetnek pontosak. Például az elmúlt időszakban a gazdasági visszaesés hatására a földgáz iránti igény, a tényleges felhasználás Európa-szerte jelentősen visszaesett. Ez sok kereskedőnek komoly problémákat okozott, hiszen a leszerződött mennyiség egy bizonyos részét minden körülmények között át kell venniük. Ha nem veszik át a szerződésükben lekötött minimális mennyiséget, fizetési kötelezettségük akkor is fennáll. Ezek az úgynevezett „take or pay„ típusú szerződések.
– Ismerniük kell továbbá a pillanatnyi illetve jövőbeli beszerzési forrásokat, a várható tendenciákat, meg kell becsülniük a forint és más valuták értékének jövőbeli alakulását, stb.
 
– A szabadpiacon az értékesítési szerződések igen különbözőek lehetnek. A felhasználó által fizetendő árak, amelyek a kereskedő és a vevő közötti tárgyalások során alakulnak ki, lehetnek pl. valamilyen tényezőket, elemeket figyelembe vevő, és a szerződéses időszak alatt folyamatosan változó úgynevezett indexált árak, vagy akár a szerződés teljes időtartama alatt azonos, fix árak is.
– A szerződések megkötése mindkét szereplő részéről komoly odafigyelést, megfontolást igényel, és komoly kockázatokat hordozhat magában.
– Mindezeken túl a gázszolgáltatók problémáit tovább növeli az a tény is, hogy kintlévőségeik jelentős mértékben megemelkedtek. Ez jellemzően az egyetemes szolgáltatókat érinti.
– Ők a kereskedőknek kifizetik a megrendelt földgáz díját, a fogyasztók azt fel is használják, a számlát ki is küldik, ugyanakkor azokat a fogyasztók egy része nem rendezi. Ezeknek a számláknak egy része aztán soha sem kerül kifizetésre, s ezt a szolgáltatók kénytelenek veszteségként leírni. Ez az elmúlt időszakban egyre inkább gondot jelentett.

– Mit tudnak kezdeni ezzel a problémával? Mi várható?
– Sajnos nem lehetünk túlzottan optimisták, aminek több oka is van. Az elmúlt téli hónapokban az átlaghőmérséklet alacsonyabb volt, ami magasabb fűtésszámlákat eredményezett. Ezek egy része tovább fogja növelni a kintlévőségeket. A fűtési idény végén, illetve – a kormány által biztosított hosszabbítás eredményeként – a nyár elején megszűnik a lakossági gázártámogatás, így a továbbiakban mindenkinek a teljes árat kell megfizetnie. Ez is a kifizetetlen számlákat, a tartozások összegét fogja növelni. S ehhez jön még a nemrégiben bekövetkezett gázár-növekedés. Ezzel a szociális problémával feltétlenül foglalkozni kell a jövőben is.

– Milyen intézkedésekkel lehet mindezek hatását enyhíteni?
– A fogyasztóknak mindenképpen segítséget kell nyújtani, hogy takarékosabban tudják felhasználni az energiát, ezen belül a földgázt is. Ma is sokan pazarló módon teszik ezt. Szükség lenne olyan intézkedésekre - uniós és hazai támogatással -, amelyek lehetővé tennék a korszerűtlen készülékpark lecserélését, nagyobb hatásfokú készülékek használatát, illetve hogy új, szabályozható energiafelhasználó rendszerek épülhessenek ki.
– Ugyanilyen fontos lenne az épületek korszerű szigeteléséhez is támogatást nyújtani, hiszen ez lehetővé tenné az energiafogyasztás csökkentését. A felhasználók megfelelő felkészítése, a lehetséges módszerek, megoldások bemutatása, megismertetése ugyancsak fontos feladat. Az is fontos szempont, hogy ezek a folyamatok új piacot, új munkahelyeket is teremthetnek.

– Mindezek együttesen képesek lennének arra is, hogy csökkentsék a földgáztól, a földgázimporttól való jelentős függőségünket.
S bár belátható, hogy a földgáz ésszerű felhasználása elkerülhetetlen, az okos felhasználás mellett mindenképpen törekedni kell az alternatív energiák - nap, szél, víz, bioenergia, stb. - minél ésszerűbb kihasználására is. Információim szerint az új kormány ezekre a feladatokra tudatosan készül is.

– A kormány a közüzemi szolgáltatások fo-gyasztóinak védelmét erősítő intézkedéseket is hozott az elmúlt időszakban.
– Valóban befejeződött egy olyan részfolyamat, amelynek célja felülvizsgálni a gázipar szereplőire, kapcsolatukra vonatkozó sza-bályokat, és erősíteni a fogyasztók védelmét. Mindezt a Gázipari Egyesülés is támogatja, és részt is vett ebben a munkában.

– Ilyen kérdés például – hogy csak egy konkrétumot említsek – a számlaképek tartalmának áttekintése és egyszerűsítése oly módon, hogy a fogyasztó minden olyan információhoz hozzájusson, amire valóban szüksége van. Ez többek között biztosítja számára a könnyebb eligazodást és segítséget nyújthat az egyes kereskedelmi ajánlatok összehasonlítása tekintetében is.
– Tekintettel arra, hogy a gázipar egy folyamatosan, dinamikusan fejlődő, verseny-szférában is dolgozó iparág, amely Magyarországon több mint hárommillió fogyasztót szolgál ki, a gázipari szabályozás is egy folyamatos napi feladat, amelyben az iparág képviseletét biztosító Magyar Gázipari Egyesülésre a jövőben is fontos feladatok hárulnak.
– A piaci folyamatokhoz illeszkedő, kiszámítható, transzparens, a versenyt valóban ösztönző szabályozás valamennyi piaci szereplő fontos érdeke.