Bencsik János nyugodt szívvel adja át a város irányítását utódjának

Tatabánya polgármestere két és fél évvel ezelőtt jelentette be, hogy 2010-ben – húszéves szolgálat után – nem indul az önkormányzati választásokon. Az országgyűlési voksoláson egyéniben szerzett mandátumot, és a továbbiakban a FIDESZ szakpolitikusaként dolgozik az ország felvirágoztatásán. Bencsik Jánossal beszélgettünk.

– Milyen év volt a 2009-es a bányászvárosban?
– Volt már jobb, de nehezebb még nem. Ez még húszéves összehasonlításban is igaz. Az első ciklus idején volt elegendő központi támogatás kötelező feladataink ellátására, viszont az iparszerkezet átalakulása miatt nyomasztó volt a munkanélküliség. Ahogy telt az idő, és sorban érkeztek ipari parkunkba a befektetők, javult a foglalkoztatottság, viszont fokozatosan csökkent az állami támogatás a kötelező feladatok ellátására. Tavalyra aztán katasztrofális mértékben, radikálisan csökkent a költségvetési hozzá-járulás a működéshez, ráadásul megtorpant a gazdaság, és újra foglalkoztatási problémák jelentkeztek Tatabányán és környékén. A világgazdasági válság hatása akkor érte el városunkat, amikor már gondolhattunk jóléti beruházásokra, fejlesztésekre, és ezekre már megfelelő forrással is rendelkeztünk. Így az elmúlt év a megkezdett fejlesztések befejezéséről, az intézményrendszer stabil működtetéséről és a gazdaság újrastabilizálásáról szólt.

– Milyen fejlesztéseket sikerült megvalósítani?
– A konkrétumok szerencsére rózsaszínűbbek az elmondottaknál. Kezdjük a felsorolást egy átfogó ellenőrzésről való megemlékezéssel. Az Állami Számvevőszék átvilágította a város gazdálkodását. Ez év januárjában közzétett jelentése alapján példaértékűen, jól, átláthatóan gazdálkodunk. Erre nagyon büszkék vagyunk, kevés város dicsekedhet hasonló eredménnyel. Nézzük a beruházásokat. Több sportlétesítményünk megújult: újraavattuk és Földi Imréről neveztük el a megszépült sportcsarnokot, a küzdősportok számára új csarnokkészült, görkorcsolyapályát építettünk, megtörtént a műjégpálya technológiai felújítása, elkészült a volt Cseri strand helyén a minden igényt kielégítő élményfürdő. Húszéves műhelymunka eredményeképpen idén a vancouveri téli olimpián az ötödik helyezett 3000 méteres gyorskorcsolyaváltó tagja volt a tatabányai Keszler Andrea is. Átadtuk rendeltetésének a teljesen felújított Jászai Mari Színház Népházat, amely újra a város kulturális életének központja lehet. Útjaink minősége is javult, elkészült a Szent István és a Csaba utca, uniós pályázatot nyújtottunk be a Komáromi út teljes felújítására is. Októberben bölcsődei játszóudvarokat és a Micimackó óvoda tornaszobáját adhattuk át a piciknek. Szeptember egytől új fenntartója van a MÜTF-nek, amely deklarálta, hogy 3-4 éven belül Zöld Egyetemmé kívánnak válni, a környezetvédelem, energiagazdálkodás területén a nemzeti elitképzés meghatározó bázisaként. És a végén csattant az ostor, december 29-én sikerült visszaszerezni városi tulajdonba a fűtőerőművet. Ismét lesz tehát a városnak beleszólása a távhődíjak alakulásába, ez máris 10%-os csökkenést jelentett a lakosságnak. Az erőmű nyereségét a panellakások fűtéskorszerűsítésére, szigetelésére fogjuk felhasználni. Már az idén áprilisban átadták a Becton, Dickinson and Company (BD), a világ egyik vezető orvostechnológiai vállalatának új gyárát az ipari parkban. Az előretölthető fecskendőket gyártó modern üzem 100 millió eurós beruházás eredményeként jött létre, és mintegy 500 új munkahelyet teremt a városban és környékén élőknek 2014-ig.

– Milyen feladatok várnak az önkormányzatra a közeljövőben?
– Elkezdődhet egy óriásprojekt, amely két részből áll. Nyertes pályázataink vannak a városközpont rehabilitációjára, és az Agóra-program keretében a Közművelődés Háza felújítására. Az előbbi egy, az utóbbi kétmilliárdos projekt. Ha egyszerre kezdhetjük a munkát, egy mocsokkal, feltúrással megszépülhet a teljes városközpont. Ez a munka várhatóan 2011-re fejeződhet be. Foglalkozunk a lecsúszó városrészekkel is, Kertvárosban megújulnak a közterületek, közösségi terek. Megvan a forrás (mintegy 600 millió) a Kossuth utcai templom átépítésére is. Pályázatot adtunk be au Ipari Skanzen látogatóbaráttá tételére is, ez a következő két év feladata lesz. Régi gondot orvosolhatunk azzal, hogy a MÁV-val közösen, intermodális fejlesztés útján belevágunk a vasútállomás szebbé tételébe. Végre megépülhet a gyalogos felüljáró is a Dózsakert felé. A vasútnál P+R parkolóház épülhet, hogy a vonattal munkába járók el tudják helyezni biztonságosan kocsijaikat. Biztosítjuk az akadálymentes közlekedést a MÁV és VOLÁN pályaudvarok közt, és pályázunk a Dózsa György úti felüljáró – nagyon rossz állapotban van – teljes felújítására is. Tatabánya a gesztora a Duna-Vértes Hulladékgazdálkodási rendszernek. Készülnek a tervek a tízmilliárdos beruházás megvalósítására.

– Milyen útravalót adhat ősszel az új városvezetőnek?
– Csak a saját tapasztalataimmal szolgálhatok. Ha neki is sikerül a munkatársaiban, a testület tagjaiban lévő alkotó energiákat mozgósítani, akkor akár a Kő-hegyet is odébb tudják mozdítani. Nekem szerencsém volt, a húsz év összecsiszolt a kollégákkal, így – a gondok mellett – bőven kijutott a közös munka, a közös sikerek örömteli pillanataiból. Ezt kívánom Tatabánya következő polgármesterének is!