Hamburger Hungária – Dunaújváros
A papírgyártás hazai fellegvára

„A Hamburger Hungária az egyetlen új beruházás a magyar papíriparban, és sok munkahelyet biztosít a jövőben. Abban a helyzetben vagyunk, hogy az összes keletkezett papírhulladék-mennyiséget Magyarországon dolgozzuk fel, ami megfelel a környezet védelméhez való hozzáállásunknak.” – így méltatta Thomas Prinzhorn a Prinzhorn-csoport tulajdonosa a Dunaújvárosban végrehajtott 200 millió eurós beruházást. Az új üzemmel Bencs Attila gyárigazgató ismertetett meg bennünket.

– 2009. október 16-án avattuk az új papírgyárat, amely Közép-Kelet-Európa legkorszerűbb technológiáját alkalmazza. A beruházáshoz a kormány közel 3,5 milliárd forintos támogatást biztosított. Az új papírgyár termelésének 75 százaléka a külföldi igényeket szolgálja ki, ami évi húszmilliárd forinttal javítja a külkereskedelmi mérleget. A 7. számú papírgép 7,8 méter szélességben, percenként 1300 méter gyártási sebességgel üzemelve évi 350 ezer tonna hullámlemez alappapírt gyárt. A gyár kapacitása környezetvédelmi szempontból is jelentős, mivel a Dunapack üzemével együtt a Magyarországon keletkező papírhulladék közel 90 százalékát hasznosítja, miközben közvetlenül 281 dolgozónak ad munkát. A beruházás megvalósítása rekordgyorsasággal történt. Nem telt el egészen két év az alapkőletételtől, alig több mint egy éve kezdtük meg a papírgép szerelését, és a próbaüzem a tervezettnél korábban, már júliusban elindult. Hatvannyolc alvállalkozó működött közre a kivitelezésben összesen 5500 fő munkáját egyesítve. A gyár építése alatt volt olyan nap, hogy egyszerre 1400 ember dolgozott a helyszínen. Az építkezés során 3000 kilométer fém alkatrészt, 750 kilométer kábelt, 325 kilométer elektromos vezetéket, 80 kilométer csővezetéket és hozzávetőleg 200 ezer tonna betont építettek be.
– Az új 7. sz. papírgép csapata Dunaújvárosban kitűnő munkát végzett, és már június 19-én sikerült papírt gyártania. A termelésnek már az első hónapjában, júliusban a kapacitáskihasználás a nem várt magas 75 százalékon volt. A havi termelés mindamellett meghaladta a 21 000 tonnát, részben alacsony felülettömegű papírok előállításakor, és messze magasabb volt, amint ahogy az üzletvezetés remélte. A siker egyik lényeges oka abban áll, hogy a tapasztalt projekt-team mellett a Hamburger-csoporttól évtizedes tapasztalatokkal rendelkező 15 ember is ott volt a papírgép indításánál. A Hamburger testvér-üzemeiből jöttek, a Riegertől, Sprembergből és Pittenből, és jól beilleszkedtek a meglévő csapatba. A résztvevők jó felkészültsége a már meglévő tapasztalattal együtt volt a siker kovácsa, További lényeges sikertényező volt az a tény, hogy az anyag-előkészítést és kiszerelést a papírgép indulása előtt a Dunaújvárosban működő 3. sz. papírgépen ki tudtuk próbálni.
– Az új papírgép megépítése egyidejűleg új kihívásokat is jelentett saját belső logisztikánk szempontjából. Ez azért van, mert indításával megháromszorozódott a dunaújvárosi telephely papírkibocsátása, 600 000 tonnára. Ez vezetett ahhoz az igényhez, hogy megbízható technológiát alakítsunk ki a papírtekercsek átmeneti tárolására és a kiszállítás azonnali biztosítására. Az épületkomplexum két, egymásnak tükörképeként kialakított csarnokból áll. Ezek mindegyike 75 m hosszú és 31,3 m széles folyosóval kapcsolódik a két zárt csarnok közös oldalán a szállítói technológiához. Innen a papírtekercseket rögzített nyomvonalak mentén továbbítjuk a négy tárolási ponthoz a tárolási zónán belül. A raktár 22 000 tonna nettó kapacitásával körülbelül kétheti gyártáshoz biztosít helyet. Az automatikus vezérlésű daruk a meghatározott papírtekercseket felemelik, és a négy kivételi pont egyikére helyezik kiszállításra. Innen a tekercseket többszintű szállítópályán viszik a kiszállítási zónába, ahol csoportosítják azokat egy szállítmányként, azonnali kamionba vagy vasúti kocsiba történő berakáshoz.
– Az elmúlt években meglehetősen ritkán fordult elő a magyar papíriparban dolgozókkal az, hogy egy teljesen új papírgyár megalkotásában közreműködhessenek. Bár a projekt kialakításában és lebonyolításában természetesen tervezők, tanácsadók nagy számban működtek közre, a döntéseket a „válaszutaknál” mégiscsak a projektcsapatnak kellett meghozni. Ez a projektcsapat, mintegy 20-25 fő, a dunaújvárosi és csepeli papírgyárakban dolgozó vezetőkből állt össze. Rendkívül erős, tapasztalt csapatnak bizonyult, ami annak is köszönhető, hogy folyamatosan fennmaradt az üzemet vezető kollégák támogatása is. Nagyszerű dolognak tartom, hogy a magyarországi papírgyártás ilyen irányt vehetett. A projekt jól sikerült, céljai megvalósultak, minden közreműködő büszke lehet rá. Kívánom, hogy hasonlóan sikeres éveket élhessünk meg az üzemelés során is.