Komárom-Esztergom megye mindig talpon tudott maradni

Ciklusról ciklusra mást sem tapasztalunk, mint hogy megyénk – Komárom-Esztergom megye – finanszírozási nehézségekkel küzd. A működési feltételek évről évre romlanak, amikor már látni véljük a fényt az alagút végén, kiderül, hogy újabb sötét elvonások érkeznek, s minden kezdődik elölről. Mégis történtek előrelépések. Az elmúlt időszakban több megyei intézményünk megújulhatott, a megyei önkormányzat számos szép pályázati sikert ért el. Dr. Völner Pál így látta az elmúlt éveket.

– Milyen kondíciókkal vette át a posztot az önkormányzati ciklus elején?
– Amikor három és fél évvel ezelőtt idekerültem, örököltem egy 1,3 milliárdos adósságot. Emellett évről évre csökkentették a finanszírozásunkat. Mindig úgy gondoltuk, hogy az előző évi keretből már kijönnénk, de ehhez képest jött az újabb elvonás, amihez aztán alkalmazkodnunk kellett. Ma a finanszírozási szint a 2002-esnek felel meg, s közben a világ halad. A megyei önkormányzat amúgy is speciális helyzetben van bevételei tekintetében, mert nincsenek helyi adói. Illetékbevétele van, az örökösödési illetéket azonban eltörölték, bizonyos illetékelemeket pedig elvettek a megyéktől, vagyis nem itt rea-lizálódnak a jelentősebb bevételek.
– Az általunk kitűzött hiánycélt ennek ellenére sikerült tartanunk. Leépítések helyett inkább összevonásokban gondolkodtunk, az volt a cél, hogy a munkahelyeket meg tudjuk tartani, ne kerüljenek emberek az utcára. A jutalmak, a juttatások, a cafetéria természetesen megszenvedte mindezt, de legalább a béreket tartani tudtuk. Az az igazság, hogy 2010-ben is örülni tudnánk egy ilyen eredménynek.

– A nehézségek ellenére komoly megyei beruházások is történtek. Hogyan sikerült ezeket tető alá hozni?
– Sikeres pályázatok eredményeként valósulhattak meg ezek a projektek. A legnagyobb – közel egymilliárd forint összköltségű – beruházás az esztergomi Bottyán János Szakközépiskola felújítása volt. A műemlék jellegű épületet – pótmunkaigény nélkül(!) – sikerült gyönyörűen megújítani. Energetikai korszerűsítésre és nyílászárócserére kerülhetett sor a tatai Jávorka Sándor Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakközépiskolában. A tokodaltárói után most az esztergomi Szent Rita Fogyatékosok Otthona is megszépülhetett a hőtechnikai korszerűsítésnek és a részleges felújításnak köszönhetően. A több mint 41 millió forint értékű fejlesztéshez az önkormányzat 24,7 millió forint támogatást nyert.
– A norvég pályázati alapból is nyertünk 172 millió forintot, s ehhez 121 millió forintot hozzátéve összesen közel 300 milliós fejlesztést, illetve eszközbeszerzést végezhettünk el a Mentalhygiénés és Rehabilitációs Intézményünkben.
– Az idei évben – a múlt évi előkészítést követően – két nagy projektünk lesz: egy új kórházi pavilon megépítése – ennek érdekében az önkormányzat pályázatot nyújtott be a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által kiírt európai uniós TIOP támogatásra –, illetve a másik nagy elképzelés a Környezet- és Energia Operatív Program (KEOP) pályázatra épül, és a Szent Borbála Kórház ún. manuális (sebészeti) pavilonjának hőtechnikai korszerűsítését teszi majd lehetővé. A projekt tervezett összköltsége 834 millió forint, melyhez 333 millió önerőt vállalt az önkormányzat.
– Elmondható tehát, hogy a fejlesztések, felújítások legalább olyan szinten folynak, mint korábban. A pályázati önerőt ezekhez a fejlesztésekhez biztosítani tudtuk, tudjuk. Várhatóan az energetikai pályázatok működési költségeink csökkenését eredményezik viszonylag rövid megtérülési időn belül.

– Hogyan összegezné az elmúlt évet, illetve az elmúlt időszakot?
– Az önkormányzati finanszírozási struktúra rossz. A feladatokhoz nincsenek hozzárendelve a források. Befagyott bérek, juttatások évek óta, és nem is várható, hogy ilyen monetáris politika mellett ezen a téren rövid időn belül előre tudnánk lépni. Az önkormányzat múlt évi gazdálkodását ennek ellenére csak dicsérni tudom. Azt szokták mondani, hogy csak reménytelen emberek vannak, reménytelen ügyek nincsenek. Mi mindig talpon tudunk maradni. Ezt bizonyította az elmúlt három és fél évünk is.