Önerő volt, pályázati kiírás kevés

Lasztovicza Jenő, a Veszprém Megyei Közgyűlés elnöke az elmúlt négy év összegzéseként elmondta, hogy a megyék számára kevés uniós pályázat került kiírásra, így a tervezett fejlesztési elképzelések sem valósulhattak meg maradéktalanul. Negyedével csökkentették viszont az intézmények fűtési energiafelhasználását, stabil működési formát találtak a megyei kórháznak, és az intézményvezetőkkel kialakított eredményes együttműködés hatására 2009-ben nem kellett működési hitelt felvenniük.

– Az elmúlt négy év alatt nehezebb lett a települési önkormányzatok helyzete, egyre több intézmény fenntartását adták át a megyei önkormányzatnak. Az intézményrendszer működtetése önmagában is nagy kihívást jelent, de azért mindenki törekszik arra, hogy alkothasson – olyan fejlesztést indíthasson el, amely maradandó értéket képvisel. A ciklust konkrét elképzelésekkel kezdte meg a képviselőtestület, – sajnos az országba ömlő uniós források számunkra elérhetetlenek maradtak. Mindössze egy olyan pályázat jelent meg, amelyen Veszprém megye is indulni tudott, s ez a Kozmutza Flóra Óvoda, Általános Iskola Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Kollégium 250 millió forintos fejlesztését jelentette. Így az önkormányzati kötvénykibocsátásból származó fejlesztési keret is nagyrészt érintetlen maradt.

– Milyen beruházásokat terveztek az eredeti elképzelések szerint?
– A legnagyobb fejlesztési cél a megyei onkológiai központ. 2005 óta próbálunk pályázati forrást keríteni egy olyan elképzelésre, amelyhez a megyei önkormányzat közel egy milliárdot biztosítana, de a számos egyeztetés, parlamenti interpelláció ellenére a megyék nem juthattak uniós forráshoz. Négy év kitartó munka után 2009 decemberében írták ki a számunkra is megfelelő pályázatot. Év elején még egy pályázati kiírás jelent meg struktúrafejlesztésre, amelyen nagyságrendileg 4,5 milliárdos projekttel indulunk.
– Az egészségügy terén az elmúlt négy évben több város is hozzánk fordult segítségért – így Sümeg és Zirc esetében is a Veszprém Megyei Cholnoky Ferenc Kórházhoz kerültek a városi intézmények, amelyeknek megtörtént az adósságrendezése. A megyei kórház fenntartására zártkörű részvénytársaságot alakítottunk, amely most már másfél éve működik. Döntésünk helyességét az élet igazolta, hiszen a Cholnoky Kórház stabilan működik. Az egészségügyhöz kapcsolódik Pápa városával közös turisztikai és gyógyászati fejlesztési elképzelésünk is, amely a pápai gyógyfürdő továbbfejlesztésével megteremtené az alapot egy rehabilitációs központ kialakítására, s a városban működő egészségügyi ellátás átszervezése.
– A másik oldalon a kötelező feladatok ellátására is egyre kevesebb pénz jut az országos költségvetésből a településekhez, megyékhez. Így a racionalizálás, költségcsökkentés kötötte le az önkormányzatot, és sajnos az ezzel járó munkahelycsökkentés is hátrányosan érintette a megyében élőket.

– Milyen költségcsökkentési pontokat találtak a racionalizálás során?
– Amikor átvettük a megye irányítását, nyomban elkezdtük vizsgálni az esetleges spórolási pontokat. Az egyik legfontosabb terület az energiafelhasználás, hiszen az elmúlt években a kormányzati bejelentésekkel ellentétben a négyszeresére emelkedett a gáz ára. Az áramfelhasználást csökkentő Szemünk fénye programot még az előző képviselőtestület kezdte el, ezt tovább folytattuk. Emellett a fűtési energiafelhasználás csökkentésére koncentráltunk - alapítottunk egy céget, amelybe bevontunk külső szakmai befektetői kört is. Az első működési év után 25-30% energiamegtakarítást értünk el, amely komoly eredménynek számít.

– Pontosan milyen intézkedésekkel sikerült elérniük ekkora megtakarítást?
– A megyei intézményeknél a fűtésrendszer korszerűsítése történt meg első ütemben. Második lépésben a települési tulajdonú, de megyei fenntartású oktatási intézményeknél történik meg a szükséges mértékű modernizálás. A beruházás számításaink szerint tíz éven belül megtérül, de ezt az energiaárak változása is befolyásolja.
– Racionalizáltunk még az oktatás területén. Átvizsgáltuk és megszüntettük az indokolatlan, vagy betöltetlen, de fenntartott státushelyeket. Mindezzel párhuzamosan kincstári rendszert vezettünk be, a Megyei Önkormányzati Hivatal 16 fős csoportja bonyolítja a teljes pénzforgalmat. Így
kisebb fenntartási költséggel végezzük 42 intézmény adminisztrációját, s naprakészen látjuk azt, hogy mely költséghelyeken van többlet, s hol mutatkozik hiány. Pontosan látjuk azt is, hol alakul ki likviditási probléma, s azonnal tudunk finanszírozni, a „közös kalapból”, hitelfelvétel nélkül. A korán elkezdett ésszerű gazdálkodás, valamint a hivatal és az intézményvezetők jó együttműködésének eredménye az, hogy 2009-ben a Veszprém Megyei Önkormányzat azon kevesek közé tartozott, akiknek nem kellett működési hitelt felvennie.