Kettős ünnep a tatai Magyary Zoltán Népfőiskolán

Nehéz eldönteni, hogy melyik évfordulóra lehetnek inkább büszkék a tataiak, hiszen éppen 70 esztendeje annak, hogy Magyary Zoltán munkásságának részeként megalakult a Tatai Népfőiskola, ugyanakkor az idén 15 éve, hogy az alapítóról elnevezett, ma is kitűnően működő utód, a Magyar Zoltán Népfőiskolai Társaság létre jött. Az utóbbi tehát az előbbi folyománya, és az is biztos, hogy mindkettő alapos okot adhat az ünneplése. A visszatekintésben Keresztesi József, a népfőiskolai alapítvány titkára volt segítségünkre.

– Ady Endre gondolata akár mottója is lehetne mindkét évfordulónak: „Csak akkor születtek nagy dolgok, Ha bátrak voltak, akik mertek...” - hiszen minden kezdeményezéshez szükség van valamiféle külső-belső erőre, körülményre. A népfőiskola számomra egy tatai hagyomány, és emellett szakmailag is egy fontos képzési forma a világban - kezdi a beszélgetést Keresztesi József, aki maga is alapítója a most másfél évtizedes társaságnak.
– A rendszerváltás idején éreztem úgy, hogy eljött az idő, hogy létrehozzuk újra a tatai népfőiskolát, hiszen országszerte sorra alakultak az ilyen jellegű társaságok. Tatán én is megpróbáltam, de elsőre nem sikerült, akkor még nem találtam hozzá partnereket. Aztán 1994-ben úgy döntöttem, lesz, ami lesz, meg kell alapítani, neki kell vágni. Végül 1995. június 1-jével sikerült létrehozni. Ez az alapítványi formában működő társaság két fő célt fogalmazott meg az alapító okiratában: egyrészt a Magyary-emlékek ápolását, másrészt pedig magának a népfőiskolának a működtetését.
Nagyon nehéz volt az indulás, mindössze 22-en voltunk, bevételünk gyakorlatilag nem volt, így már a megfelelő helyiség bérlése is gondot okozott. Végül a Jávorka Szakkö-zépiskola igazgatója, Hartmann Márton fo-gadott be bennünket, az iskolában kaptunk helyet – emlékszik vissza az indulás időszakára a társaság titkára.

– Hogyan kapcsolódik Magyary munkássága a népfőiskolához?
– Magyary különleges ember volt, európai szintű közigazgatási tudós, akinek a vezetésével a 30-as években készült egy ma is példaértékű szociológiai vizsgálat Tatáról és környékéről. Ennek lebonyolítását, eredményeit, elemzéseit egy különleges könyvben is rögzítették, maximális szakmai igényesség mellett. Zseniális anyag született, ábrákkal, térképekkel, diagramokkal kiegészítve.
– Ez a könyv ma már gyakorlatilag hozzáférhetetlen, pedig ma is iránymutató lehetne a szakemberek, önkormányzatok számára, de jól hasznosítható tanulmányi célokra vagy helytörténeti dokumentumként is. Éppen ezért döntöttünk úgy, hogy újra kiadjuk ezt a jeles művet. A könyv különlegességét az is mutatja, hogy nagyon nehezen találtunk olyan nyomdai kivitelezőt, aki elvállalta ezt a komoly szakmai kihívást, hiszen a könyv formailag is rendkívül igényes.
– A Közigazgatás és az Emberek című könyv tehát a „diagnózis” volt, s ez alapján számba vették az „okszerű” gazdálkodás lehetőségeit. Így született meg a „szociális vármegye” koncepciója, s ennek volt része a népfőiskola is.
– A könyv készítői nem elégedtek meg a problémák feltárásával, a megoldásokat keresték, és rájöttek, hogy ahhoz, hogy az emberek képesek legyenek a változásra, a gondolkodásukat is át kell alakítani. Ebben segített a népfőiskola. Az alapítás gondolata dr. Márkus Jenő református lelkésztől származott, és az ő kezdeményezését valósította meg Magyary Zoltán.

– Nézzük akkor a fő célkitűzéseket! Az alapítás óta mit tudtak tenni Magyary emlékének megőrzéséért?
– A rendszerváltást követően a Tata Barátok Körével közösen Magyary szülőházán emléktáblát avattunk a születésnapján. Ebből nőtte ki magát aztán a Magyary Konferencia sorozat, amit immáron tíz éve folyamatosan megszervezünk, s a következőt már szeretnénk legalább regionális rendezvénnyé fejleszteni.
– 2003-ban, Héregen – itt hunyt el Magyary Zoltán és a felesége is –, emlékhelyet állítottunk a haláluk évfordulójára emlékezve. Emellett Tatán, a városházán is szerepel a népfőiskola táblája a jeles emlékek között.
– De nem csak Magyaryról emlékeztünk meg, hanem Kiss István tiszteletére is emléktáblát avattunk, sőt tiszteletbeli elnökünkké is választottuk őt. dr. Kiss István Magyary Zoltán közvetlen munkatársa volt több mint egy évtizedig, és kulcsszerepet töltött be a már említett tanulmány elkészítésében.
– Az idei 70 éves évfordulóról sem feledkeztünk meg, a régi népfőiskola egykori épületén, az Újhegyi út 9. szám alatti házon is emléktáblát helyeztünk el.
– Még egy kiemelkedő alakról, Benda Kálmánról is megemlékeztünk egy emléktábla avatásával 2008-ban. Ő a népfőiskola első igazgatója volt, és a Magyary Zoltán Népfőiskolai Társaság elnöke.
– Az emlékek sorába tartozik a már korábban említett Magyary könyv új kiadása is, amit halálának 65. évfordulójára jelentettünk meg.

– Melyek voltak a legjelentősebb programjaik? Vagyis hogyan sikerült megvalósítani a második célkitűzést, a népfőiskola működtetését?
– Több mint 100 különféle programot valósítottunk meg. Az önkormányzati képviselők képzése volt az első programunk, amelyet a Demokrácia Helyi Fejlesztéséért Alapítvány támogatott. A kuratórium elnöke, dr. Verebélyi Imre, a Megyei Közigazgatási Intézet vezetője volt, azé az intézményé, amit még annak idején Magyary alapított! Ez a program olyan volt, ami közvetlenül kapcsolódott az alapszabályunkban foglaltakhoz. Később éppen ezért ezt folytattuk is.
– Egy másik, szakmailag szintén fontos programunk volt, a cigányság vezetőinek képzése, amelyet egyhetes, bentlakásos formában sikerült megvalósítanunk. 25-en jöttek el, és végig is csinálták a tanfolyamot.
– De ugyanilyen „világszám” volt a szociális vármegye gondolatiságát követve, hogy szerettünk volna egy országos szociális foglalkoztatási konferenciát létrehozni. Dúlt ugyanis a munkanélküliség Magyarországon. Mi egy kis szervezet voltunk egy ilyen nagy feladathoz, de a pályázati lehetőségek akkor már indulgattak, így több területről is sikerült megtámogattatni ezt az elképzelést. Belevágtunk, és nagy résztvevői létszámmal, a munkaügyi szervezetek bevonásával egy nagyon színvonalas, sikeres rendezvényt sikerült tető alá hoznunk. Több mint 200 fő vett részt a konferencián.
– A klasszikus népfőiskolai oktatás indult be a legnehezebben, mert nagyon nehéz volt hozzá pénzt szerezni. Ennek ellenére sikerült elindítanunk a magyar történelem sorozatot, majd később az egészségügyit.
– Nehezen ment, 2001 körül jutottunk el odáig, hogy lett számítógépes tanfolyamunk, nyelvtanfolyamunk, de folyamatosan növekedtünk, és mára komoly létszámmal folyik a képzés.
– 2004-ben a Nemzeti Civil Alap (NCA) biztosított némi stabilitást a működésünkhöz. 2002-ben kezdődött az a folyamat, amely a civil szervezeteknek is teret biztosított. Az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpontba be kellett jelentkeznünk, akkreditált oktatási intézménnyé kellett válnunk, mert ez a pályázathoz szükséges volt.
– 2008-ban pedig már új megoldást jelentett, hogy a munkaügyben megindult a szolgáltatások kiszervezése, s ebben a civilek is he-lyet kaphattak. Munkaerőpiaci információ szolgáltatás keretében több ezer embert a mi munkatársaink segítenek ezen a téren. Ez működési szempontból rendkívül fontos a számunkra, hiszen ez egy havi elszámolási rendszer, melynek köszönhetően havi ellátmányt kapunk, s ez alapját képezi a folyamatos működésünknek.

– Hogyan emlékeztek meg a kettős évfordulóról, volt valamilyen ünnepség vagy rendezvény ennek kapcsán?
– Méltó körülmények között, a tatai Pálma Rendezvényközpontban tartottuk meg az ünnepségünket, ahol elismeréseket adtunk át (ide e-mailben ígéretet kaptam arra, hogy megkapom, kik kaptak és milyen elismerést.)
– Vidám, könnyed műsort állítottunk össze, a cél elsősorban az volt, hogy jól érezze magát a társaság.
– Emellett megkoszorúztuk az Arnold Ho-telben a Népfőiskola régi emléktábláját, s a végén kis baráti beszélgetéssel zártuk az eseményt.
– Ez a népfőiskola országos szinten is az elsők között van, ez a fajta intenzitás másutt nem jellemző. Büszkék lehetünk, hogy ezt a kettős évfordulót sikerült példaképeinkhez – Magyary Zoltánhoz, Kiss Istvánhoz és Benda Kálmánhoz – méltó módon megünnepelnünk.

MAGYARY ZOLTÁN ÉS KISS ISTVÁN:
A KÖZIGAZGATÁS ÉS AZ EMBEREK
(Eredetei kiadvány megjelenés: 1939. Budapest)

A Közigazgatás és az emberek c. kötet ismertetője:
 A Magyary Zoltán Népfőiskolai Társaság 15 éve ápolja a tudós szakmai örökségét, segíti és végzi az emlékőrzést. E szándék nagyon jelentős kifejeződése a szerzőpáros kötetének hasonmás kiadásban történt megjelentetése. A könyv az 1930-as évek Tatai Járásának egészét, és az oda tartozó akkori 26 település helyzetét tárja fel az adatok és információk gazdagtárházára alapozva, ma is érvényes tudományos alapossággal és módszertannal.

A könyv két változatban készül. A teljesen hasonmás (papír) formátumú kötet
ára 15.000,- Ft, a mellékletek DVD-én csatolva a szöveges részhez 5.700,- Ft.

MEGRENDELHETŐ:
Magyary Zoltán Népfőiskolai Társaság irodájában személyesen:
2898 Tata, Erzsébet királyné tér 13.; Telefonon: 34/482-409, 30/290-20-62, vagy
elektronikusan: nepfoiskola@etata.hu Weblap: www.magyaryz.hu
A KÖNYV MEGJELENTETÉSÉT TATA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA TÁMOGATTA!

A fenti cikket is megtekintheti modern, FPF alapú digitális kiadásban!