szlovák
HÍRPORTÁL TURISZTIKAI PORTÁL Cégjegyzék Regio Regia Üzleti Magazin Webstúdió Webáruház
Üzleti Kiskártya a KEM-Bridge Nettől rövid elkészítési határidővel! -=- Szeretné itt látni a saját ajánlatát is? Vegye fel velünk a kapcsolatot! -=- Regio Regia - A Közép-dunántúli Régió vállalkozóinak üzleti magazinja Telefon: 34/310-971
   Rendőrségi hírek

Bűnügyek, balesetek, rendőrségi felhívások, útellenőrzések, katasztrófavédelem.

Megnézem >>>

   Hasznos

Új rovatot indítunk portálunkon! Hasznos, megfontolandó tényekről, információkról, problémákról tájékozódhatnak cikkeinkben, ahol természetesen a megoldásról is lehet olvasni!

Tovább >>> 

   Kapcsolat

KEM-Bridge Net

2800 Tatabánya, Táncsics u. 51.

Telefon / Fax: 34/310-971

E-mail: info@regioregia.hu

Web:
www.regioregia.hu

   MTI

   Tatabánya Kártya

   Programajánlat

! Balatonfüred és térsége !
! Badacsony és környéke !
! Sümeg és Tapolca környéke !
! Pápa környéke !
! Veszprém és Várpalota környéke !
! Bakony !
! Komárom és Bábolna térsége !
Esztergom és a Dunakanyar
! Bicske és Csákvár környéke !
! Tata és Tatabánya környéke !
Velencei-tó és környéke
! Dunaújváros és környéke !
Mezőség és Sárvíz
! Székesfehérvár és környéke !

Valami kimaradt?
Ajánlj Te is programot!

Regio Regia HírportálRegio Regia HírportálRegio Regia HírportálRegio Regia Hírportál


A számítástechnika hőskorában indultak

Húszéves a tatabányai Korall Számítástechnikai és Kereskedelmi Kft.
A számítástechnika hőskorában indultak – ma jubilálnak

Húsz esztendőt megérni igazán szép dolog, főleg, ha egy – a saját területén ma is piacvezető – számítástechnikai cégről beszélünk. A tatabányai Korall Kft. gyökerei – mondhatni – még a számítástechnika „hőskorába” nyúlnak vissza, akkoriba, amikor még szekrénynyi számítógépek végezték az adatfeldolgozást, és személyi számítógépek még talán nem is voltak, vagy legalábbis ritka kincsnek számítottak. Stamler Sándor, a Korall Kft. ügyvezető igazgatója találkozásunkkor egy igazán jó, összetartó csapatról mesélt, kitűnő, elismert szakemberekről, akik húsz év után is szívesen dolgoznak együtt, sőt baráti társaságként gyakran szabadidejüket is együtt töltik.

– Térjünk vissza akkor a „hőskorba”! Mikor és miért kezdtek vállalkozni?
– A Korall Kft. 1990 áprilisában alakult hét alapító taggal. Ma is heten vagyunk, de már nem az eredeti felállásban. Vállalkozni azonban már jóval korábban kezdtünk. Amikor a Társasági Törvény lehetővé tette, hogy VGMK-kat alakítsunk, mi már akkor léptünk, létrehoztuk a Hardteam VGMK-t, és túlmunkát vállalva, egy kis pluszpénzért, különféle fejlesztéseket végeztünk a SZÜV-nek. Itt volt ugyanis a főállásunk is. A VGMK-ból aztán később Comptech GMK-vá alakultunk, és abból jött létre aztán, húsz évvel ezelőtt, a ma is működő vállalkozásunk, s ekkortól már ki is váltunk a SZÜV-ből, és főállásban kezdtünk tevékenykedni. VGMK-ként a tatabányai SZÜV-nek fejlesztettünk, az úgynevezett R-22-es számító-gépüket „tuningoltuk fel”, vagyis olyan programokat írtunk rá, amitől az hatékonyabban tudott működni. A GMK-s korban pedig már az egész országos SZÜV-hálózatnak telepítettük ezeket a programokat, és más külsős cégeknél is vállaltunk önálló fejlesztési feladatokat. illetve emellett hálózati eszközök gyártásával is foglalkoztunk.
– A ’90-es évek elején, a PC-s világ berobbanásával - amikor még csak mellékállásban vállalkoztunk - kezdtünk azon gondolkodni, hogy vajon mi lesz a SZÜV-vel? Bizonytalannak éreztük a munkahelyünket, de fogalmunk sem volt arról, hogy milyen vállalkozóként élni. Más ugyanis, amikor főállása van valakinek, és csak a pluszpénzért vállalkozik.
– Nagy volt a dilemma. Mit tegyünk? Váljunk ki? Próbáljuk meg saját magunk? Végül a műszaki osztály, az osztályvezetővel az élén, kilépett. Egy év után azonban az osztályvezetőnk magunkra hagyott bennünket, ott maradtunk tárgyalási tapasztalat, vezetői ismeretek nélkül. Akkor vettem át én a cég vezetését, nekem legalább volt némi gyártási tapasztalatom, mivel a SZÜV előtt a Videotonnál dolgoztam integrálóként, így a teljes gyártási folyamatra volt szerencsém rálátni. Láthattam a termék születését, s ezeket a tapasztalatokat aztán a Korall Kft.-ben hasznosítani tudtam.
– Hogyan lett akkor a fejlesztésből kereskedés? Ahhoz aztán tényleg kell a tárgyalási és főleg az értékesítési tapasztalat, no meg látványos üzlethelyiség sem árt!
– A nagygépes rendszerek a PC-k robbanás-szerű terjedésével rohamosan csökkentek a ’91-98 közötti időszakban. Mi elég későn kapcsolódtunk be a kereskedelembe a fejlesztési feladataink miatt, amelyek száma azonban jelentősen csökkenni kezdett. A nagynyomtatók PC-khez való illesztését még megoldottuk, de be kellett látnunk, hogy a nagygépes fejlesztéseknek vége, a kereske-delemé a jövő, ez pedig gyakorlatilag kikényszerítette a portálos üzletet.
– Az első telephelyünk Tatabányán a Ságvári úton volt, egy eldugott kis irodaházban, ezért valami forgalmasabb helyet kellett keresünk. Először a Március 15-e úton, a régi „Úttörőbolt”-ot béreltük ki, kibővítettük, és ott kezdtük meg az értékesítést. A jelenlegi üzletünket a Köztársaság úton, 1992-ben vásároltuk meg, majd ezt követően apránként a szomszédos helyiségeket is megszereztük, illetve a szemközti épületben egy lakást gazdasági irodává alakítottuk.

– A PC-k tehát nagy változást hoztak az önök életében is, gyakorlatilag megváltozott a profiljuk, a vevőkörük? Kiket céloztak meg a továbbiakban?
– Úgy próbáltuk megválasztani az ügyfeleinket, hogy ne csak a kereskedésről szóljon a történet. Azokat a kis-, közép- és nagyvállalatokat, intézményeket kerestük, ahol a szolgáltatásainkra is igényt tartottak. A számítógépeket nem csak szállítottuk, üzemeltettük is. Mivel alapvetően egy hardveres csapat alkotta a céget, magától értetődő volt, hogy szervizfeladatokat is vállaljunk.
De az élet míg így is rákényszerített minket arra, hogy valami mást is vállaljunk, ezért a telefonközpontokkal is elkezdtünk foglalkozni. Az ezekben lévő mikroprocesszorok nagyon hasonlatosak voltak a számítógépekhez, így ez nem volt idegen a számunkra. Hamar rájöttünk, hogy ez nekünk menni fog! Ez a profilunk ma is nagyon erős, je-lenleg szinte minden típussal foglalkozunk a legkisebbektől egészen a nagy központokig, telepítjük, szervizeljük őket.
– Nagyjából ebben az időben jelentkeztek az első céges igények – főleg budapesti és győri vállalatoknak dolgoztunk – számítógépes hálózatokra. Mivel mi korábban hálózati eszközöket fejlesztettünk, ez a világ sem volt ismeretlen számunkra. Eleinte a kisebb teljesítményű, ún. koaxos hálózatokat építettük, majd később áttértünk az Ethernetre, az ún. UTP-s kábelezésre. A mai napig az egyik legerősebb lábunk a számítógépes hálózatok tervezése, építése, üzemeltetése.

– Ez alatt mit értenek? Ezek valamiféle rendszergazdai szolgáltatások?
– Igen, s ezeket főleg azok a vállalkozások veszik igénybe, ahol erre főállású informatikust nem éri meg alkalmazni. Egy informatikus bérének töredékéért el tudjuk látni ezeket a feladatokat, s az sem hátrány, hogy egy-egy adott probléma esetén tőlünk mindig a legkompetensebb szakember megy ki a hiba elhárítására. Egyre több olyan cég jelentkezik nálunk, akik ezeket a feladatokat a korábbi amatőr, vagy házi megoldások he-lyett komolyabb kézbe kívánják adni.
– Ilyenkor átvilágítjuk a már meglévő hardver- és szoftverállományt, megnézzük milyen alkalmazásokat használnak. Aztán tisztázzuk, hogy mindezeket ténylegesen mire szeretnénk felhasználni. A cél az, hogy összhangba hozzuk a megfelelő gépeket és alkalmazásokat, s javaslatokat tudjuk tenni annak érdekében, hogy hatékonyabbá tegyük a már meglévő rendszert. A legtöbb esetben megdöbbennek, hogy alapvetően az alap infrastruktúra megfelelő, csupán kisebb átcsoportosításokat, változtatásokat kell eszközölni, s máris ésszerűbb, stabilabb, biztonságosabb lesz a korábbi rendszerük. Mindig a lehető legkevesebb befektetéssel az igényeknek megfelelő legjobb megoldásra törekszünk. Ha nem így gondolkodnánk, ha nem ezt tennénk, nem lennénk itt húsz éve!

– Milyen a piaci pozíciójuk? Van valami igazi versenyelőnyük, ami megkülönbözteti önöket más számítástechnikai cégektől?
– A magunk szegmensén belül mindenképpen piacvezető cégnek számítunk. ’95-96 környékén az lendített rajtunk sokat, hogy a kereskedelem mellé szolgáltatási palettát is kialakítottunk. A MATÁV-val is akkor kötöttünk szerződést. Tudtuk mi az, hogy hálózat, számítástechnikai kereskedelem, telefonközpontok szerelése, vagyis tudtunk mindent, ami az IT fogalomkörébe beletartozott. Főleg akkor vált ez óriási előnnyé, amikor az ipari parkba elkezdtek letelepedni a külföldi cégek. Történt egy zöldmezős beruházás, az új cégek keresték a helyi partnert, aki ezeket az IT-szolgáltatásokat megoldja a számukra, s mi maximálisan meg tudtunk felelni ezeknek az elvárásoknak. Az első ilyen partnerünk az FCI volt és a Grundfos, majd ezek a munkák aztán hozták a többit is. Az önkormányzat is örömmel vette, hogy profi módon ki tudjuk szolgálni ezeket a vállalatokat. Az ipari parkban így nagyon sok multinacionális cég a partnerünkké vált, olyanok mint a Coloplast, vagy annak a nyíregyházi gyára a Wiston, vagy a Sanmina új gyára, a székesfehérvári összeszerelőüzeme, de folytathatnám a sort a FOXCONN-nal, a KNORR-BREMSE Hungáriával amely most Budapesten éppen egy új gyárat épített, ott például egy 2500 végpontos hálózatot terveztünk és építettünk nekik. De volt már ennél jóval nagyobb ilyen jellegű munkánk is, Székesfehérváron például egy tízezer végpont feletti hálózatot volt szerencsénk tervezni és kivitelezni. De tömegével építettünk hálózatot iskoláknak, biztosítóknak, intézményeknek, hivataloknak is. Mondhatjuk, hogy ezen a téren számtalan referenciával, és komoly tapasztalattal rendelkezünk.

– Hány fővel dolgoznak ma, s mekkora forgalmat bonyolítanak?
– 150-200 millió forint közötti az árbevételünk, tízen vagyunk már hosszú ideje. A tíz főből öt mérnök, két fő pedig adminisztratív munkát végez. A tulajdonosok közül hat itt dolgozik a cégben, s mondhatjuk baráti társaságként indultunk, s a későbbiekben is azok maradtunk. Sok olyan típusú összejövetelt - csapatépítést, kirándulást, bulikat, név- és szülinapokat - tartottunk együtt, amelyek még inkább csapattá kovácsoltak bennünket. Mi mindig is támogattuk ezeket, pont azért, hogy a baráti hangulat megmaradjon.
A képzéseket is maximálisan pártoltuk, amit csak lehetett támogattuk. Hárman végeztek főiskolát a cég hozzájárulásával. De ugyan így fontosnak tartottunk minden támogatást, a mikuláscsomagtól, a karácsonyi ajándékon, az iskolakezdési támogatáson át, az egyéb céges juttatásokig, amit a törvény megengedett.

– A Korall Kft. nevével gyakran lehet találkozni különféle külsős támogatások kapcsán is. Ezt miért tartják fontosnak?
– 2004-ig ahol csak tudtunk igyekeztünk segíteni, mert mindig is fontosnak tartottuk a karitatív munkát. Aztán rájöttünk, hogy óriási visszaélések voltak. Onnantól nagyon megválogattuk, hogy mire fordítsuk a pénzünket. A Tatabányai Rotary Clubnak tagja vagyunk, ők olyan szervezet, akik egy forintból nyolc-kilencet képesek létrehozni. Elsősorban az ilyen jellegű szervezeteket támogatjuk, nekik juttatjuk adományainkat.

– A húszéves jubileum óhatatlanul nem csak a visszatekintést, de a jövőre vonatkozó elképzeléseket is felszínre hozza. Hogyan tovább? Milyen a jövőképük?
– Fontosnak tartom a fiatalítást. Mivel mindig az vitt bennünket előre, hogy újabb lábakat növesztettünk, ezért most is ebben gondolkodunk. Persze most is kapcsolódik a számítástechnikához és a hálózatépítéshez. Úgy hívják „gyengeáram-csomag”. Egyre több vállalat már így írja ki a pályázatait: erősáram, gyengeáram és gépészet. Ezekre keres partnert. Ezek persze mind-mind rengeteg részterületet ölelnek fel. Mi szeretnénk egy ilyen „gyengeáram-csomagot” nyújtani a partnereinknek.

 

 A fenti cikket is megtekintheti modern,
FPF alapú digitális kiadásban!

2010.08.18. 10:40
   Üzleti magazin


132. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



131. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



130. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



129. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



128. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



127. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



126. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



125. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



124. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



123. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



122. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



121. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!



120. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!



119. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!



118. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!


117. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!



116. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!


115. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!



114. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!


113. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!


112. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!


111. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!


110. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!


109. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



108. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!    Lapozós verzió!



107. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!  böngészős verzió!  Lapozós verzió!



106. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!



105. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!


2011. 104. szám pdf

2011. 104. szám lapozós

2011. 104. szám 
böngészős verzió

 


2011. 103. szám pdf

2011. 103. lapozós

2011. 103. szám 
böngészős verzió


2011. 102. szám
böngészős verzió

2011. 102. szám - pdf verzió


2011. 101. szám
(lapozgatós)

2011. 101. szám 
böngészős verzió




2010. 10-12. szám pdf

2010. 10-12. lapozós

2010. 08-09. szám pdf

2010. 08-09. lapozós

2010.08-09. böngészős verzió


2010. nyár

2010. nyár böngészős verzió

2010. nyár letölthető pdf


2010. március-április

2010. március-április böngészős verzió


2010. január-február

2010. január-február böngészős verzió


2009. különszám

2009. Különszám böngészős verzió

Archivum

   Borászati kalauz

A Királyi Régió borászati
és turisztikai kalauza
2011

A Közép-dunántúli
Régió Szállás és
Gasztrokalauza
2009 (20 MB)

A Közép-dunántúli
Régió Szállás és
Gasztrokalauza
2008 (23 MB)

vendeg2007.jpg

A Közép-dunántúli
Régió Szállás és
Gasztrokalauza
2007 (26 MB)

ÁllásÉpítőiparKisipari gyártóMezőgazdaságSajtó, MédiaVallás
ÁruházFaiparKisipari szolgáltat...MinőségbiztosításSzálláshelyVas, Acél, Színesfé...
Autó, MotorFémszerkezetek gyár...KiskereskedőMobiltelefonSzállítás, Fuvarozá...Vegyipar
Biztonság, Biztonsá...Film, Fotó, OptikaKölcsönzésMűszaki cikkSzámítás- és Irodat...Vendéglátás
BútorFilm-, Mozi-, Szính...Könyv, ZeneMűvészeti tevékenys...Szépség, EgészségVillamosság
CégügyekHobbiKörnyezetvédelem, h...NagykereskedésSzivattyúkÜvegtechnika
CsaládIdegennyelvKözhasznú informáci...Nyomda, Sokszorosít...Szolgáltatás
DivatáruIngatlanKözigazgatásOktatásTakarítás 
EgészségügyIpari üzem, Gyár, B...KözüzemPénzügyTávközlés, telefon,... 
ÉlelmiszerKedvenceinkLakberendezés, Otth...Reklám, DekorációTervezés 
Energia, Fűtés, VízKereskedelemLátnivalókRuházatUtazás