szlovák
HÍRPORTÁL TURISZTIKAI PORTÁL Cégjegyzék Regio Regia Üzleti Magazin Webstúdió Webáruház
-=- Szeretné itt látni a saját ajánlatát is? Vegye fel velünk a kapcsolatot! -=- Regio Regia - A Közép-dunántúli Régió vállalkozóinak üzleti magazinja Telefon: 34/310-971
   Kapcsolat

REGIO REGIA
a Közép-dunántúli Régió Értékteremtőinek Magazinja

Kiadó:
Regio Regia Nonprofit Kft.

ISSN-szám:
online: 1787-3010
nyomtatott: 1785-7074

Szerkesztőség:
2800 Tatabánya, Táncsics M. út 51.

Telefon:
34/310-971

E-mail:
info@regioregia.hu

 

KEM-BRIDGE WEBSTÚDIÓ

KEM-Bridge Net

Iroda:

2800 Tatabánya, Táncsics u. 51.

Telefon:
34/310-971

E-mail:
info@kembridge.hu

 

   MTI

   Tatabánya Kártya

Regio Regia HírportálRegio Regia HírportálRegio Regia HírportálRegio Regia Hírportál


Csináljuk meg Magyarországon!

Interjú Vértes Tiborral, az Agárdi Pálinka főzőmesterével
Csináljuk meg Magyarországon!

Magyar ember és a pálinka bensőséges viszonya nem kérdéses, és ha a családban nem is, de a szomszédban biztos van PET palackban „jófajta háziból”. A saját használatra történő pálinkafőzés kimenetele sokféle lehet, ám néhányan a hivatásukká választják a magyar pálinkát. Az Agárdi Pálinka hetedik éve rendre hozza el az országos és a nemzetközi versenyek aranyérmeit, s az Agárdi márkanév mára egyértelműen a kiemelt minőséget jelenti az ízlelés és érzékelés világában. A minőségre a főzőmester személye a garancia. Vértes Tiborral arról – is – beszélgettünk, mikor lett számára a pálinka katalizátorból kulináris élménnyé.

– Melyik volt az a nagy találkozás a pálinka és ön között, amely végül meghatározta  a viszonyukat?
– Akkor már több mint tíz éve éltem a Fertő-tó osztrák oldalán, a burgenlandi mezőgazdasági kamaránál dolgoztam szaktanácsadóként. Ausztriában gyakorlat, hogy a kamara a rendszeres továbbképzésen kívül személyes tanácsadással is segíti a tagjait. Épp egy ilyen gyümölcstermesztési problémát kezeltünk, amikor a gazda meghívott, kóstoljam meg a gyümölcspárlatait. Azoknak a párlatoknak tényleg gyümölcsízük, illatuk volt, számomra meglepő, kulináris élményt jelentettek. Így kezdődött a pálinkafőzői karrierem, hiszen addig a pálinka csak katalizátor volt, ami olykor-olykor a hangulat gyors javulását szolgálta. Akkor azonban a kamarai munka mellett elkezdtem kitanulni a mesterséget – előbb az elmélettel ismerkedtem, majd egyre jobban belemerültem a gyakorlati részébe is. Végül vásároltam egy saját pálinkafőzdét, de ez még mindig a kamarában vállalt munkám mellett, kvázi hobbiként működött.

– Ha jól tudom aztán következett még egy sorsfordító találkozás – a későbbi üzlettársával…
– Már egészen kitanultam a pálinkafőzés tudományát, amikor a középiskolás osztálytalálkozómra voltam hivatalos. A vacsora jó hangulatban telt, iszogattunk is közben, s azt találtam mondani régi jó barátomnak, Szabó Lacinak, hogy kóstolná csak meg az én pálinkámat, nem nyúlna többet ahhoz, ami a poharában volt. Kis idő múlva Laci meglátogatott Ausztriában, s pálinkakóstolás közben kitárgyaltuk a magyar és az osztrák piac helyzetét – majd ő volt az, aki előállt az ötlettel: Csináljuk meg Magyarországon a saját pálinkafőzdénket! Én mindig is erősen kötődtem Magyarországhoz, szívesen éltem volna már újra itthon. A kellő szakmai tudás, az egyáltalán nem olcsó technológia ismerete a rendelkezésemre állt. Hát így indult a közös vállalkozás, az Agárdi Pálinkafőzde megalapítása.

– Székhelynek Agárdot választották. Miért éppen Agárd?
– Szakmai szempont volt, hogy mezőgazdasági, azon belül gyümölcstermesztéssel foglalkozó terület legyen ahová települni szeretnénk, míg üzletileg Budapest és az autópálya közelsége volt meghatározó. Ezek alapján még mindig dönthettünk volna más település mellett, azonban itt még voltak szakmai kapcsolataim. 2001-ben indult el az Agárdi Pálinkafőzde, amelyben Szabó Laci feladata a cégvezetés, annak minden nyűgjével együtt. Nekem megadatott, hogy kizárólag a szakmai résszel foglalkozhassak, kísérletezhessek kedvemre.

– Családi kötődés tehát nincs. Hogy fogadták Agárdon a pálinkafőzdét?
– Valóban nincs egyikőnknek sem, Laci bokodi születésű, én móri vagyok, de már kiskoromban Tatabányára költöztünk. Tatán, a Jávorka Sándor Mezőgazdasági Szakkö-zépiskolában lettünk osztálytársak Lacival, barátok.
– Kezdetben az agárdi közösség biztalmatlanul fogadta a vállalkozásunkat, amelynek pálinkafőzéssel járó feltételezett bűz volt a legfőbb oka, legalábbis akkor ez élt az köztudatban a pálinkafőzéssel kapcsolatban, nem ismerték a technológiánkat, hiszen a legmodernebb Christian Carl gépekkel a pálinkafőzés egyáltalán nem jár bűzzel, csak a gyümölcs finom illata, amit érezni lehet a készítés során
– Ahogy teltek az évek, elfogytak az okok, amelyek az ellenszenvet táplálhatták volna, hiszen az Agárdi Pálinkafőzde telephelye rendezett, parkosított, minden évben jutott a fejlesztésekre is. Megépült az Agárdi Pálinka Vendéglő is, ahol a pálinkáinkra jellemző minőséget kínáljuk a gasztronómia területén is – Majzinger János séf vezetésével, akiben a legjobb szakembert találtuk meg erre a feladatra.
– Emellett igyekszünk kivenni a részünket az agárdi, gárdonyi, a velencei-tavi turisztikai feladatokból, nem csak partnerek, támogatók vagyunk a rendezvények szervezésében, lebonyolításában, de kezdeményezzük is az együttműködést a környékbeliekkel. Higgye el, az osztrák oldalon jól megtanultam, hogy együtt sokkal könnyebb, csak ez a magyar fejekbe fér bele nehezebben.

– Így van ez szakmai berkekben is?
– Sajnos igen, sok tanulnivalónk van még az összefogásról. Itthon a szakma nem tud egy irányba menni, így nemzetközi szinten képtelenek vagyunk a nemzetünket olyan sikeresen képviselni, ahogyan lehetne.
– 2002-ben a magyar pálinkafőzők nem tartottak normálisnak bennünket, hogy százmilliós beruházással prémium kategóriás párlatokat akarunk palackozni.
– A borászok a kilencvenes években már megtörték a jeget, ők képesek voltak kialakítani, illetve megtalálni azt a célközönséget, amelynek igénye és lehetősége van minőségi borokra Magyarországon. Egészen vékony az a fogyasztói réteg, aki ugyanezt keresi pálinkában is, de az igazi, gyümölcsből készült valódi pálinka nem is tömegtermék. A tavalyi évben 120 000 palackot töltöttünk meg, ez a szám elmehet 140 000 palackig, de tovább nem. Ennyi az, amennyiért még személyes felelősséget tudok vállalni. Az én munkám nem ott kezdődik, hogy beérkezik a gyümölcs a főzdébe, a gyümölcsösben választom ki a legjobb minőséget. A termeléstől a feldolgozásig figyelemmel kísérem az útját, s eszerint készül belőle pálinka, vagy Agárdi minőségű gyümölcslé, szörp, lekvár. Egyszóval minden, amire nagyszüleink is használták a gyümölcsöt.

– Lassanként elnyeri az összes címet, elismerést, egy idő után elfogy az alapanyag-kínálat, amellyel kísérletezni lehet. Meg lehet megmaradni a szakma művészének, vagy elszürkülhet iparossá az ember?
– Tizenöt éve főzök pálinkát, még nagyon új vagyok a szakmában. A variációk száma a gyümölcsfajokon belül a fajtáknak, az érettségi foknak köszönhetően végtelen, és csak izgalmasabb lesz az újabb és újabb szakmai fogások megismerésével, kipróbálásával. A pálinka gyümölcsből készül, s mint ilyennek, megvan az a természete, hogy minden év, minden termés az időjárástól és még sok tényezőtől függően más és más. Ezért számomra minden év kihívás – megtalálni azt, amelyből az év kiemelkedő pálinkáját lehet főzni, s azt addig tökéletesíteni, mint a gyémántot, addig csiszolgatni, amíg valóban az nem lesz. Az érdeklődés így folyamatosan fennmarad, a külvilággal vívott harc az, ami nyűggé válhat.

Agárdi Pálinka Vendéglő
Vendéglőnk 2010 augusztusától nemcsak előre bejelentkezett vendégeket fogad. Megnyitjuk kapuinkat a la carte étteremként is: a magyar gasztronómia finomságaival találkozhat nálunk, az egyszerűbb, hagyományos ízektől a kerti kemencéinkben is elkészíthető izgalmas ételeken át, a gourmet fogásokig. Jelen leszünk az interneten, a facebookon, blogunkon keresztül közvetlenebb kapcsolatot szeretnénk kezdeményezni, erről bővebben honlapunkon a
www.agardi.hu oldalon olvashatnak. Találkozzunk Agárdon, az Agárdi Pálinkafődében! Szeretettel várjuk!

Agárdi Cigánymeggy Fesztivál –
a pálinkafőzési szezon kezdete

Pálinkás jó reggelt! Így köszöntünk július 3-án az Agárdi Pálinkafőzdében egymásnak a pálinkafőzde kulturális és gasztronómiai ünnepének reggelén Agárdi Cigánymeggy Pálinkával koccintva. Megérett a cigánymeggy, kezdődik a pálinkafőzési szezon, ezt ünnepeltük együtt a hagyományosnak számító fesztiválunkon.

Délelőtt a gasztronómiáé volt a főszerep: a szakácsverseny házigazdája Bodrogi Gyula volt. Magyarország vezető éttermeinek séfjei, ismert borászok, a Fejér megyei tűzoltók, a megyei rendőrség felsővezetői jöttek el hozzánk, hogy versenyezzenek egymással a házinyúl szabadtűzön való elkészítésében. Miért pont a nyúl? A magyar lakosság számára kevésbé ismert a házinyúl húsa, pedig nem is gondolnánk, mennyire kívánatos lenne a fogyasztása. Energiatar-talma alacsony, jelentős a fehérjetartalma és kedvező az aminosav-összetétele, ezért kiválóan alkalmas a fejlődésben lévő gyermekek, illetve sportolók számára is. A bírálatot Magyarország ismert és elismert gasztronómiai szakemberei vállalták: Bíró Lajos (Bock Bisztro), Gianni Annioni (Pommo D’Oro Étterem), Csapody Balázs (Kistücsök Étterem, Balatonszemes), Kovacsik Tamás (Rézkakas Étterem), Harmath Csaba (Aréna Catering). A szakácsverseny után a zsűri mutatta be tudományát látványos főzőshow keretében.
Nemcsak főztünk aznap: népzenei koncertet és táncházat tartott a gyerekeknek a Kerek Erdő Zeneműhely, majd a Sukorói Ifjúsági Táncegyesület műsorát nézhettük nagy csodálattal és kitörő tapssal jutalmazva. Egy órakor a 100 tagú cigányzenekar 4 művésze lépett fel, hogy az ebédhez muzsikáljon nekünk. A kitűnő nemzetközi eredményeket elért fehérvári karatésok az Alba Shotokan Dojo bemutatója után Egyed István solymász tartott bemutatót a solymászat hagyományairól, ember és állat kapcsolatáról.
Eljött közénk a főleg fehérvári játékosokból álló magyar krikettválogatott is, majd az agárdi női és fiú rögbisek bemutatóztak. Váczi Péter edző és a magyar női rögbiválogatott csapatkapitánya láttatta meg a rögbisport szépségét, és hallhattunk eredményeikről, amikre igazán büszkék lehetünk.
Délután Karosi Julia jazztriója sikeres koncertet adott. Majd a kismarosi Dunakanyar fúvósegyüttes aratott nagy sikert, népszerű dallamokat: slágereket, filmzenéket játszottak, az Operett Voices társulat pedig énekelt és táncolt nekünk operettslágereket szívünket melengetve. Andalúz flamencoegyüttes és táncosok szenvedélyes produkciója következett utánuk. A spanyolgitárok elhalkulását a Szőke-Badár kettős stand up comedyje váltotta. A hangulatot a Drumsters dobegyüttes fokozta, ezután sokak kedvence Dukai Regina lépett a színpadra, majd a ceglédi Gríz zenekar muzsikált – utcabál és tánc éjfélig!
Köszönjük mindenkinek, aki eljött! Találkozzunk jövőre is az Agárdi Cigánymeggy Fesztiválon július első szombatján!

 

 A fenti cikket is megtekintheti modern,
FPF alapú digitális kiadásban!

2010.08.18. 11:07
   Regio Regia magazin


135. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



134. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



133. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



132. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



131. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



130. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



129. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



128. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



127. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



126. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



125. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



124. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



123. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



122. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



121. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!



120. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!



119. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!



118. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!


117. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!



116. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!


115. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!



114. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!


113. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!


112. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!


111. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!


110. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!


109. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



108. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!    Lapozós verzió!



107. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!  böngészős verzió!  Lapozós verzió!



106. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!



105. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!


2011. 104. szám pdf

2011. 104. szám lapozós

2011. 104. szám 
böngészős verzió

 


2011. 103. szám pdf

2011. 103. lapozós

2011. 103. szám 
böngészős verzió


2011. 102. szám
böngészős verzió

2011. 102. szám - pdf verzió


2011. 101. szám
(lapozgatós)

2011. 101. szám 
böngészős verzió




2010. 10-12. szám pdf

2010. 10-12. lapozós

2010. 08-09. szám pdf

2010. 08-09. lapozós

2010.08-09. böngészős verzió


2010. nyár

2010. nyár böngészős verzió

2010. nyár letölthető pdf


2010. március-április

2010. március-április böngészős verzió


2010. január-február

2010. január-február böngészős verzió


2009. különszám

2009. Különszám böngészős verzió

Archivum

   Borászati kalauz

A Királyi Régió borászati
és turisztikai kalauza

Lapozható verzió

 

   Hasznos

Új rovatot indítunk portálunkon! Hasznos, megfontolandó tényekről, információkról, problémákról tájékozódhatnak cikkeinkben, ahol természetesen a megoldásról is lehet olvasni!

Tovább >>> 

ÁllásÉpítőiparKisipari gyártóMezőgazdaságSajtó, MédiaVallás
ÁruházFaiparKisipari szolgáltat...MinőségbiztosításSzálláshelyVas, Acél, Színesfé...
Autó, MotorFémszerkezetek gyár...KiskereskedőMobiltelefonSzállítás, Fuvarozá...Vegyipar
Biztonság, Biztonsá...Film, Fotó, OptikaKölcsönzésMűszaki cikkSzámítás- és Irodat...Vendéglátás
BútorFilm-, Mozi-, Szính...Könyv, ZeneMűvészeti tevékenys...Szépség, EgészségVillamosság
CégügyekHobbiKörnyezetvédelem, h...NagykereskedésSzivattyúkÜvegtechnika
CsaládIdegennyelvKözhasznú informáci...Nyomda, Sokszorosít...Szolgáltatás
DivatáruIngatlanKözigazgatásOktatásTakarítás 
EgészségügyIpari üzem, Gyár, B...KözüzemPénzügyTávközlés, telefon,... 
ÉlelmiszerKedvenceinkLakberendezés, Otth...Reklám, DekorációTervezés 
Energia, Fűtés, VízKereskedelemLátnivalókRuházatUtazás