In Memoriam – 75 éve születtek
Európa Nap – Párbeszéd Napja Dorogon

A dorogi Európa Napot, a Párbeszéd Napját kiállítással nyitották meg a szervezők, két neves dorogi alkotóra emlékeztek, akik az idén lettek volna 75 évesek. A második nap sem telt eseménytelenül, a város vezetői bemutatták Dorog Integrált Városfejlesztési Stratégiáját, azt a dokumentumot, amely a város jövőjét minden valószínűség szerint alapvetően meghatározza majd.

Az Európa Nap nyitányaként Robert Schumann Álmodozás című műve hívta a közönséget a Dorogi Galériába. Demeter Ferenc klarinéton és Szendi Ágnes zongorán keltette életre a dallamokat. Ahogy Demeter Ferenc elmondta, nem véletlenül esett választása erre a darabra. Hisz mindkét, a kiállításon szereplő művész nagy álmodozó volt, és mindkettejüket jól ismerte. Azért beszélt róluk múlt időben, mert már régóta nincsenek köztünk. Idén lenne 75 éves a két neves dorogi alkotó: Árvai Ferenc és Furlán Ferenc. Ez alkalomból gyűjtötték egybe műveiket a kiállítás rendezői.

A két alkotó színterei azonosak, de egyetlen művészeti ágba sem lehet őket besorolni sokrétű tevékenységük miatt – emelte ki Wehner Tibor művészettörténész megnyitójában. Úgy véli, inkább képzőművésznek kell őket nevezni. Sokszínűségük révén a dorogi közösségi terekben ma is jelen levő alkotók.
Furlán Ferencet leginkább emberközpontú művészete jellemzi. Árvai Ferenc klasszikus, de egyben újító szobrász is volt, ezen vonása kisplasztikában és monumentális szobrokban is megnyilvánult, szeretett új anyagokkal kísérletezni.
A művészettörténész szerint ez a kiállítás figyelemfelhívás az elvégezendő munkára, sürgető igény mutatkozik a két művész munkásságának feldolgozására. Nevük összefonódott a várossal, a XX. század második felének krónikája nem írható meg nélkülük. Még ma is messzire repítenek.
Megható része volt a kiállításnak, amikor régi televíziós felvételek segítségével a teremben elhelyezett monitorokon találkozhattunk a két művésszel, amint életükről, munkásságukról beszélnek.

Másnap bemutatásra került Dorog Integrált Városfejlesztési Stratégiája. A konferencián az intézmények, civil szervezetek és a városvezetés képviselői jelentek meg. Dr. Tittmann János polgármester beszélt a programról, és kiemelte, hogy ez a dokumentum a helyi társadalmi összefogás, közös gondolkodás eredménye. Szakmai, szakhatósági, és civil párbeszéd folytán állt össze egy művé. Valamennyiünk közös alkotása. Ez a program 2018-ig szabja meg legfontosabb tennivalóinkat, persze nem kizárólagosan; hiszen az aktuális igényekhez alkalmazkodóan újabb ele-mek is beemelhetők. A polgármester megköszönte a város lakosságának, hogy hozzájárultak a megalkotáshoz, és reméli, hogy az elképzelések ezáltal egy széles kör igényeinek felelnek meg. A programnak egyszerű, világos szerkezete van. Hogy mit is tartalmaz?
Meghatározza Dorog térségbeli szerepét, a városrészeket újragondolja. Meghatározza a veszélyeztetett területeket, a jövőképet, nagy volumenű programokat, fejlesztési stratégiát ír le. Külön követelményként, antiszegregációs, azaz esély-kiegyenlítési programot is tartalmaz. Meghatározza a megvalósításhoz szükséges eszközrendszert is. Összefoglalja az önkormányzat kompetenciáit és a partnerséget. Dr. Tittmann János kiemelte: a partnerség az alfája és az omegája ennek a programnak.
A stratégia kitér városunk erősségeire és gyengeségeire is, és a konkrét fejlesztéseket tartalmazza. Például a „falu” városrészhez kapcsolódó elképzelések között hangsúlyos a könyvtár felújítása, a házasságkötő terem kialakítása. Az intézmények háza és a rendőrség épületének kialakítása már célegyenesben van. A szakrendelő felújítása is hamarosan kezdetét veszi. Mivel a rendőrség jelenlegi épülete, Schmidt Sándor volt háza felszabadul, ennek hasznosítására is gondolni kell. Tervezik a Reimann altáróban egy bányászati múzeum kialakítását. Az esztergomi úton graffiti kerítést szeretnének kialakítani. Tervben van az önkormányzati intézmények energetikai felújítása. Nem maradhatnak el az útfelújítások, parkolók kialakítása, a közterek szépítése. Szükség van egy vásárcsarnokra, kereskedelmi és szolgáltató egységekre. A lakóterületeket is növelni kell az régi ipari területek helyén, így a Rákóczi út és a vasút által határolt részen.
A „kolónia” városrészbe kerül a zeneiskola a volt Dózsa iskola épületébe, és a birkózóklubnak is itt szeretnének helyet biztosítani. Folyamatban van az intermodális közlekedési csomópont ügye. Igény van egy ifjúsági csarnok kialakítására. Ebben a városrészben is sor kerül az intézmények infrastrukturális fejlesztésére. Itt sem maradhatnak el az útfelújítások.
Az antiszegregációs program szerint Dorogon erősen leromlott terület nincs, de vannak olyan részek, amire figyelni kell a szociális viszonyok miatt.
Ezt szolgálja a Panel Plusz program, a közmű és közlekedésfejlesztés, adósságkezelés, közoktatási rendszer átalakítása. A cél idegen nyelven tudó, hatékonyan kommunikáló, önérvényesítő, egészséges gyerekek nevelése.

A tervek között szerepel még a városi marketing kommunikáció fejlesztése, turisztikai fejlesztések.
A polgármester szerint a stratégia megalkotása azt bizonyítja, hogy képesek voltak együtt gondolkodni, és együtt meghatározni a város fejlesztésének fő irányait.
A teljes program a városi honlapon is olvasható, a jobb oldali menüsor IVS gombja alatt található.

A napot a bányászzenekar teltházas tavaszi koncertje zárta, Zagyi István vezényletével.

Furlán Ferenc (1935-1998)
Festőművész. Főiskolai tanulmányait 1963-ban végezte. Sokoldalú művész, foglalkozott a grafika különböző válfajaival, táblaképfestészettel, készített pannót, üvegablakokat. Számos egyéni és csoportos kiállításon vett részt. Grafikáit rangos folyóiratokban publikálta. Művészi munkássága mellett vizuális nevelőtevékenységet is folytatott. Dorogon rendszeresen kiállította munkáit. Grafikáit rangos folyóiratokban publikálta. Művészi munkássága mellett vizuális nevelőtevékenységet is folytatott, vezette a dorogi képzőművész kört, alapítója volt Dorog Város Barátai Egyesületének. Hagyatékát családja – kívánságának megfelelően – a városnak adta, gondozója a Furlán Ferenc Képzőművészeti Közalapítvány. Dorogon látható egyéb alkotásai: Üvegablak (művelődési ház színháztermének lépcsőháza), Bányászélet (színházi előcsarnok), két munkáját Dorog Város Kulturális Közalapítványa vásárolta meg (megtekinthető az Arany János Városi Könyvtárban). Szobrot állított Kucs Béla emlékének (Zrínyi iskola emlékkertje). Részese volt több dorogi emlékmű elkészítésének (56-os emlékkő, Hűségnyilatkozat emlékműve a Hősök terén, Rockefeller-emlékkő a Jubileumi téren stb.). Kitüntetései: Stúdiódíj (1964), Komárom megyei Ösztöndíj (1974), Szoc. Kultúráért (1976), Pro Urbe Díj (1995), Dorogiak Dorogért Alapítvány elism. okl. (1994), a Magyar Szakszervezet Nívódíja (1992).

Árvai Ferenc (1935-2004)
1935-ben született Kalocsán. 1956-ban felvételt nyert a Képzőművészeti Főiskolára, ahol 1962-ben szobrász szakon végzett. Önálló és csoportos kiállításokon többször szerepelt, gyakori témája a bányászat. Munkái külföldön: Kuba, USA, Anglia, Románia, Lengyelország, Bulgária stb.; itthon Székesfehérváron, Kecskeméten, a Magyar Nemzeti Galériában, a Pest megyei Ferenczy Múzeumban, Várpalotán, Keszthelyen, Hévízen stb. láthatók alkotásai. Köztéri munkái Dorogon: Római katona (műv. ház. - elveszett), Bányász emlékmű (Jubileumi tér 1981.), Emléktábla a település 800. és a szénbányászat 200. évfordulója tiszteletére (Hősök tere 1981.), 14 kálvária-stáció (Kálvária-hegy 1996 - a művész ajándéka), Kitelepítési emlékmű (Templom tér 1997 - a művész felajánlása), Schmidt Sándor-emléktábla (1997). Az Art Philadelphia Művészeti Díj tulajdonosa. 1996-ban Pro Urbe Díjjal tüntették ki.

Árvai Ferencnek ma is látható köztéri munkái:
Kitelepítési emlékmű (A kitelepítések 50. évfordulójára állítatta Dorog Városa 1997-ben. Hősök tere)
Jubileum téri bányász emlékmű (Az emlékművön Prometheus szobra az alkotó munkája, 1981)
A felújított Kálvária stációk képsorozatai, Végh Éva festőművésszel közösen (1996)

Budapest:
Az Emlékhely ‘56 Alapítvány megrendelésére 2001-ben készített szoborkompozíciót,
a budapesti Széna téren, a MAMMUT-bevásárlóközpont mellett felállításra került 1956-os emlékműhöz.

A fenti cikket is megtekintheti modern, FPF alapú digitális kiadásban!