Borbála kultusz Magyarországon

Európa csaknem minden országában évszázadok óta megünneplik december 4-én a bányászok védőszentjének, Szent Borbálának napját. Borbála életének ugyan egyetlen mozzanata sem kapcsolódott a bányászathoz, ennek ellenére már a középkorban sokoldalú védőszentként tartják számon: oltalmaz a hirtelen halál, a sebesülés, a villámcsapás, az égiháború és a tűzvész ellen. Kultuszának elterjedésében és fennmaradásában fontos szerepet játszott az, hogy a bányászok természettel vívott harca közös hagyományokat, szokásokat alakított ki a szakma művelői kö-zött. Az erre utaló első írásos emlékek szerint 1350 körül Németalföldről, Kuttenbergből indult el tisztelete. Hazánkban 1945 előtt minden bányánál többé-kevésbé megünnepelték Borbála napját. Ezen a napon a bányászok templomba mentek, szentbeszédet hallgattak, utána nagy ünnepség, mulatság következett. Magyarországon a Borbála-nap megünneplése 1945 után megszakadt, majd a nyolcvanas években, az újabb bányanyitások idején ismét ünnepé vált a bányászok körében. Ezt a hagyományt ápolja és eleveníti fel a tatabányai rendezvénysorozat.

Kiállítások

A háromnapos Szent Borbála napi rendezvény a Szent Miklós gyermekrajzpályázat-kiállítás megnyitójával kezdődött. A pályázatra 7 és 14 év közötti általános iskolás gyermekek alkotásait várták. Pályázni technikai megkötés nélkül adventi, bibliai és a szentek életével kapcsolatos témákban lehetett. A Szent Miklós püspökről elnevezett rajzpályázat első három-három he-lyezettjét Szent Miklós Diplomával és egyéb ajándéktárgyakkal jutalmazták a szervezők.

Pogány Ö. Gábor, A Közművelődés Háza Kortárs Galériájában nyitotta meg a Szentek és Madonnák című képzőművészeti kiállítást. A XX. és XXI. századi művészettörténészei és elméleti szakemberei hajlamosak az egyházi tematikájú műveket nem venni figyelembe. Éppúgy „alkalmazott művészet”-nek tekintik, mint az egykor volt diktatúrák művészetét vagy a reklámgrafikát.

A kiállításon szereplő művészek közül többen már jó ideje e témában is otthon vannak. Giczy János szárnyasoltárait jól ismeri a hazai kiállítás-látogató. Néha ugyan az oltárok tábláin profánabb, olykor személyesnek tűnő képeket látunk, de ezek sem mentesek az áhítattól. Bráda Tibor nem csak hazai templomokat díszített üvegablakokkal, de Mária-oltára a dél-francia Mougin város katolikus templomának ékessége.

A Tatabányán jól ismert Tenk László is több egyházművészeti kiállítás sikeres résztvevője volt korábban. Szent Kristófot sem először festette meg. A tárlaton látható képén mintha népmesei változatot látnánk, amidőn a kis Jézuska súlya hatalmas teherként nyomja Kristóf vállát.

A „Szén–Kor-Kép” című fotókiállításnak a városi múzeum adott helyet. A tárlatot P. Tóth Enikő művészettörténész ajánlotta az érdeklődők figyelmébe. A Szent Borbála napi tárlaton a Kép-Szín-Tér Fotóművészeti Műhely tagjai szerepelnek alkotásaikkal. A fotóművészetet kedvelő közönség tíz fotóművész több mint száz munkáját ismerheti meg.

Gyermekprogramok, könyvpremier

A karácsony méltó megünneplésének elengedhetetlen része az advent. Az ünnepet megelőző négy hét, a várakozás a Kisjézus megérkezésére. Ezeknek a gondolatoknak a jegyében rendeztek A Közművelődés Háza aulájában adventi kézművesvásárt és játszóházat a gyermekeknek és szüleiknek. Pénteken moldvai csángó táncház színesítette a programot a Cserszömörce együttessel. Szombaton a pécsi Márkus Színház Betlehemi történet című bábelőadása szórakoztatta a vásárba látogatókat.

Hiánypótló, fontos helytörténeti kiadvány könyvpremierje volt december 3-án a Tatabányai Múzeumban. A Gyüszi László szerkesztésében megjelent munkát Bencsik János polgármester ajánlotta az érdeklődők figyelmébe.

A helytörténész-szerkesztőtől megtudhattuk, hogy a két kötetesre tervezett Tatabányai történelmi olvasókönyv első kötete a kezdetektől a 19-20. századig tartalmaz válogatott forrásszemelvényeket, dokumentumokat, leírásokat, tanulmányrészleteket, statisztikai adatokat. A szövegekhez tartozó jegyzetek megkönnyítik azok értelmezését, s az olvasók és kutatók figyelmét további forrásokra is felhívják.

A Növekvő Életfa Egyesület gálaműsora

Pénteken a Növekvő Életfa Egyesület jótékonysági gálaműsort rendezett a Jászai Mari Színház, Népházban. Az est bevételét a Bányász fürdő melletti világháborús emlékmű felújítására fordítják. Murányi Ferenc, az egyesület elnöke elmondta: a közösség fontosnak tartotta a város gazdaságát meghatározó bányászatra és a bányászokra való emlékezést. Ezért született meg négy évvel ezelőtt a védőszent napjának előestéjén minden évben megrendezendő gálaest ötlete. Ezen alkalmakkor a Tatabányán élő vagy innen elszármazott művészek lépnek a színpadra. A mostani gálán a közönség többek között a Bárdos Lajos Kórust és Tatabánya Város Vegyeskarát, Tóth Zsóka és Schmidt Magda előadóművészeket, Marosvölgyi Ágnes népdalénekest, Vörös Gyula hegedűművészt, Téri Sándor színművészt, a Tatabányai Bányász Táncegyüttest, a Show Formációs Tánccsoportot, a Tatabányai Big Bandet és Darabos Balázs mesemondót láthatta.

Ünnepi közgyűlés Szent Borbála napján

December 4-én ünnepi közgyűlést tartott Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata. A hagyományoknak megfelelően Bencsik János polgármester ekkor adta át a díszpolgári címeket, az Ezüst Turul díjat és Tatabánya Fejlesztéséért díjat az arra érdemeseknek. Az ünnepi közgyűlést követően, a megjelentek a Szent Borbála téren a bányászhimnusz közös eléneklésével és gyertyagyújtással tisztelegtek a bányászok védőszentje előtt.

Este az óvárosi Szent István templomban ünnepi szentmisét tartottak. A Szent Borbála Napokat az Országos Magyar Bányász és Kohász Egyesület Tatabányai Szervezetének bálja zárta az Árpád hotelben.

T.O.