Eredményességük és elismertségük fő oka, hogy – különösen a helyi megbízások esetén – e munkák „utógondozásában”, a részletesebb operatív programok és intézkedések kidolgozásában és azok végrehajtásának segítésében, menedzselésében, az ehhez szükséges pályázati, befektetői források megszerzésében is szerepet vállalnak, tovább erősítve ezzel az alapítványnak a helyi gazdaság élénkítésében betöltött szerepét. Dr. Tóth Ferenc, a Székesfehérvári RVA ügyvezető igazgatója a mikro-, kis- és közepes nagyságú vállalkozásokat közvetlenül érintő fejlesztési és a hitelezési programjaikat tekintette át.

– Milyen feladatokat jelentett az Önök számára az elmúlt időszakban a mikrohitel-, illetve a finanszírozási programok?

– A Székesfehérvári Regionális Vál-lalkozásfejlesztési Alapítvány szakembe-rei részt vettek a mikrohitel programok országos reformjának kidolgozásában, a finanszírozási programok működtetésében. Az Országos Vállalkozásfejlesztési Hálózat vezetőségének felkérése alapján alapítványunk finanszírozási igazgatóját, Szekfü Tibort delegálta a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium által létrehozott, mikrohitel reformokat előkészítő szakmai bizottságba. Itt kollégánk készítette el a hitelintézeti törvény módosítására vonatkozó javaslatát és annak indoklását, a mikrohitelezés jogi hátterének egyértelműsítéséhez szükséges GKM rendelet, és kormányrendelet tervezetét.

Javaslatainknak megfelelően a Magyar Országgyűlés módosította a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvényt. Ezután a Helyi Vállalkozói Központok – így alapítványunk is – külső hitelintézet igénybevétele nélkül működtetheti mikrohitel programjait. Reményeink szerint már nem várat sokáig magára az alacsony hatékonyságú, indokolatlan többletköltségeket jelentő központosított mikrohitel működtetés felszámolása, és bevezetésre kerülhet a liberális, az alapok nominál értékét megőrizni tudó decentralizált működtetési struktúra.

– Kiemelkedő, és az országban egyedülálló sikerként könyvelhető el az „IBM újrakezdési kisvállalkozói hitelprogram” beindítása és működtetése. – 2002. novemberében az IBM bejelentette, hogy bezárja székesfehérvári gyárát, és felszámolja az IBM Storage Product Kft-t. Az előre látható foglalkoztatási gondok enyhítésére – alapítványunk felvetésére - Székesfehérvár polgármestere javaslatot tett az IBM Storage Product Kft-nek egy kedvezményes helyi mikrovállalkozói hitelprogram beindítására abból a célból, hogy program segítse a munkanélkülivé vált IBM-es dolgozók vállalkozóvá válását, valamint elhelyezkedését.

A finanszírozási alapot – mintegy 300 millió Ft-ot – az IBM Storage Product Kft. biztosította az alapítvány számára, vissza nem térítendő, feltételhez kötött céltámogatás formájában. Az alap létrehozásával az IBM csatlakozott Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzatához, mely már korábban létrehozott egy hasonló alapot a helyi „Fehérvár hitel” beindítására. A kialakított IBM hitelkonstrukciót vállalkozni kívánó elbocsátott IBM-es dolgozók, valamint olyan mikrovállalkozások vehették igénybe, amelyek a gyárbezárás kapcsán munkanélkülivé váltak foglalkoztatását legalább kettő évre vállalták. A hitelkonstrukció feltételrendszere megegyezett az akkori országos mikrohitel feltételrendsze-rével és paramétereivel. Annyiban kedvezőbb volt azonban a pályázók számára, hogy a futamidő utolsó évében a kamat 70%-a elengedhető – a kölcsönszerződés maradéktalan betartása esetén -, valamint a felmerülő közjegyzői díjakat az alapítvány fizette. Mivel az IBM által foglalkoztatott dolgozók jelentős része ingázóként járt Székesfehérvárra dolgozni, az alapítvány, szerződést kötött a Veszprém, Tolna és Somogy megyei helyi vállalkozói központokkal, melyek ellátták az alapítvány kihelyezett ügyfélszolgálati tevékenységét.

Ennek megfelelően a hiteligénylők ezekben a megyékben is intézhették a hitelpályázat beadásával kapcsolatos teendőket. A programot 2003. januárjának második hetében hirdették meg mind a négy megyében. A hitelkonstrukciót működtetése során 67 ügyfél pályázta meg, közel 333 millió forint összegű hiteligényt benyújtva. Végül összesen – legyünk precízek - 311 millió 433 ezer forint kölcsön folyósítása valósult meg. A hitelkonstrukció 2004. június 30-ával megszűnt ugyan, de a szerződésnek megfelelően az RVA a hitelezésből visszajövő forrásokat továbbra is mikrohitelezésre, újabb kedvezményes hitelkonstrukciók létrehozására használhatja fel.

– Az alapítvány fejlesztési tevékenységében melyek voltak a sarokpontok?

– A fejlesztési tevékenységen belül meghatározóvá vált a helyi önkormányzatokkal, kiemelten Székesfehérvár Önkormányzatával való együttműködés, illetve a különböző pályázati lehetőségek folyamatos és szisztematikus figyelemmel kísérése, és az ebből fakadó lehetőségek tervszerű kihasználása. Az önkormányzatok mellett jelentős szerepe van kapcsolatainkban az olyan partnerintézményeknek is, mint a megyei és a regionális területfejlesztési tanács, a Fejér Megyei Munkaügyi Központ, a Közép Pannon Fejlesztési Rt. Partnereink közül kiemelhető továbbá a Regionális Munkaerőfejlesztő és Képző Központ, a Székesfehérváron működő főiskolák és az MTA Regionális Kutatások Központjának Közép-Dunántúli Kutatócsoportja.

– Melyek voltak idén a jelentősebb munkáik?

–Székesfehérvár városával jelenleg is érvényben lévő megállapodásunk szerint munkánk „vezérfonalát” az 1998-ban elkészült és elfogadott városi középtávú gazdaság- és területfejlesztési program adja. Tavaly indult munkánk keretében elvégeztük a város 2004-2006-os évekre szóló gazdasági programjának megala-pozását, illetve módszertani és tartalmi segítséget nyújtottunk az ennek megvalósítását szolgáló konkrét akciók, projektek egységes szerkezetű kidolgozásához. Szintén 2003-ban dolgoztuk ki a város vagyonhasznosítási stratégia programját, aminek célja, hogy új lehetőségeket tárjon fel a hatékony gazdálkodás elősegítésére. Korábbi sikeres pályázatunk eredményeként indult el a székesfehérvári „Technopolis” koncepciójának és megvalósíthatósági tanulmányának kidolgozása. Ugyancsak kiemelt önkormányzati feladatunk volt a Börgöndi reptéri projekt előkészítése, a beruházás elindítása, az ezt bonyolító vállalkozás létrehozása. A projekthez kapcsolódóan a korábbiakban két sikeres pályázatot is készítettünk az önkormányzat számára: az egyik a repülőtér környezeti kármentesítésére (100 millió forint), a másik a Projekt Előkészítő Alap keretében egy repülőmúzeum létrehozásának előkészítésére (975 millió forint) vonatkozik. A fentiek mellett folyamatosan figyeljük a pályázati lehetőségeket, ami alapján konkrét javaslatokat fogalmazunk a feltáruló lehetőségek önkormányzati kihasználására. Ezek közül volumenében, munkaigényében és várható hatásait tekintve is az egyik legjelentősebb a „Térségi integrált szakképző központ” megvalósítására vonatkozó pályázat, aminek sikere mintegy 1,5 milliárd Ft összegű – részben infrastrukturális, részben szervezetei és pedagógiai – fejlesztést tenne lehetővé a szakképzésben.

- A megye más városaival, illetve a megyén kívül milyen együttműködéseket sikerült kialakítaniuk?

- Több éve a fehérvárihoz hasonló keret-megállapodás alapján működünk együtt Velence Önkormányzatával. A korábbi sikeres pályázatunk nyomán megvalósuló termálfürdő tervezéséhez és építéséhez kapcsolódva befektetők felkutatásában is segítséget nyújtottunk az önkormányzatnak, aminek eredményeként el is indult a beruházás. Mór Önkormányzatával kötött megállapodásunk értelmében a belvárosi rehabilitációs program végrehajtásához pályázati lehetőségek felkutatására, a képviselő testület tájékoztatására, a pályázat előkészítésére kaptunk megbízást. A megyén kívül? A Közép Pannon Fejlesztési Rt. partnereként működtünk közre Várpalota város gazdaságfejlesztési koncepciójának kidolgozásában, amit a település szakbizottság a és közgyűlése a nyár folyamán fogadott el. A tatai többcélú kistérség-fejlesztési társulásnak a nyár folyamán szakmai segítséget nyújtottunk ahhoz a sikeres pályázathoz, amelynek célja a térség fejlesztési programjának kidolgozásához szükséges források előteremtése. Regionális jelentőségű és kihatású munkáink közt kiemelkedő jelentőséggel bír a régió innovációs stratégiájának kidolgozásában való közreműködésünk. Az EU 5. keretprogramja által támogatott több éves projektben – amit a Közép-Dunántúl, Közép-Magyarország, továbbá egy német és olasz régió közösen valósít meg –, a KDRFÜ partnereként már korábban is kaptunk feladatokat, köztük a régió kis- és közepes vállalkozásainak innovációs igényeiről szóló elemzés elkészítését. Idei feladatunk a projekt zárótanulmányának, azaz a régió innovációs stratégiájának az elkésztése volt.

Nyertes lett az MTA RKK NYUTI által „Várostérségek, térbeli társadalmi egyenlőtlenségek és konfliktusok” címmel benyújtott pályázata, amiben a térségek gazdasági egyenlőtlenségeit elemezzük. Minthogy a fejlesztési tevékenység zömében pályázati keretek közt valósul meg, ebben az évben különösen nagy figyelmet és sok energiát fordítottunk a pályázati felkészülésre és felkészítésre. A kisvállalkozások és az őket segítő tanácsadók felkészítése a GKM megbízásából szervezett multiplikátor képzési programokra tavasszal, majd a nagy érdeklődés miatt ősszel is sor került. Ezen három munkatársunk vett részt – az egyikük oktatóként is – és végezte el sikeresen. Ennek eredményeként bekerültek a szaktárca regiszterébe, illetve Európai Uniós Pályázati Szakértői oklevelet kaptak. Hasznosítva a multiplikátor képzésben szerzett ismereteket és a saját tapasztalatokat mi magunk is szerveztünk pályázatkészítési tréningeket.

Cs.B.