– A megyei közgyűlés elnökeként azt a szóösszetételt, hogy kudarcos év, nyilván teljesen szalonképtelennek tartja. Ezért így fogalmazom meg a kérdést: átlagos, sikeres, vagy kiemelkedő esztendő áll a megyei önkormányzat és a közgyűlés mögött?

– 2004-ről már ma is és ahogy telnek az évek egyre inkább, az kell, hogy valamennyiünknek eszébe jusson, ez az esztendő Magyarország európai uniós csatlakozását jelenti. Évtizedes kívánság teljesedett be ezzel, olyan, amelyről már Antall József, néhai miniszterelnök is álmodott. Ma mindnyájan, itt a megyében is, európai polgárok vagyunk. Ebből a szempontból 2004 sikeres év. Azért vizsgáljuk meg, hogy ez a jelző ugyanígy jelenik-e meg a megye mintegy 370 ezer lakosa számára is?!

Véleményem szerint Veszprém megye 2004-es esztendeje az ország lakosságának közérzetét tükrözi vissza, noha a statisztikák alapján, a gazdasági mutatók tekintetében akár elégedettek is lehetnénk. Látnunk kell, mi a megyei önkormányzat feladata, milyen lehetőségei vannak a megye lakossága közérzetének befolyásolására. Legfontosabb tennivalónk az intézményhálózat működtetése, amely magában foglalja az egész-ségügyi, szociális, közoktatási, gyermekvédelmi, kulturális és sport közszolgáltatásokat.

Ötvenegy ilyen intézmény szolgálja a megye lakosságát. Ezek az intézmények, bizton mondhatom, jól felkészült szakemberekkel, általában a kor igényeinek megfelelő felszereltséggel, jó színvonalon teljesítik feladataikat, még akkor is, ha természetesen az egyes teljesítmények között különbségeket találunk.

E tekintetben az EU-csatlakozás nagyobb igényeket, új inspirációt hozott. A magas színvonalú munkához biztonságos pénzügyi forrásokra van szükség. Az önkormányzat idei költségvetése valamivel meghaladja a 20 milliárd forintot, amelynek több mint 80%-a a kötelező feladatellátás költségeit fedezi, legnagyobb tétel a 7 milliárdot meghaladó egészségügyi intézményi finanszírozás. Intézményeink évek óta rá vannak kényszerítve a szigorú, takarékos gazdálkodásra, így többségük már megtanult a lehetőségek keretein belül mozogni. Gazdálkodási nehézségek csak a Petőfi Színház működésében, a negyedik negyedévben mutatkoztak.

– Egy önkormányzat tevékenységében mindig külön fejezetet jelent a fejlesztés. Milyen eredményeket hozott az önök számára ez az év?

– Öt éve dédelgetett álmunk valósul meg a megyei levéltár megépítésével. Az 1 milliárd forintot meghaladó támogatás nyomán az intézmény új helyszínre költözik, így évtizedekre biztosíthatja a levéltári feladatok szakszerű ellátását. Legalább ekkora öröm hogy a beruházással Veszprém város, de a Dunántúl egyik patinás épületegyüttese, az egykori jutasi altisztképző iskola központi épülete nyeri vissza eredeti szépségét.

Hamarosan befejeződik a megyei kórház megújítása is, a traumatológiai műtő blokk megszületésével. Ezzel a mintegy 700 millió forintos fejlesztéssel lezárul a több mint tíz éves kórházrekonstrukciós munka. A nyár nagy öröme volt, hogy a megyei közmű-velődési intézet méltóbb környezetbe költözhetett, a veszprémi vár egy szépen felújított műemléképületébe.

Évek óta büszkén tekintünk az intézet szakmai munkájára, elhivatott munkatársaik kimagasló teljesítményére, az egész megyét megmozgató népművészeti, népi kultúrát mentő szolgálatukra. Reményünk szerint az új helyszín erősíti ezt az odaadást.

A megyei múzeumi igazgatóság restaurátori műhelye a felsőőrsi raktárbázison működött nagyon elavult körülmények között, örömmel nyugtázhattuk, hogy a nyár folyamán korszerűbb munkakörülmények közé települhettek át. Múzeumi életünk eredményes része volt a balácai római kori villa gazdaság jubileumi, 30. évében elvégzett kutatási-feltárási-bővítési munkák sora is.

Ha nem is ekkora összegű, de az érintettek szempontjából mindenképpen fontos, komfortjavító fejlesztéseket tudhatunk magunk mögött a szociális ágazatban, idősotthonainkban, például Peremartonban, Szőcön, Pápako-vácsiban. A gyermekvédelmi hálózatunk „családi otthon” programjában kitűzött feladatainknak is a végére értünk.

– Milyen irányban fejlődtek tovább a bel- és külföldi kapcsolatok?

– A megyei önkormányzat nagy hangsúlyt fektet a nemzetközi kapcsolatokra és a megyén belüli kistelepülések érdekvédelmi feladatainak ellátására is. Büszkén gondolok a február végi Kovászna megyei Sepsiszentgyörgyön tett látogatásunkra, ahol, kezdeményezésemre, aláírhattuk a francia Main-et-Loire megyei, az erdélyi Kovászna megyei és a Veszprém megyei önkormányzat hármas együttműködési megállapodását.
További siker, hogy megyénk és a Lappföldi Önkormányzati Szövetség eddigi kooperációjának eredményeit is szerződésben rögzítettük, és a következő évekre is előre tekintettünk. Külön is jóleső érzés a felvidéki Nyitra megye tanácsával aláírt együttműködési megállapodás, hiszen, mint az EU két teljes jogú államának megyéje ebben a partnerségben erősödhet a szlovákiai, nagyszámú magyar által lakott megye és térségünk kapcsolata. Itthon alapvető feladatunk aprófalvaink támogatására. Veszprém megyében a 217 településből 120 község lélekszáma nem éri el a 600 főt.

E falvak életében, nagyon remélem, fontos változásokat hoz a kistérségek megerősítése. Egyre nyilvánvalóbb, hogy az egészségügyi-, oktatási-, közigazgatási szolgáltatások 21. századi színvonalú ellátása a jelenlegi önkormányzati szerkezetben nem teljesíthető, ez teszi indokolttá a kistérségi szerveződések kiemelt támogatását.

– A megyei önkormányzat milyen feladatokat tűzött ki maga elé jövőre?

– Már körvonalazódnak a költségvetés további szigorításából adódó nehézségek. Mégis mindenképpen biztosítani akarjuk az intézményeink által nyújtott szolgáltatások színvonalának további emelését, és az ott dolgozók munkakörülményeinek javítását. Veszprém megye életében kiemelt fontosságú az idegenforgalom teljesítménye. A megye legnagyobb idegenforgalmi vállalata, a Balatontourist Rt. 97%-ban a megyei önkormányzat tulajdona. Csak akkor van azonban esély a turizmus eredményeinek javítására, ha az ágazatba komoly befektetések valósulnak meg. Ennek a befektetésnek több 10 milliárd forint nagyságrendűnek kell lennie, amihez a megye sem most, sem a későbbiekben forrással nem rendelkezik. Ezért indokoltnak látszik a részvények elidegenítése. Ezzel kettős célt érünk el: az idegenforgalom fejleszthetővé válik, a befolyó összeg pedig beruházásokat tesz lehetővé a megyei intézményhálózatban.

Úgy tűnik, nem csak a termékeknek, hanem az egyes térségeknek is szükségük van reklámra, ezért célul tűztük ki magunk elé a megye marketing tervének elkészíttetését és a tervben megfogalmazott feladatok fokozatos megvalósítását. Az az elképzelésünk, hogy Veszprém megyét kiváló természeti adottságú és sokoldalú szakmai kultúrával megáldott emberektől lakott térségként, az azt megillető színvonalon vigyük be a nemzetközi és hazai köztudatba. Ennek a több évre szóló feladatnak a program szerinti megvalósítását 2005-ben akarjuk elkezdeni.

-vö-