A gazdaság aktív szereplője a Dunaújvárosi Kereskedelmi és Iparkamara Kamarai tag lett a Hankook Tire
A Dunaújvárosi Kereskedelmi és Iparkamara tagjai sorába lépett – a helyi nagyvállalatok közül utolsóként – a Hankook Tire Magyarország Kft., az erről szóló megállapodást a felek nemrégiben ünnepélyes keretek között írták alá. Az esemény kapcsán a kamara elnökével, Králik Gyulával és általános alelnökével, dr. Kováts Miklóssal beszélgettünk az aktuális teendőkről, eredményekről.
– Mit tud kezdeni a kamara az olyan nagyvállalatokkal, mint a Hankook Tire? Igazi élő kapcsolatok ezek, vagy inkább csupán formális összetartozás? – A Hankook Tire belépésével az utolsó nagyvállalat is a tagjaink sorába lépett – kezdi a beszélgetést Králik úr. – 2007–ben kezdték meg a tevékenységüket és mostanra érett meg a helyzet arra, hogy csatlakozzanak a szervezetünkhöz. Ezzel a város 10 legna–gyobb adózóját a tagjaink között tudhatjuk. Ezekkel a nagyvállalatokkal a kamara szoros kapcsolatot tart. Negyedévente, félévente megpróbáljuk tájékoztatni egymást az eltelt időszak eseményeiről, illetve áttekintjük, hogyan tudnák a tagok egymás munkáját segíteni. Ezek a nagyvállalatok különféle fejlesztéseket, beruházásokat hajtanak végre, s ez, akárhogy is nézzük, szorosan kötődik a városfejlesztéshez. Hisszük, hogy ha ezeket a nagyvállalatokat sikerül összefognunk ilyen téren, bevonva ebbe az önkormányzatokat és a felsőoktatási intézményeket is, új területfejlesztési koncepciót tudunk kidolgozni, amely az eddigieknél jobban szolgálná a város jövőjét. Két nagy út, az M6 és az M8 kereszteződésében vagyunk. Itt a Duna adta vízi szállítási lehetőség, a kikötő. Tervben van a széles nyomtávú vasút kiépítése Ukrajnától a kikötőig. Jó lehetőséget rejt magában a kisapostagi repülőtér fejlesztése is akár az egész megyének, sőt a szomszédjainknak is! Éppen ezért közös pályázatokra, megvalósíthatósági tanulmányokra kell törekednünk, együttműködésre a magyarországi logisztikai központokkal – különösen Székesfehérvárral.
– Az új Széchenyi–terv vitairata szerint meg kell újítani a kamarákat. Önöket ez hogyan érinti? – Azt szeretnénk elérni, hogy a megyei jogú városok önálló kamarát tudjanak működtetni – kezdi válaszát Králik Gyula. – 25 ilyen város van az országban, ma mégis ezek közül csak Sopronban, Nagykanizsán és Dunaújvárosban van önálló kamara, illetve Érd részben a pesti, részben pedig a Pest me-gyei kamarához csatlakozik. A többi helyen a megye és a megyei jogú városok kamarái egyben működnek. Pedig megyei jogú város kamarájaként jobb szervezettséggel tudunk dolgozni, a tagdíjaink pedig esetenként egy kisebb megyének is megfelelnek. Közelebb vagyunk a vállalkozásokhoz, és a tagok száma is alacsonyabb, mindez több lehetőséget rejt magában a jó és szoros együttműködésre. Javarészt személyesen ismerjük a vállalkozásainkat, így például a szakmunkástanulók kihelyezését is jobban meg tudjuk oldani.
– Jó lenne, ha az új kamarai törvényt még az idén tárgyalni tudná az országgyűlés. Abban bízunk, hogy az a sok előkészítő munka, amiben a kamarák részt vettek az elmúlt időszakban, meghozza gyümölcsét, és olyan megoldás születik, ami a vállalkozók érdekeit a legjobban szolgálja majd. Azt gondolom, hogy a gazdasági válságból csak összefogással tudunk kijönni, s ennek az egyik eleme éppen a kamarai törvény lehet, hiszen ez összefogást ad.
– A kamarák szerepet vállalnak a szakképzésben illetve a felnőttképzésben. Milyen hírekkel szolgálhatnak ezen a téren? – Bizonyos szakterületen a szakmai kamarák különféle ún. credit–pontos képzéseket írnak elő – feleli kérdésemre dr. Kováts Miklós. – Minősítve vannak ezek az előadások, és bizony alkalomadtán elég borsos áron érhetők csak el. Annak érdekében, hogy a vállalkozások ne legyenek kiszolgáltatva a mindenkori piaci kínálatnak, mi is szervezünk ilyen tanfolyamokat. Jelenleg építési vállalkozók alkalmazottainak szervezünk tanfolyamot. Óriási előny számukra, hogy nem kell elutazniuk mondjuk egy félnapos képzés miatt, és kamaránknál jelképes összegért részt vehet a tanfolyamon, s gyűlhetnek a creditpontjai. Ez gyakorlatilag újdonság a kínálatunkban. – Az országos felnőttképzés kialakításában, ami országos szinten volt koordinálva, kamaránk részéről sok szakember vett részt ebben a munkában – veszi vissza a szót Králik úr. – Tavaly év végétől szakértői csapatot működtetünk, hogy ha véleményezni kell valamit, például a szakképzés területén, vagy a Széchenyi-terv bizonyos részeit, akkor a városban lévő vállalkozások elismert szakemberei itt a kamarában véleményezik ezeket a munkákat, amelyeket aztán továbbítani tudunk a megfelelő fórumokra. – A szakképzés sikereihez tartozik az is – folytatja a gondolatot Králik úr –, hogy sikerült elérnünk két évvel ezelőtt – éppen a Hankook Tire igényeire támaszkodva –, hogy az Országos Képzési Jegyzékbe felvegyék a gumiipari szakmunkásképzést. A közel-múltban újabb előrelépés történt, sikerült elérnünk, hogy a kiemelten támogatott szakmák közé is besorolják azt. Ennek eredményeként azok az intézmények, akik ezt a szakmát oktatják, kiemelt támogatásban részesülhetnek, az oktatásban részt vevők pedig emelt ösztöndíjat kaphatnak. A cél az volt, hogy a régióból kerüljenek ki azok a szakemberek, akiket a Hankook Tire foglalkoztathat. Ma ugyanis távoli pontokról kénytelenek idehozni a szakembereket, ami rengeteg problémát vet fel. – De ugyanebbe a kérdéskörbe tartoznak a vasipari szakmák is, a kohászati melegüzemi technikusi képzés. Ez is hiányszakma, és ma már ez is a kiemelten támogatott szakmák között szerepel. Nincsenek ilyen szakemberek, holott a város nagyvállalata, az ISD Dunaferr igényt tartana rájuk. Van tehát még mit tenni ezen a téren! Cseh Teréz |