A hagyományos népünnepély igazi közösségi értékek köré szerveződött Dorogon
A bányásznapot méltón ünnepelték

“A 60. Bányásznapot ünnepeltük ebben az évben. Minden bányásznap nagy ünnep, de a hatvanadik egy soha vissza nem térő történelmi pillanat. Hosszú évek hagyományainak megfelelően beruházásainkat úgy időzítjük, hogy az ünnepélyes átadások egy része éppen erre az időszakra essen. Ez az idén is így történt.” – vezette fel gondolatait dr. Tittmann János, Dorog város polgármestere lapunknak adott ünnepi összefoglalójában.

– Egész városfejlesztési politikánk alapja két értékrendi pillérre támaszkodik. Ezek egyike az úgynevezett örökségvezérelt településfejlesztés, a másik pedig a fenntartható fejlődés. Ezek nem új keletű értékrendi elemek. 1996-ban fogalmaztuk meg először, hogy „jövőnket építjük, de a múltunkat nem felejtjük”. Ez a gondolat akkor is egy bányásznapi előkészülethez, egészen konkrétan a kálváriánk felújításához kapcsolódott. Nem kis vitát váltott ki az előterjesztés azon mondata, hogy „nem európai város, amelynek a kálváriája romokban hever és gazos.” Az élet azonban megcáfolt minden vitát, korábban sohasem látott lakossági összefogással sikerült felújítanunk kálváriánkat. A fenntartható fejlődés szolgálatára vonatkozó célkitűzéseinket pedig 1999-ben fogalmaztuk meg, amikor a képviselő-testület elfogadta az Agenda 21 – Dorog programot, amely a fenntartható fejlődés alapértékeihez igazodó önkormányzati programot határozott meg számunkra. Ez az intézményfejlesztés racionalizálásának, a környezetterhelések csökkentésének, a környezetvédelmi szempontok érvényesítésének önkormányzati politikáját jelentette.
– Az idén, a 60. Bányásznapon, különösen szimbolikus értékű intézményátadásra került sor. A lakosság birtokba vehette az Intézmények Házát. Ez az épület önmagában véve is kuriózum, történelmi sűrítmény. Ez volt az egykori Bányaközpont, előttünk áll tehát maga a múlt, s így érthető, hogy sok doroginak még ma is erős kötődése van ehhez az épülethez. Csak remélni tudom, hogy azok az emberek, akik egykoron ezt az épületet létrehozták, ha most rátekintenek, úgy látják, hogy jól sáfárkodtunk az elődeinktől kapott értékekkel. Ez az épület építészeti értéket őriz, de emellett a mai kor kihívásainak is meg tud felelni, hiszen a fő célkitűzésünk az volt, hogy a dorogiak a jövőben egy helyen, egyetlen épületen belül intézhessék el ügyeiket. Ide került a városháza ügyfélfogadása, az okmányiroda, a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálat, a gyámügyi hivatal és az ÁNTSZ is, vele szemben pedig a földhivatal található. Ez tehát egy komoly igazgatásszervezési előrelépés, melynek eredményeként nem csupán az egyablakos ügyintézést sikerült megvalósítanunk, hanem az „egy házas” hivatalt is. Ráadásul ennek az új intézmények az átadásával megoldódtak végre a parkolási problémák is, melyek sok bosszúságot okoztak korábban kisvárosunk lakóinak.
– Ez az épület tehát szól a múltról, szólni tud a máról, és meggyőződésem, hogy szólni képes a jövőről is, hiszen hitünk szerint az ilyen és ehhez hasonló beruházásokkal követjük elődeink útját, s mi is megpróbálunk értéket hagyni az utánunk jövők számára.
– A fenntartható fejlődés jegyében zajlott a bányásznap kiemelkedő eseménye, az úgynevezett befektetői konferencia is. A tudatos gazdaságfejlesztés irányába mozdultunk el, amikor egykoron megfogalmaztuk, hogy a Dorogi Ipari Parkban a környezetvédelmi ipar idetelepítését célozzuk meg. Ez a konferencia éppen ennek lehetőségeit vizsgálta, az előadók és a meghívottak azzal a céllal találkoztak, hogy megvizsgálják a város és a lehetséges befektetők milyen együttműködése szükséges ahhoz, hogy ez a terv valóra is válhasson.
– Igazi sporttörténeti eseményre is sor került a bányásznapi ünnepségsorozat keretében, melyen a magyar labdarúgás legreprezentatívabb szereplői is megjelentek. Ennek az eseménynek nagyon szép története van. Buzánszky Jenő, a magyar labdarúgás büszkesége, Dorog díszpolgára az idén ünnepelte 85. születésnapját. Ez alkalomból a németországi testvérvárosunkban működő Fritz Walter Alapítvány Buzánszky Jenőnek születésnapi ajándékként felajánlotta egy műfüves futballpálya megépítését Magyarországon. Buzánszky Jenő nagy dolgot tett. Egyrészt Dorogot jelölte meg helyszínként, másrészt kifejezte azt a kívánságát, hogy a tervezettnél nagyobb pályát szeretne. Ez természetesen már meghaladta az alapítvány elgondolásait, ezért a történetbe belépett Dorog városa is, s így 50–50%-os finanszírozással a nemzetközi szabványnak megfelelő műfüves pálya épülhetett.
– Ez a beruházás új közoktatási rendszerünknek is fontos elemét képezi. Az új szervezetfelépítési, módszertani és pedagógiai program minden egyes közoktatási intézményünket érinti. Az új szervezet magába foglalja az óvodát, az általános iskolát, s a tervek szerint majd a gimnáziumot, a zeneiskolát és a pedagógiai szakszolgálatot is. Az irányváltást működési és módszertani szempontból a kompetencia alapú oktatás jelenti, a pedagógiai program vonatkozásában pedig a két tannyelvű oktatást. Ez azt takarja, hogy bizonyos tárgyakat angolul tanulnak majd a gyerekek, és már elsőtől kezdve bevezetésre kerül a közoktatási sport. Ez egy új rendszer, melynek keretében az edzés és a testnevelési óra egymásra csúszik. Éppen ezért ennek a rendszernek közvetlen kapcsolatban kell állnia a versenysporttal. Dorogon ez négy sportágat jelent: a labdarúgást, a kézilabdát, a birkózást és az úszást. Egyesületi és nemzeti szövetségi szintig terjedő együttműködési megállapodást, programalkotást kell tartalmaznia ennek a rendszernek. Ehhez járul hozzá ez az új műfüves pálya is.
– Az átadó ünnepségre partnervárosunk, Wendlingen am Neckar több tucat futball-labdát is hozott ajándékba, mi pedig az ünnepség keretében köszöntük meg nekik, hogy a Szent Borbála Szakkórházunk részére annak megnyitásától kezdve nagyon nagy értékű, sok millió forintban kifejezhető kórházi felszerelést adományoztak nekünk. Ismét együtt örülhettünk tehát az új műfüves pálya átadóünnepségén, és német barátainkkal, támogatóinkkal együtt lepleztük le a pálya nagy bejárati tábláját, melyen az áll: Buzánszky Jenő Stadion. Azt gondolom, a stadionba belépő ifjú labdarúgóknak, az edzésre menő utánpótlásnak, vagy az éppen mérkőzésre készülő csapatoknak Buzánszky Jenő sportéletútja követhető példa lesz, reményeim szerint sportolóinknak sokat jelent majd, hogy a jövőben a nemzeti sport egyik halhatatlan alakjáról, Buzánszky Jenőről elnevezett stadionban rúghatják a labdát.
– A 60. Bányásznap tiszteletére egy emlékkutat is átadtunk, melynek alkotója Stremeny Géza szobrászművész, ő nyerte meg a város által kiírt pályázatot. Egy olyan köztéri műalkotást szerettünk volna, amely a 60. Bányásznap tiszteletére születik meg, de tükrözi valahogyan a város, a település egész történetét is. Stremeny Géza más dorogi alkotókhoz hasonlóan egészen a kezdetekig visszament. Alkotásán őshüllők megmeszesedett lenyomatai láthatók. Harangi Jenő 1935-ben készült freskóin – melyet a művelődési ház falára rajzolt – hasonló ábrázolásokat láthatunk. Ezek az őshüllők a szén alapú szerves élet evolúciójának egyik stációját jelképezik. Érdekesek tehát ezek a művészi asszociációk, egybeesések, s tulajdonképpen, ha meggondoljuk, mindez harmóniában áll a dorogi lelkiséggel, melynek igazán kifejező mottója: „A jövőnket építjük, de a múltunkat nem feledjük”. Én azt remélem, hogy ha valaki erre az új műalkotásra tekint, akkor mindez emlékeztetni fogja őt arra, hogy milyen értékek alapján változik, gyarapszik, épül-szépül városunk.
Cseh Teréz

Dorog Város Díszpolgára: Kroszner László

Kroszner László 1918. június 25-én született Nagybátonyban. Bányász család gyermeke, aki 1932-től 1948-ig dolgozott a szénbányászatban. 1972-ben Dorogra helyezték, amikor is a Dorogi Szénbányák Vállalat vezérigazgatójának nevezték ki, mely funkciót tíz éven keresztül, 1982-ig betöltötte.
Tevékenységéhez és nevéhez fűződik a Lencsehegy I. bányaüzem nyitása és a Lencsehegy II. bányaüzem építésének elfogadtatása. Irányításával kezdődött el Dorogon a régi kolónia szanálása, és a bányász lakásépítési akció keretében lakónegyedek épültek nem csak Dorog, hanem Esztergom városában is.
Jelentős mértékben támogatta a kulturális tevékenységet, hasonló mértékben és elvárással kísérte figyelemmel a dorogi sport alakulását. Kiemelten szerepelt tevékenységei között a jóléti szociális intézkedések sora is. Munkássága, életútja elismeréseként részesült a „Dorog Város Díszpolgára Cím” kitüntetésben.