Egy megoldási javaslat a lánctartozásokra

Szép számmal gyűltek össze az érdeklődők a Dunaújvárosi Kereskedelmi és Iparkamarában annak reményében, hogy megoldást kapnak az ország gazdaságát egyre nagyobb mértékben megnyomorító lánctartozásra. A kamara vendégeként Szabó Dorottya, magyar származású kanadai vállalkozó tartott előadást, aki egyúttal a nemzetközi cserekereskedelmi szervezet - az IRTA - európai és ázsiai elnöke, valamint a Kanadai Kereskedelmi és Iparkamara egyik igazgatója. Húsz év után hazajött, vállalkozásba kezdett, majd döbbenten tapasztalta, hogy Magyarország gazdaságát szinte ellehetetleníti a körbetartozás. De mit tehetünk ez ellen kérdezték sokan?

Szabó Dorottya rövid személyes bemutatkozását követően máris a lényegre tért. Tényeket ismertetett. Megtudtuk, hogy Magyarországon átlagosan cégenként 5 millió forint a kintlévőség, ez 800 ezer céget érint, és összesen 40 ezer milliárd forint, és ennek befizetett adóját jelenti! Hazai specialitás adót fizetni meg nem kapott pénzek után!
Egy gazdaságnak a kis- és középvállalkozók a gyökerei - fogalmazott az elnök asszony, de ezek képtelenek versenyképesek maradni 30-60-90-180 napos fizetési határidők mellett. A világban ez nem így működik! A magyarországi helyzet tragikus. Itt mindenki bűnös, míg nem bizonyítja ártatlanságát. Külföldön ez épp fordítva van.. Itthon mindenki adócsaló, ezért fizesse csak be előre az adókat - sokkolta a magyar valósággal a hallgatókat az előadó.
Két megoldás van: vagy az államot bírjuk rá, hogy változtasson, vagy megtaláljuk magunk a túlélés módját. Jó ötletnek tűnik például a barter, ami valóban remekül működik két fél között. De a körbetartozásra más megoldás kell! Ez pedig a közösségi cserekereskedelem, saját pénzegységgel. Ennek a kiindulópontja lehet, hogy a központ elkezdi megmozgatni a vállalkozások elfekvő raktárkészleteit. Megveszi egy vállalkozás eladhatatlannak tűnő, számára gyakorlatilag értéktelen raktárkészletét a közösség virtuális pénzeszközével, majd megpróbál vevőt találni rá. Eközben azeladónak vállalnia kell, hogy a neki fizetett  virtuális összeget levásárolja a rendszeren belül. Készpénzmentes vásárlás egymás között, úgy hogy az igények szervezése a központ feladata.
Míg tehát a barter A és B között, a cserekereskedelem A és Z között folyik. Fontos különbség az is, hogy a cserekereskedelemre európai uniós szabályozás vonatkozik, tehát hivatalosan elfogadott, adózott, bejegyzett kereskedelmi megoldás. Nem keverendő tehát a belépési díjhoz kötődő barter jellegű klubokkal.
A cserekereskedelem szervezője az eredményes üzletek után kap csupán sikerdíjat, nincs előre fizetendő belépési díj. (További információ: www.globalxchange.hu)
Cseh Teréz