szlovák
HÍRPORTÁL TURISZTIKAI PORTÁL Cégjegyzék Regio Regia Üzleti Magazin Webstúdió Webáruház
-=- Szeretné itt látni a saját ajánlatát is? Vegye fel velünk a kapcsolatot! -=- Regio Regia - A Közép-dunántúli Régió vállalkozóinak üzleti magazinja Telefon: 34/310-971
   Kapcsolat

REGIO REGIA
a Közép-dunántúli Régió Értékteremtőinek Magazinja

Kiadó:
Regio Regia Nonprofit Kft.

ISSN-szám:
online: 1787-3010
nyomtatott: 1785-7074

Szerkesztőség:
2800 Tatabánya, Táncsics M. út 51.

Telefon:
34/310-971

E-mail:
info@regioregia.hu

 

KEM-BRIDGE WEBSTÚDIÓ

KEM-Bridge Net

Iroda:

2800 Tatabánya, Táncsics u. 51.

Telefon:
34/310-971

E-mail:
info@kembridge.hu

 

   MTI

   Tatabánya Kártya

Regio Regia HírportálRegio Regia HírportálRegio Regia HírportálRegio Regia Hírportál


Danuwin 2011 – konferencia Dunaújvárosban

A Közép-Duna Térségi Gazdaságfejlesztési Platform első megmozdulása
Danuwin 2011 – konferencia Dunaújvárosban

Alig, hogy megalakult Dunaújvárosban a kereskedelmi és iparkamara kezdeményezésével, az önkormányzat, a főiskola és a város legnagyobb foglalkoztatóinak összefogásával a Közép-Duna Térségi Gazdaságfejlesztési Platform, máris megkezdték a munkát. A cél egy térségi gazdaságfejlesztési stratégia kidolgozása, és megvalósítása. Ennek első állomása volt a Danuwin 2011 integrált térségi gazdaságfejlesztési közép-európai innovációs és technológia-transzfer konferencia, melyre február 3-4-én kerül sor a Dunaújvárosi Főiskolán.

Probléma-felhordó” konferencia
A konferencia házigazdájaként a Dunaújvárosi Főiskola rektora, dr. Bognár László nyitotta meg a kétnapos tanácskozást. A nagyelőadó zsúfolásig megtelt. A szervezőket is meglepte az érdeklődők nagy száma, hiszen álmukban sem merték volna gondolni, hogy olyanok is akadnak majd, akik protekcióért fordulnak hozzájuk, hogy bejuthassanak az eseményre. Mint rektor úrtól megtudtuk, a főiskola azonnal felismerte a platformban rejlő lehetőségeket, amikor annak idején a Dunaújvárosi Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Králik Gyula megkereste őket. A főiskola nem egyszerűen igent mondott az együttműködésre, hanem azt kérte, a kamara tekintse sajátjának a főiskolát, és rendelkezzen vele aszerint. Hiszik ugyanis, hogy ha a térségnek van jövője, akkor a főiskolának is lesz. Bognár úr felvezetőjében említette, hogy a konferencia programja meglehetősen eklektikusra sikeredett, amolyan „problémafelhordó konferencia” lett belőle, amely azonban első állomása lehet a térségi gazdaságfejlesztési koncepció kialakításának. Rektor úr úgy érzi, a platformmal szemben érezhető egyfajta csodavárás, és reménye szerint minél nagyobb csoda fog bekövetkezni.
Cserna Gábor, Dunaújváros polgármestere rámutatott, hogy a csodákat nem várni kell, hanem megvalósítani. Meggyőződése, hogy Dunaújváros és térsége sikerre van ítélve, több más magyarországi területhez hasonlóan. A siker alapját az összefogás adja, de elengedhetetlen hozzá, hogy a gazdasági platform elképzelései találkozzanak a kormányzati célkitűzésekkel, ehhez pedig az szükséges, hogy eljussanak a megfelelő döntéshozatali helyekre. A platformhoz egyre többen kívánnak csatlakozni. Az összefogással létrejöhet egy olyan lobbyerő, mely segíthet abban, hogy a térség az ország egyik legfontosabb gazdasági-logisztikai központjává váljon. Köszöntőjének végén a város első embere azt kívánta, hogy a Bognár úr által említett csodavárás elinduljon, és mielőbb meg is valósuljon.

Térségi elemzés
Králik Gyula, a Dunaújvárosi Kereskedelmi és Iparkamara elnöke nyitó előadásában a Platform által kitűzött közös célok – gazdaságfejlesztés, területfejlesztés, humánerőforrás- fejlesztés és innováció – szempontjából, statisztikai adatok tükrében mutatott rá Dunaújváros, illetve a térség erős és gyenge pontjaira, lehetőségeire, és kilátásaira. Megtudhattuk, hogy az egy lakosra jutó bruttó hazai termék tekintetében messze a Közép-Magyarországi Régió vezet, a mi régiónk, a Közép-Dunántúli, kicsivel az országos átlag alatt teljesít. Nálunk kicsivel jobb teljesítményt nyújt a Nyugat-Dunántúli Régió, a többi pedig ehhez képest lemaradt. Kialakult egy Bécs–Budapest tengely, s az ezek mentén fekvő régiók jelentős szerepet játszanak az ország bruttó hazai termékeinek az előállításában.
Más kép bontakozik ki az ipari termelékenységet vizsgálva. Ezen a téren régiónk az országos átlagnál 43%-kal jobb teljesítmény nyújt, ez az eredményt még Budapest és a központi régió sem képes hozni. Amíg a Közép-Magyarországi Régió az ország lakosságának 30%-át öleli fel, és az ipari termelésnek mindössze 32%-át adja, addig a Közép-Dunántúli Régió az ország lakosságának csupán 10%-kát foglalja magában, és mégis az ipari termelés 27%-át itt hozzák létre.
Az egy lakosra jutó vállalkozások száma tekintetében is érdemes vizsgálni Dunaújváros helyzetét. A bemutatott adatokból megállapítható, hogy régiónkban a viszonylag kevés számú egy főre jutó vállalkozás hatalmas értéket állít elő, amely hatalmas adóbefizetésként jelentkezik az államháztartás felé.
Dunaújváros az egy főre jutó belföldi jövedelmet vizsgálva is jó helyen áll, csak Budapest és Székesfehérvár előzi meg. Ez szintén arra mutat rá, hogy Dunaújváros komoly adóbefizető.
Králik úr előadásában a területfejlesztés szempontjából is vizsgálta a régiót, illetve Dunaújvárost. Az utóbbi az egy főre jutó területek szempontjából nem áll túl jól. Ennek elsősorban az az oka, hogy az ötvenes években a várost állami akarat hozta létre az egykori Dunapentele község területén, amely így beszorult, beékelődött a szomszédos települések közé. Nincs tehát túl sok szabad tere a terjeszkedéshez. Éppen ezért az elnök azt is hangsúlyozta, hogy a meglévő földterületeket kifejezetten nagy termelékenységű, intenzív iparágak letelepítésére kell felhasználniuk. Králik úr népességszámot vizsgáló diagramjai arra is rámutattak, hogy bár összességében Magyarország összlakossága csökken, Közép-Magyarország és a Közép-Dunántúli Régió mégis jó képet mutatnak. Veszprém lakosságszáma kiegyensúlyozott, – látszik, hogy a keleti területekre települnek ki leginkább –, Székesfehérváron pedig főleg a sztráda mellett jellemző ugyanez. Dunaújváros és a tőle északra lévő területek is nagyon szép növekedést mutatnak, ezek közül kiemelkedő Kulcs község, ahol a lakosságszám a közelmúltban 60%-kal növekedett.
Az igazán sokoldalú bemutató keretében a térség az úgynevezett öregedési index szempontjából is elemzésre került. Ez azt vizsgálja, hogy száz 14 év alatti fiatalra hány 65 év feletti lakos jut az adott településen. Dunaújvárosban és térségében kiegyensúlyozott, stabil állapot, fiatalodás figyelhető meg, míg Veszprém kisfalvas részein, vagy a Sárbogárdtól délre eső területeken bizony nem túl rózsás a helyzet. Összességében Fejér megye nagyon jó képet mutat, hiszen az országban egyedüliként itt növekszik a lakosságszám. A továbbiakban azt is megtudhattuk, hogy nem véletlen, hogy a kormányzati célkitűzések között az elsődleges helyen a munkahelyteremtés áll. A diagramok ugyanis rámutattak, hogy míg az Európai Unióban a foglalkoztatottsági arány eléri a lakosság 65%-át, sőt az északi országokban ez akár 70%-ig is felmegy, Kínában pedig eléri a 80%-ot, addig Magyarországon mindössze a lakosság 55%-a dolgozik.
A Dunaújvárosi Kereskedelmi és Iparkamara első embere arra is felhívta a figyelmet, hogy a kreativitás és a tudás adja az innovációs képességet, amely az adott térség versenyképességének biztosítéka. Éppen ezért fontos mérőszáma egy térségnek, az úgynevezett kreativitási mutató. A rendkívül összetett vizsgálat végeredményben klaszterekbe, csoportokba sorolja az egyes területeket. Ezek közül a legmagasabbra értékelt az úgynevezett szuperkreatív térség, ezt követi a „spill-over” – ahol a tudás ugyan megvan, de az ipari háttér nem adott annak hasznosításához –, a harmadik csoportba tartoznak a potenciális, a negyedikbe pedig a mérsékelten kreatívak, és a sort azon térségek zárják, amelyek egyáltalán nem mutatnak kreativitást. Veszprém és térsége kiemelkedően magas kreativitással rendelkezik, Székesfehérvár és Dunaújváros a potenciálisan kreatív besorolást kapta, míg régiónk többi helye a mérsékelten kreatívok vagy a nem kreatívok közé tartozik. Fontos mutatója egy térségnek az is, hogy mennyi idő alatt lehet elérni onnan a legközelebbi autópályát.
Veszprém és Sárbogárd ezen a téren komoly bajban van. Jól látható ugyanis az adatok tükrében, hogy azok a települések fejlődnek, amelyek kreatívak és ahol utak vannak. Ha nem tudjuk az M8-as utat megépíteni, akkor bizony az azt jelenti, hogy bizonyos területeknek esélyük sincs a felzárkózásra – vonta le a következtetést Králik úr. Ha azonban pozitív jövőt vizionálunk, és megépül az M8-as, akkor Veszprém cunamiszerű fejlődésnek indulhat, mindannyian irigyelni fogjuk őket, Székesfehérvár végre igazi régióközponttá válhat, Dunaújváros pedig - a 6-os és a 8-as autósztrádának, a víziútnak, a remélhetőleg megépülő széles nyomtávú vasútvonalnak, és egy kisebb repülőtérnek köszönhetően - egy ipari és logisztikai nagyhatalommá válhat - festette a hallgatóság elé a térség jövőképét Králik Gyula, aki azt is elmondta, hogy mindehhez együttműködés, olyan közös projektek kellenek, amelyekkel közösen pályázhatnak, és amelyek csatlakoznak a kiemelt kormányprogramokhoz is. Végezetül a konferencia résztvevőinek, a platform több száz támogatójának a sikeres munkához jó egészséget és jó szerencsét kívánt az elnök.

Harmonikus gazdasági tér
Salamin Géza, a VÁTI Kft. Nemzetközi, Területpolitikai és Urbanisztikai Irodájának vezetője a harmonikus terekről, a fenntartható társadalmi-gazdasági-környezeti térszerkezet és területi rendszerek kialakításáról tartott előadást. Míg annak idején a területek közötti különbségek kiegyenlítése volt a kitűzött cél, ma már ezeket a különbözőségeket potenciális adottságoknak értékelik, amelyekre éppen hogy építeni kell, nem pedig eltüntetni azokat. Salamin úr arra is rámutatott, hogy harmonikus csak akkor lehet egy térszerkezet, ha az ott élők elérhető távolságon belül munkát is találnak.
A harmónia irányába mutat a több-központú fejlődés, Budapest „vízfejűségének” ellensúlyozására. Az ország városhálózata is átgondolásra érdemes, mert nem várhatjuk a vállalkozásoktól, hogy olyan helyekre települjenek, ahol akár negyven percet is autózni kell, hogy legalább egy húszezer fős várost elérjenek. Ugyanakkor a vállalkozók szerepvállalása is rendkívül fontos, az ő feladatuk, hogy minél jobban beágyazódjanak az adott térségbe, mert ez viszi előre a vállalkozást és a térséget is.

Eszközök és szempontok
Déri András, a Magyar Logisztikai Beszerzési és Készletezési Társaság ügyvezető alelnöke a logisztika szerepéről beszélt a térségi fejlesztésekben. Kihangsúlyozta, hogy hihetetlen koncentráció tanúi vagyunk, az előrejelzések szerint 2015-re Európában 3-4 nagy logisztikai szolgáltató fogja uralni a piacokat. Nem kell, hogy minden városnak logisztikai központja legyen, meg kell vizsgálni, mekkora területet tud lefedni egy központ, és meg kell egyezni a szomszédos településekkel.
A Siemens Zrt. elnök-vezérigazgatója, Martin Dale egy külföldi esettanulmány bemutatásával vázolta fel, hogy a nagyvállalat milyen kész válaszokkal képes a Közép-Duna térség fejlődését elősegíteni. A Siemens hazai első embere színes előadásában bemutatta vállalata értékeit, gondolkodásmódját és a közeljövőre vonatkozó terveiket is.
Ezt követően dr. Olajos Péter helyettes államtitkár a megújuló energia felhasználását támogató fejlesztési programokról beszélt a megjelenteknek, ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a kitűzött célokhoz a forrásoknak csupán 20%-a áll rendelkezésre uniós és hazai forrásokból, 80%-ot a szabadpiacról kell előteremteni. Ha nem sikerül a befektetőket ideáramoltatni, akkor az egész csak egy szép elképzelés marad.
Helyi cégek felvetései A délelőtti előadássorozatot az ISD Dunaferr Zrt. vezérigazgatójának, Valerily Naumenkonak az előadása zárta. A térség és a vállalat stratégiai közös pontjainak egyike, hogy az acélipari óriás Magyarország legnagyobb logisztikai fogyasztója, illetve saját kikötővel rendelkezik, mely kapacitásának fele kihasználatlan. Éppen ezért ésszerűbbnek tartaná, ha várossal megegyezve ezt a kikötőt fejlesztenék tovább közösen, egy új építése helyett. Naumenko arra is felhívta a figyelmet, hogy az ISD Dunaferr Zrt. az előttünk álló évszázad legnagyobb szélesnyomtávú vasúti felhasználója is lesz, éppen ezért elengedhetetlen, hogy a széles nyomtávú vasútvonal Záhonytól egészen Dunaújvárosig tartson. Ma az áru 50%-a közúton kerül szállításra, amely luxus a környezetterhelés tekintetében. A vezérigazgató felhívta továbbá a figyelmet egy újabb lehetőségre, miszerint az acélgyártási folyamatok során keletkezett hulladékhőt megfelelő befektetéssel hasznosítani lehetne, például egy melegház fűtésére. Ugyanígy kínálják az együttműködés lehetőségét az egyéb hulladékok - például a keletkezett salakanyagot a térség útjainak felújításánál lehetne hasznosítani, vagy egy központi hulladéklerakó kialakítása is előremutatóbb lenne a sok kicsinél.
A humánerőforrás-fejlesztés területén is volna min elgondolkodni, számba venni a közös teendőket – zárta gondolatait Naumenko úr –, hiszen az ISD Dunaferr az egy gyárkerítésen belüli foglalkoztatotti létszám tekintetében hazánkban a legnagyobb vállalkozás.
Ebéd után dr. Szikla Zoltánnak, a Hamburger Hungária Kft. ügyvezető igazgatójának előadásával folytatódott a konferencia.
Igazgató úr jóvoltából a mai magyar papírgyártás gazdasági környezetébe nyerhettünk bepillantást, és az adatok ismeretében azt a következtetést vonhattuk le, hogy Magyarországon a vállalkozások körülbelül 30%-kal drágábban tudják csak termékeiket előállítani, mint az unió más országai. Ennek okát a papírgyártó cég vezetője részben a magas energiaárakban, részben pedig a mesterségesen magasan tartott forint árfolyamokban látja. A magyar versenyképesség rengeteget romlott tehát 2000 és 2010 között. Ez így nem tartható hosszú távon.
A Hankook Tire Magyarország Kft.-t a konferencián Roy Katalin, a vállalat kommunikációs menedzsere képviselte. A délkoreai gumiabroncsgyártó vállalat dinamikusan fejlődik, és ehhez az is hozzájárul, hogy a térség logisztikai szempontból kifejezetten előnyös a számukra. A gumiabroncsokat ugyanis vízi úton érdemes szállítani, és Magyarországról öt napon belül képesek kiszolgálni európai vevőiket. A cég folyamatosan fejleszt, új gyártócsarnok második ütemének fejlesztése hamarosan befejeződik, és újabb kétszáz főnek biztosítanak munkát. A fejlesztés harmadik ütemeként tervezik a teherautó-abroncs gyártását is - tudhattuk meg a cég képviselőjétől.

További közös pontok
A Paksi Atomerőmű Zrt.-t Süli Sándor vezérigazgató mutatta be. Az atomerőmű tovább fog bővülni, a parlament elvi döntést hozott két új energiatermelő blokk létesítéséről, ezek előreláthatólag 2022-re, illetve 2025-re lesznek üzemképesek, és hatvan éven át szolgálják majd a magyar gazdaságot. A konferencián felszólalt Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke is. Előadása mintha igazolása lett volna dr. Szikla Zoltán, a Hamburger Hungária Kft. ügyvezető igazgatója által korábban elmondottaknak. Hazánk – főleg az utóbbi években – távolodott az uniós átlagtól, holott mindenki a felzárkózásban reménykedett. A kamara elnöke mindennek okaként az ország importkitettségét, és az erős árfolyam okozta 30%-os árfolyamveszteséget jelölte meg. A helyzetet tovább nehezítik a magas kamatterhek, a földgáz indokolatlanul magas hazai ára, és a szakképzési helyzet, a gyakorlati képzés hiánya.
A konferencia első napjának végén dr. Belina Károly, a Kecskeméti Főiskola dékánja a Mercedes gyár és a felsőoktatási intézmény együttműködéséről tartott előadást, befejezésül pedig Varga Csaba, a Stratégiakutató Intézet elnöke tartotta meg záróelőadását a térségfejlesztés új modelljeiről. A konferencia második napján szakmai előadások hangzottak el a térségi innováció és technológia transzfer témakörében.
Cseh Teréz

2011.03.29. 13:22
   Regio Regia magazin


135. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



134. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



133. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



132. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



131. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



130. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



129. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



128. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



127. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



126. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



125. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



124. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



123. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



122. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



121. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!



120. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!



119. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!



118. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!


117. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!



116. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!


115. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!



114. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!


113. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!


112. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!


111. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!


110. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!


109. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



108. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!    Lapozós verzió!



107. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!  böngészős verzió!  Lapozós verzió!



106. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!



105. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!


2011. 104. szám pdf

2011. 104. szám lapozós

2011. 104. szám 
böngészős verzió

 


2011. 103. szám pdf

2011. 103. lapozós

2011. 103. szám 
böngészős verzió


2011. 102. szám
böngészős verzió

2011. 102. szám - pdf verzió


2011. 101. szám
(lapozgatós)

2011. 101. szám 
böngészős verzió




2010. 10-12. szám pdf

2010. 10-12. lapozós

2010. 08-09. szám pdf

2010. 08-09. lapozós

2010.08-09. böngészős verzió


2010. nyár

2010. nyár böngészős verzió

2010. nyár letölthető pdf


2010. március-április

2010. március-április böngészős verzió


2010. január-február

2010. január-február böngészős verzió


2009. különszám

2009. Különszám böngészős verzió

Archivum

   Borászati kalauz

A Királyi Régió borászati
és turisztikai kalauza

Lapozható verzió

 

   Hasznos

Új rovatot indítunk portálunkon! Hasznos, megfontolandó tényekről, információkról, problémákról tájékozódhatnak cikkeinkben, ahol természetesen a megoldásról is lehet olvasni!

Tovább >>> 

ÁllásÉpítőiparKisipari gyártóMezőgazdaságSajtó, MédiaVallás
ÁruházFaiparKisipari szolgáltat...MinőségbiztosításSzálláshelyVas, Acél, Színesfé...
Autó, MotorFémszerkezetek gyár...KiskereskedőMobiltelefonSzállítás, Fuvarozá...Vegyipar
Biztonság, Biztonsá...Film, Fotó, OptikaKölcsönzésMűszaki cikkSzámítás- és Irodat...Vendéglátás
BútorFilm-, Mozi-, Szính...Könyv, ZeneMűvészeti tevékenys...Szépség, EgészségVillamosság
CégügyekHobbiKörnyezetvédelem, h...NagykereskedésSzivattyúkÜvegtechnika
CsaládIdegennyelvKözhasznú informáci...Nyomda, Sokszorosít...Szolgáltatás
DivatáruIngatlanKözigazgatásOktatásTakarítás 
EgészségügyIpari üzem, Gyár, B...KözüzemPénzügyTávközlés, telefon,... 
ÉlelmiszerKedvenceinkLakberendezés, Otth...Reklám, DekorációTervezés 
Energia, Fűtés, VízKereskedelemLátnivalókRuházatUtazás