A megyei kereskedelmi és iparkamara elnöke újabb díjat kapott
Házakat, kapcsolatokat, barátságokat épít

Juhász József esztergomi kőművesmester, a megyei kereskedelmi és iparkamara elnöke tavaly decemberben átvehette a Komárom-Esztergom Megyéért Szakmai Díjat.

Tizenhat éve lett a Magyar Kézműves Kamara, majd nyolc éve a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke, hat éve pedig a megyei kereskedelmi és iparkamara elnöke. Szereti az idézeteket. Egyik kedvence: „Ipar által virul a haza.” Kossuth Lajos pénzügyminiszterként tett kijelentését minden honfitársának figyelmébe ajánlja.
És nemcsak mostanában teszi ezt, hanem immár több mint fél évszázada.
„Jó a gazdagság, de jobb a mesterség: mert ha a gazdagság elvész, megmarad a mesterség.”
Egy 17. századi szappanos cég címerében szereplő örök igazságot idéz, amelyet nem árt megszívlelni válság előtt, alatt és után... Meggyőződése, hogy nem egy-egy cég nagysága, hanem a szakma és a munka szeretete, az üzleti tisztesség minősíti az eszükkel és kezükkel egyaránt alkotó vállalkozókat.
Számos társadalmi szervezet vezetőjeként bizonyította a közösségek „hozzáadott értékének” erejét a hetvenes évek közepétől, és bizonyítja a mai napig az elmélet igazságát a gyakorlatban. Aktív részese volt például a németországi és más külföldi kamarákkal létrejött együttműködés megszervezésében.
Hagyománytisztelő és hagyományteremtő ember. Büszke arra, hogy tizennyolc éve ő volt az egyik kezdeményezője az Esztergomi Pünkösdi Vásárnak. Szeretett városában már egy évtizede minden évben mesteravató bált rendeznek. Szerepet vállalt az Országos Szakma Kiváló Tanulója verseny és A Magyar Kézműves Remek című pályázat elindításában. A kézművesség 1000 éve a Kárpát-medencében című országos és nemzetközi fórumot egy évtizede szervezi és vezényli. Megalapította az Arany Kőműveskanál Díjat, amelyet minden évben átadnak az arra érdemesnek. Tavaly megalakult az Európai Borlovagrend Esztergomi Széke, amelynek vezetője.
Fáradhatatlan, hiszen el-elcsíp szabad perceket és órákat még arra is, hogy ápolja a kapcsolatokat a régi iparosokkal. A tanulságos történetek, mulatságos anekdoták mellett szép iparos relikviákat gyűjtött össze, illetve kapott tőlük ajándékba. A hetvenes években szupernyolcas filmre mentette a kihalóban lévő szakmák egy részének képviselőit. Vágya, hogy egyszer majd kiállításon tegye közkinccsé Esztergom iparostörténeti múltjából összegyűjtött emlékeit. Számos kiadványban, újságban jelent meg cikke a szakképzéssel és a kisiparral kapcsolatban. Tagja volt A magyar kézművesipar története a honfoglalástól napjainkig című könyv szerkesztőbizottságának. Az elmúlt években a kamarában jó vezetőség kovácsolódott össze irányítása alatt. Természetesen ehhez szükséges egy jól működő köztestületi kereskedelmi és iparkamara, mely készen áll arra, hogy országosan és megyénként is az európai mintának megfelelően még több közjogi feladatot kapjon és lásson el.
A tatabányai székházban az elnök irodája falán négy kép néz le ránk. A középkori Esztergom és Komárom, egy kiállítói oklevél 1871-ből, valamint Széchenyi István köszönőlevele 1851-ből az Esztergom megyei rendeknek, akik támogatták, hogy országos bizottsági elnökké válasszák a grófot. – Széchenyi István hitte és hirdette, hogy az önmaga erejében bízó, ezer esztendeje Európában élő és alkotó kétkezi magyar mesteremberekre mindig szükség lesz azért, hogy a magyarság felemelkedhessen és fennmaradjon – mondta befejezésül. Hozzátette: Sokat hallunk az Új Magyarország programról. Úgy érzem, sikeres országot csak jól képzett vállalkozókkal, sikeres vállalatokkal lehet felépíteni és működtetni.