Tatabánya
Lesz Agora, és megújul a városközpont is

Komárom-Esztergom megye székhelyén – csakúgy, mint számos helyen az országban – tizenhat év után győzött ismét a polgári oldal a választásokon. Schmidt Csaba polgármesternek a városért való munka mellett több kihívással is szembe kell néznie.

– Polgármesterség, kistérség, régió, parlamenti képviselőség, nem sok ez egy kicsit?
– Az elmúlt négy év jó tanulóidőszak volt, hiszen alpolgármesterként segítettem Bencsik János munkáját, így sok minden feladat (kistérség, város, regionális fejlesztési tanács) nem újdonság a számomra. Csak a parlamenti munka jelent pluszt, amit jó munkaszervezéssel, az alpolgármester urak segítségével lehet elvégezni. Persze nem könnyű a dolgunk, hiszen a volt kormánypárti, ma ellenzéki képviselők részéről semmiféle szándékot nem látok arra, hogy részt vegyenek a város fejlesztésében.

– Az ellenzék egyik érve, hogy szerintük túl nagy a város adóssága. Valóban így van?
– Ebben a kérdésben egy év alatt nagyot fordult a helyzet. Tavaly a pénzügyi bizottság vezetője még azt hangsúlyozta, mennyire jó helyzetben van a város, ma ellenzékben azt mondja, hogy nagyon el vagyunk adósodva. A város adósságállománya tényleg jelentős. A mi feladatunk az, hogy a gazdaság beindításával növeljük a helyi adóbevételeket, és ezáltal kinőjük az adósságunkat. A város költségvetése stabil és fenntartható. Persze bennünket is érzékenyen érintett a gazdasági válság, hiszen egyszerre csökkent az adóbevétel és a kormányzati támogatás. Ebből a nehéz helyzetből kell talpra állni 2011-ben.

– Milyen lépéseket kívánnak tenni a gazdaságfejlesztés területén?
– Szeretnénk, ha minél több ember tudna dolgozni Tatabányán és környékén. A tavalyi évben 900 fővel sikerült a munkanélküliek számát csökkenteni. Megkezdte tevékenységét a BD fecskendőgyára, száz emberrel indultak, ami 2014-re ötszázra bővül. Októberben elkezdődött a Samsung beruházása, májusban már termelni szeretnének, közel száz főnek biztosítanak munkalehetőséget csakúgy, mint a Henkel ragasztógyára, amely szintén elkészül az idén. Bízunk benne, hogy a már letelepült cégek is fognak fejleszteni, bővíteni, vannak erre utaló jelek.

– Két nagy, uniós beruházás is indulás előtt van. Hogy állnak ezek az ügyek?
– A városközpont megújításához mintegy egymilliárd uniós támogatást nyertünk. Ez három teret érint: az Életfa teret, a volt Centrum Áruház, polgármesteri hivatal és Árpád Hotel által határolt teret, itt új tanácstermet is építünk, melynek alsó szintjében lesz egy új kávézó is. Megújul a Sétáló utca és a Szent Borbála tér nagy része is. Az Agora projekt, amelyre 1,5 milliárdot nyertünk - bár első fokon megsemmisítették a közbeszerzési eljárás eredményét – folytatódik. Az irányító hatósággal előzetes tárgyalásokat folytattunk, hogy amennyiben szükséges, egy évvel kitolhassuk a projekt befejezésének határidejét. Ennek sem jogi, sem technikai akadálya nincs.

– Milyen közép- és hosszútávú terveket fogalmaztak meg?
– Legfontosabb a gazdasági fejlődés elősegítése. Ennek egyik része a szakképzés átalakítása, hogy minél jobban kiszolgálja a tatabányai kis- és középvállalkozásokat, és a multinacionális cégeket. Azt elősegítendő, hogy a szakképzett fiatalokat haza tudjuk csábítani, szükséges bérlakásokat építeni, illetve lehetőséget biztosítani új lakások építésére. Innovatív iparágakat szeretnénk letelepíteni, amelyhez nagy szaktudás szükséges. Van erre már példa, a Grundfosnak és a General Electricnek is van Tatabányán fejlesztő részlege. Ezt folytatnunk kell egy innovációs központ kialakításával, a főiskolával való együttműködés keretében, ahol elindult a műszaki képzés, és a zöldenergiás fejlesztésekre koncentrálnak.

– És a lakosság komfortérzetének növelése érdekében mit terveznek?
– Ezen a területen az elmúlt években nagyon sokat tettünk. Bővültek a városban a szórakozási, pihenési és rekreációs lehetőségek. Ezt szolgálta a Népház és az élményfürdő építése, a sportlétesítmények megújítása, ezekkel elsősorban Óvárosra koncentráltunk. Most egy kicsit az újvárosi fejlesztések fognak következni. Az említett városközponti beruházások mellett kiemelt feladatunk a Konzum jövőjének meghatározása. A MÁV is partner ebben, sőt ő maga kezdeményezte a vizsgálatot, hogy a pályaudvar áttelepíthető-e a Vértes Centerbe. Ezen kívül elegendő energiát kell fordítanunk az egészséges életmód propagálására, közösségformáló, új rendezvényekre is. A hagyományos alkalmakat szeretnénk megújítani, például vissza kívánjuk adni a bányásznap régi fényét, és idén sörfesztivállal színesítjük a programot. Tavaly civilek, civil szervezetek először rendezték meg hagyományteremtő szándékkal a Szelim Napi Regélőt, amely nagy siker volt a rossz idő ellenére. Az önkormányzat idén csatlakozik a rendezvényhez, ezzel szeretnénk elősegíteni a Turul-hegy jobb közösségi kihasználtságát.

Veér Károly