szlovák
HÍRPORTÁL TURISZTIKAI PORTÁL Cégjegyzék Regio Regia Üzleti Magazin Webstúdió Webáruház
-=- Szeretné itt látni a saját ajánlatát is? Vegye fel velünk a kapcsolatot! -=- Regio Regia - A Közép-dunántúli Régió vállalkozóinak üzleti magazinja Telefon: 34/310-971
   Kapcsolat

REGIO REGIA
a Közép-dunántúli Régió Értékteremtőinek Magazinja

Kiadó:
Regio Regia Nonprofit Kft.

ISSN-szám:
online: 1787-3010
nyomtatott: 1785-7074

Szerkesztőség:
2800 Tatabánya, Táncsics M. út 51.

Telefon:
34/310-971

E-mail:
info@regioregia.hu

 

KEM-BRIDGE WEBSTÚDIÓ

KEM-Bridge Net

Iroda:

2800 Tatabánya, Táncsics u. 51.

Telefon:
34/310-971

E-mail:
info@kembridge.hu

 

   MTI

   Tatabánya Kártya

Regio Regia HírportálRegio Regia HírportálRegio Regia HírportálRegio Regia Hírportál


Balatonfüred, a Balaton-part ékköve

Balatonfüred, a Balaton-part ékköve

Balatonfüred a Balaton-part legrégebbi üdülőhelye, lankás dombok közt fekszik az északi parton. A városon halad át a 71-es főút, valamint a Budapestről Tapolcára vezető egyvágányú vasút is. A szomszédos községek Tihany, Aszófő, Balatonszőlős, Csopak, valamint az errefelé szokásos elnevezésű Öreg-hegy, továbbá a Tamás-, György- és Péter-hegyek határolják. Ismertségét a Balaton közelsége mellett elsősorban szénsavas forrásainak és mediterrán jellegű klímájának köszönheti. Területe ma három részből tevődik össze: a vasútvonal két oldalán húzódó őstelepülés, a gyógyforrások körül kialakult régi gyógyhely, valamint ennek két oldalához csatlakozóan a legújabb szállók, kempingek, üdülőtelepek stb. térsége. Az egykori Balatonarács községet 1954-ben csatolták hozzá. Balatonfüred jelentős vitorláskikötő, a Balaton északi partjának fővárosa, több mint tizenháromezer lakossal.

Régmúlt

Füred térsége az őskor óta (neolitikum, bronzkor) lakott. Első név szerint is ismert lakói a kelták, majd a rómaiak voltak. Utóbbiak emlékét számos kiásott épületrom és síremlék jelzi. A rómaiak a Balatont Lacus Pelsónak nevezték; majorságokat, villagazdaságokat építettek a partvidékén, – s főként az északin – szőlőt telepítettek a napos lankákra. A szlávok Balatonnak hívták, nyilván kiterjedt mocsárvidéke miatt. A honfoglaló magyarok néhány ütközet után elfoglalták a tóvidéket is: megtelepedtek, megőrizték és szaporították a falvakat, utóbb felvéve a kereszténységet, templomokat, monostorokat építettek. Nyelvünk legrégibb összefüggő emlékei abban az oklevélben maradtak ránk, amellyel Árpád-házi I. András király 1055-ben megalapította a tihanyi bencés apátságot. A települést Fured néven először 1211-ben a tihanyi apátság birtokösszeírásában említik. Az összeírásból kiderül, hogy ekkorra jobbágyokkal, földművelőkkel, szőlőművesekkel együtt – az apátság füredi népeinek lélekszáma körülbelül ötvennégy, közülük 26 férfinévvel. A település nevének helyesírása a későbbi oklevelekben többször változik, volt Fyured, Fired, Phüred, Feured, Phered, Föred, 1615-ben írják először Fürednek, de aztán még ez is változott sokszor az évszázadok alatt. Mai területén az Árpád-korban öt település állt. Elsősorban a máig is folyamatosan továbbélő – de fontosabb szerepet csak a reformkor óta játszó – Füred. (A település neve a közhiedelemmel ellentétben nem a fürdő, fürödni szóból ered, hanem jelentése: fürjeshely.) Tőle nyugatra Papsoka – a XIV. századtól Siskének nevezik – helyezkedett el, mely rövidesen összeolvadt Füreddel. Papsoka – Siske római-kori villára épült középkori templomának romja a füredi ó-temetőben látható. Füredtől északra a Kéki-völgy napjainkig megőrizte az egykor Kék falunevét. A ma Füred északkeleti részét képező Arács 1954-ig önálló község volt. Az Arácstól délkeletre fekvő Magyaré települést a középkor végére felszívta Arács. A középkorban és az újkorban a környék legjelentősebb birtokosai a tihanyi bencés apátság, a veszprémi püspökség és a veszprémi káptalan voltak. 1717-ben említik először savanyúvizét, majd 1729-ben újra. 1722-ben vegyelemeztették és gyógyvízzé nyilvánították. Ma az itt működő Állami Szívkórházban hasznosítják gyógyászati céllal a források vizét, e mellett a Kossuth-forrásnál, a Berzsenyi-kútnál, a Szekér Ernő-forrásnál és a Schneider-kútnál kóstolhatjuk meg a híres füredi savanyúvizet. A Szívkórházban sok szívbeteg nyerte vissza egészségét, köztük a híres Nobel-díjas hindu költő, Rabindranath Tagore (1926-ban járt itt), akiről sétányt neveztek el a tó partján.

Reformkor

A reformkor polgárosodása új korszakot nyitott Balatonfüred idegenforgalmi életében. 1728-ban az északi partmellék összefüggő szőlőterületén megépült az első fürdőház, a század végén pedig a kisebb-nagyobb nyári lakok mellett már rangos szállodája is épült az addigra felfedezett fürdőtelepnek. Kedvelt találkozóhelye lett a haladó szellemű politikusoknak, művészeknek, történelmi, kulturális szerepe ekkor volt a legkiemelkedőbb. Széchenyi István, Deák Ferenc és Kossuth Lajos éppúgy jártak itt, mint Berzsenyi Dániel, Kazinczy Ferenc és Vörösmarty Mihály. E korból számos műemlékkel, jelentős épülettel, hagyománnyal rendelkezik a város. Utóbbiak közül a legjelentősebb a hagyományos Anna-bál, melyet először Horváth János rendezett meg 1825. július 26-án a füredi Horváth-házban lánya, Anna Krisztina tiszteletére. Ő ezen a bálon ismerkedett meg későbbi férjével, Kiss Ernővel, az aradi vértanúk egyikével. Megfordult a házban egyebek között Berzsenyi Dániel, Garay János, Vécsey Ernő, Noszlopy Gáspár, Vörösmarty Mihály, Wesselényi Miklós és Deák Ferenc is. A XVIII. század építészeti remekei, a Nagyvendéglő, az Állami Kórház, a Kossuth Lajos-forrás kútháza, Pálóczi Horváth Ádám nagyobbik háza, Széchenyi Ferenc kastélya ma is meghatározzák a város hangulatát. Klasszicista stílusban épült Blaha Lujza villája, amelyben a századforduló híres magyar színésznője, a nemzet csalogánya töltötte nyarait 23 éven át. Volt itt nyaralója a jó nevű fürdő-orvosnak, Huray Istvánnak, a Huray-házak birtokosának, ám az e korban épült üdülők közül a legszebbnek a Dőry-nyaralót mondták Füreden, érdemes megtekinteni. Kupolás, jón oszlopcsarnokos kerek épület bukkan elénk a Jókai utca és a Blaha Lujza utca sarkán. A Kerektemplom, melynek tervét Fruhman Antal készítette, alapul véve hozzá a római Pantheon képét, 1841-1846 között épült fel. A Jókai villa 1870-ben készült el kora-eklektikus stílusban. A régi falu és Balatonarács  még számottevő és értékes népi műemlékállománnyal rendelkezik. Az ófaluba – melyet ma már óvárosnak hívnak – vezető főutcán, a Kossuth Lajos utca mindkét oldalán zártsorú, földszintes és emeletes, műemléki táblával megjelölt épületek sorakoznak. A Siske utca vége már erdőbe torkollik, sétaút kezdődik ott és így nagyszerű kirándulóhelye Balatonfürednek. Füred egyik legismertebb épülete a Gombás-kúria (épült a XVIII. század második felében). A köznemesség vagyonosabb, szépet kedvelő, jó ízlésű tagjai építettek ilyen pincehajlékokat szerte a Balaton környékén, ahol az év egy részét töltötték. Balatonfüreden, amely különösen a Zala megyei nemesség egyik kedvelt találkozóhelye volt, ugyancsak bőven sorakoztak egymás közelében hasonló, késő barokk vagy copf stílusban épített pincehajlékok, rendkívül színes képet adva a füredi hegyvidéknek.

Az első dunántúli kőszínház

Balatonfüreden először 1815-ben vagy 1816-ban fordultak meg magyar vándorszínészek. 1821-ben Balog István társulata játszott itt. A Dunántúli Színjátszó Társaság nyári állomáshelyének tervezett Balatonfüreden a fürdővendégek körében végzett gyűjtés után Kisfaludy Sándor 1830. aug. 9-én javasolta Zala vármegyének a Dunántúl első kőszínházának felépítését. A több vármegyére kiterjedő gyűjtés, a természetbeni adományok és a munkajáradék igénybevételével – a tihanyi apátság átengedett telkén – Fülöp József tervei alapján épült fel a 400 nézőt befogadó színház, amely 1831. júl. 3-án nyílt meg, Kisfaludy prológusával és Töpfer-Komlóssy Magyar hölgy című darabjával. A színház felügyeletét Zala vármegye vállalta, főigazgatója Kisfaludy lett. Az egyszerű színpadberendezést Komlóssy Ferenc készítette, aki – előbb a Dunántúli Színjátszó Társaság élén, majd Kassáról nyaranta visszatérve – 1831-1838 között tartott itt nyári évadot. 1847-1851-ben Hetényi József és 1852-1859 között Latabár Endre játszott itt. Ebből a színésznemzedékből többek között Déryné, Kántorné, a Lendvay-házaspár, Egressy Gábor, Bulyovszkyné lépett fel Füreden. 1852-ben a színházat – Ferenc József császár látogatása alkalmából – részlegesen felújították. 1845-1860 között aréna is szolgált a délutáni előadások számára. Jókainé Laborfalvi Róza és Bulyovszkyné Szilágyi Lilla voltak a nevezetesebb színészvendégek.
Az épületet 1868-ban eladták a tihanyi apátságnak, amely 1878-ban lebontatta, helyére a gyógyfürdő került. 1861-től az I. világháború végéig más helyen korszerűbb színkör működött, ahol fellépett Jászai Mari, Blaha Lujza és Prielle Kornélia is. 1878-tól fedett játszóhelyként a Kurszalon – a mai gyógy-szanatórium – nagytermét vették igénybe. A vesztes I. világháború és Trianon után a színkör használaton kívüli épületét az elszakított országrészekből áttelepült menekültek használták átmeneti szállásul, maradványait 1935-ben bontották le.

A közelmúlt

Széchenyi István kezdeményezésére innen indult el 1846-ban az első balatoni gőzhajó, a Kisfaludy. Füreden hajógyár is létesült. Főként a kiegyezés utáni időszakban kedvelt találkozóhelye lett a politikusoknak, művészeknek; ekkor kezdődött a település nagyobb fellendülése, feltöltötték a tó partját, kialakították a sétányt, magánvillák épültek, megépült a kórház déli szárnya. A rendszeres hajóforgalom megindulása, az 1900-as évek elején kezdődő iparosodás, – elsősorban a nagy bányaüzemek fejlődése – valamint az északi part mentén haladó Székesfehérvár-Tapolca vasútvonal, a térség fejlődését a lakosság gyarapodását eredményezték a Balaton vidékén. 1920 és 1940 között számos magánvilla – közöttük Blaha Lujzáé is – társas üdülőház, szálloda és panzió létesült. A vagyonos polgárság előszeretettel látogatta a fürdőtelepeket. Szanatóriumok sora nyílott a gyógyvízforrásokra épülve Balatonfüreden. A II. világháború meglehetősen nagy pusztítást végzett a Balaton-menti üdülőhelyeken, hiszen a front a part mentén vonult végig. Lassan éledt újjá a térség, de az újjáépítés tervszerű kivitelezése, a nagyszabású idegenforgalmi elképzelések tudatos véghezvitele mára hazánk egyik leglátogatottabb térségévé tették e tájat. Hegyvidék és dombság, század eleji pincesorok és hangulatos csárdák, kempingek és kényelmes szállodák sora, a múlt emlékei és a folyton megújuló jelen várják az idelátogatót. A balatoni ember vendégszeretete, a kiváló borok messze földön híresek. 1971-ben Füredet Magyarország első gyógy- és üdülőhelyi városává nyilvánították, 1987 óta pedig „A szőlő és a bor nemzetközi városa”.

A Balatonfüred – Csopaki borvidék

A Balaton, mint egy hőtározó, hőmérséklet-kiegyenlítő hatásával sajátos klímát kölcsönöz a körülötte elterülő borvidékeknek, a vulkáni altalaj pedig egyedi, minerális ízzel gazdagítja a borokat. Mérsékelten meleg és száraz itt az éghajlat, az enyhe tél után hamar megérkezik a tavasz, majd a nem túl forró, de hosszú nyár. Fagykárral nemigen kell számolni. Sokat süt a nap, a csapadék mennyisége azonban nem mindig kielégítő. Erre a borvidékre egyedülállóan jellemző a vörös föld, melynek oka a felszínre bukkanó permi vöröshomok-kő. A Balatonfüred – Csopaki borvidék 1959-ben vált le a Badacsonyi borvidékről. A Balaton északkeleti részén, az Alsóörstől Zánkáig tartó hegylánc lejtőin, illetve a völgyekben 2500 hektár területen húzódik. Két körzetéhez, a Balatonfüred-Csopakihoz és a Zánkaihoz huszonnégy település tartozik. A borok jellege szerint is megkülönböztetjük két területét, a balatonfüredi körzet nedűi testesebbek, tüzesebbek, a csopaki borok savai összetettebbek, mégis lágyak. E történelmi borvidéken a római korból ránk maradt egy Csopak környéki borospince romjaiban, mely más római kori emlékekkel együtt bizonyítja a szőlőkultúra ősi múltját. 1082-ből ismert az első szőlőtermesztésre utaló írott forrás. Eszerint a veszprémi püspöknek is volt Csopakon szőlője. A XIX. században a Furmint, Góhér, Juhfark, Lisztesfehér, Kéknyelű és Sárfehér fajták uralkodtak. A filoxéra-járvány után az Olaszrizlingé lett a vezető szerep, de mellé már más fajták is felsorakoztak: Rizlingszilváni, Tramini, Chardonnay, Sauvignon, Szürkebarát, Ottonel Muskotály, s a kékszőlő fajták főként a Tihanyi-félszigeten és Dörgicsén: Kékfrankos, Zweigelt, Merlot, Kékoportó, Cabernet. Kiemelkedő termékek a Balatonfüredi Rizling, a Csopaki Rizling, a Tihanyi Merlot és a Tihanyi Cabernet.
A Yacht Klub története

Az angol tapasztalatok alapján a magyar főurak egy csoportja 1867. március 16-án megalapította Balaton-Füredi Yacht Egylet néven hazánk első vitorlásklubját. A klub elnöke gróf Batthyány Ödön lett, aki Angliában vitorlázott és versenyeket is nyert. A hazai vitorlássport szárnybontogatását segítette az a tény, hogy egy angol hajóépítő, Richard Young 1881-ben, a mai klubház melletti műhelyében, elkezdte építeni az első vitorlás hajókat. 1882-ben már sor került az első hazai vitorlásverseny megrendezésére. 1884. szeptember 14-én megalakult a Stefánia Yacht Egylet gróf Esterházy Mihály commodorságával. Az Egylet kötelékébe 25 nagyjacht, 30 csónak és 3 motoros hajó tartozott. Klubháza, mely Hausszmann Alajos tervei alapján készült, a mai Vitorlás étterem volt. A vitorlás klubélet és a versenyek rendezése rendszeressé váltak. 1912. június 24-én az Egylet a Magyar Yacht Club elnevezést veszi fel, de a következő évben már ez a név is változik, hiszen belügyminiszteri engedéllyel és a király által is jóváhagyva a Királyi Magyar Yacht Club (KMYC) nevet veszik fel. A KMYC versenyzői vesznek részt először olimpián vitorlázásban, 1928-ban, Amszterdamban. A második világháborút követően 1948-ban a Belügyminisztérium minden társadalmi szervezetet feloszlatott, így történt ez a KMYC esetében is. A klubház és az ingatlan kezelői jogát a Balatoni Hajózási Munkás Sport Egyesületnek adta át. 1951-ben az egyesület neve Balatonfüredi Vasas SC lett. 1964-ben az egyesület a mai klubházba költözött, és nevét újra hozzáigazította a hajógyáréhoz, és felvette az MHD Vasas nevet. A 60-as és 70-es években sok füredi versenyző szerepelt a vitorlázás élvonalában, a válogatottban. 1985-ben a hajógyár neve ismét változott, így az egyesület új neve Ganz Hajó Balatonfüredi SE lett. 1990. április 22-én az egyesület közgyűlése új alapszabályt és új nevet szavazott meg, megalakult a Balatonfüredi Sport Club, mely hat szakosztályt foglalt magában. Az egyesület elnökének egy vitorlázót, Simon Károlyt választották meg. Hosszú előkészítő tárgyalások után a vízitúrázókkal együtt, a vitorlázók kiváltak a BSC-ből, és megalapították a Balatonfüredi Yacht Club közhasznú szervezetet. Elnöke Lettner Adorján lett, a BYC pedig tulajdonába kapta a vitorlástelepet, a rajta levő épületekkel, és a szakosztály tulajdonát képező versenyhajókat. 2007-ben a régi klubház helyére elkészült a sétányhoz harmonikusan illeszkedő új klubház, amely egy építési stratégia első eleme. A BYC utánpótlás nevelése országosan a legjobbak között van, szép eredményeket érnek el külföldön is. Komoly szándék és törekvés a Kékszalag trófea Balatonfüredre visszahódítása, amely történelmi kötelesség. Az egyesület komoly sportdiplomáciai tevékenységet fejt ki, tagjai közül vannak, akik nemzetközi vitorlásszervezetek vezetőségében tevékenykednek, de képviselőik dolgoznak az Európai Vitorlás Szövetségben, a Magyar Vitorlás Szövetség elnökségében, az MVSZ bizottságaiban és osztályszövetségeiben, valamint megyei szinteken is.

Füred ma

Balatonfüred gazdasági alapjait, településalakító adottságait elsősorban gyógy- és üdülőhelyi, valamint az ezeknek a kiszolgálására létesült intézmények képezik. Emellett szőlőkultúrája, a borfeldolgozás, saját helyi ipara (hajógyár), üdülőhelyi és városi intézményhálózata teszi gazdaságilag több lábon álló településsé. Fejlett kereskedelmi- és szolgáltató hálózata a kilencvenes évek magánosítása során igen sokoldalúvá alakult, s szolgáltatási színvonala is felzárkózóban van a kor követelményeihez. A város volt zártkerti területei fokozatosan javulók, színvonalban emelkednek, a belterület részévé asszimilálódnak. A város infrastrukturális ellátottsága napjainkban a települési önkormányzati rendszer adta autonómia talaján rohamosan fejlődik. Vezetékes földgáz-hálózata kiépült és fejlett a telekommunikációs hálózata is. Kereskedelmi hálózata nagy piaccal, áruházzal, bevásárló létesítményekkel bővül, 2010-ben a térség legnagyobb bevásárlóközpontját nyitották meg a városban. Balatonfüreden pezsgő civil és művészeti élet zajlik, a sportéletet pedig az egyre jobb eredményeket elérő férfi kézilabdások szereplése színesíti. A Balaton-part ékköve programok segítségével szinte rá sem lehet ismerni Balatonfüred történelmi központjára, a reformkori városmag ismét régi szépségében pompázik. Elkészült a Balatoni Borok Háza, új képzőművészeti galéria szabadtéri színpaddal, megújult a városrész két központi utcája és a Vitorlás tér. A beruházás során felújították az idevezető öt utcát, az önkormányzat elbontatta a volt szovjet üdülő épületét, amelynek a helyén parkot alakítottak ki, emellett megújult a Széchenyi park, a Rózsa-kert és a Gyógy-tér. Elvégezték Vaszary Kolos hercegprímás, esztergomi érsek egykori villájának rekonstrukcióját, az épületben európai szintű kiállításoknak helyet adó galéria és képtár létesült. Felújították a Jókai Emlékházat és a Városi Múzeumot, ahol többek között helytörténeti gyűjtemény és turisztikai látogatóközpont várja az érdeklődőket. A projekt legfontosabb eredménye, hogy Balatonfüred – történelmi és kulturális értékei megújításával, színvonalas és differenciált kulturális turisztikai szolgáltatások kialakításával, a vonzó települési és gazdasági környezettel – hosszú távon biztosította, hogy régiós szinten is a kultúra és a művészetek városa legyen. A reformkori városrész megújulását követően jelenleg gőzerővel zajlik a régi falut és Arácsot megszépítő legújabb nagyszabású beruházás. Korábban a város legnagyobb munkáltatója a balatonfüredi hajógyár volt, ma inkább a szállodák és a szívkórház a jelentősebb foglalkoztatók. Három építőipari vállalatnak, két húsfeldolgozónak és két kamionfuvarozónak van itt telephelye. Új a város személyhajózási kikötőépülete, és újjáépül a balatoni légimentő szolgálat telephelye is. A városnak három strandja, egy kempingje és több vitorláskikötője van. A Tagore-sétány közepét augusztusban a Borhetek sátrai és padjai foglalják el, a sétányon pedig tűznyelők, utcai zenészek, élő szobrok, artisták és mozgóárusok hada található.

Összeállította: Veér Károly

Lektorálta: Rainer Pál régész-muzeológus, a Balatonfüred és Balatonarács története című monográfia írója

Forrásweboldalak: balatonfured.hu;
balatonfured.org; bfured-konyvtar.hu; balatonfured.xutazas.hu; balaton.varosom.hu; byc.hu; bfkor.hu; borrend.hu; civertan.hu;
egykor.hu; geografia.hu; historia-bfured.hu; hyc.hu; kastely.blogter.hu; lichtneckerandras.hu;
mek.oszk.hu; musessquare.blogspot.com; nfu.hu;
profila.hu; retronom.hu; terebess.hu;
vitorlazas.hu; wikipedia.org

2011.06.07. 10:43
   Regio Regia magazin


136. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



135. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



134. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



133. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



132. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



131. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



130. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



129. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



128. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



127. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



126. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



125. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



124. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



123. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



122. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



121. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!



120. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!



119. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!



118. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!


117. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!



116. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!


115. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!



114. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!


113. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!


112. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!


111. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!


110. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!


109. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!



108. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!    Lapozós verzió!



107. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!  böngészős verzió!  Lapozós verzió!



106. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!



105. lapszám
Letölthető Pdf formátumban!böngészős verzió!Lapozós verzió!


2011. 104. szám pdf

2011. 104. szám lapozós

2011. 104. szám 
böngészős verzió

 


2011. 103. szám pdf

2011. 103. lapozós

2011. 103. szám 
böngészős verzió


2011. 102. szám
böngészős verzió

2011. 102. szám - pdf verzió


2011. 101. szám
(lapozgatós)

2011. 101. szám 
böngészős verzió




2010. 10-12. szám pdf

2010. 10-12. lapozós

2010. 08-09. szám pdf

2010. 08-09. lapozós

2010.08-09. böngészős verzió


2010. nyár

2010. nyár böngészős verzió

2010. nyár letölthető pdf


2010. március-április

2010. március-április böngészős verzió


2010. január-február

2010. január-február böngészős verzió


2009. különszám

2009. Különszám böngészős verzió

Archivum

   Borászati kalauz

A Királyi Régió borászati
és turisztikai kalauza

Lapozható verzió

 

   Hasznos

Új rovatot indítunk portálunkon! Hasznos, megfontolandó tényekről, információkról, problémákról tájékozódhatnak cikkeinkben, ahol természetesen a megoldásról is lehet olvasni!

Tovább >>> 

ÁllásÉpítőiparKisipari gyártóMezőgazdaságSajtó, MédiaVallás
ÁruházFaiparKisipari szolgáltat...MinőségbiztosításSzálláshelyVas, Acél, Színesfé...
Autó, MotorFémszerkezetek gyár...KiskereskedőMobiltelefonSzállítás, Fuvarozá...Vegyipar
Biztonság, Biztonsá...Film, Fotó, OptikaKölcsönzésMűszaki cikkSzámítás- és Irodat...Vendéglátás
BútorFilm-, Mozi-, Szính...Könyv, ZeneMűvészeti tevékenys...Szépség, EgészségVillamosság
CégügyekHobbiKörnyezetvédelem, h...NagykereskedésSzivattyúkÜvegtechnika
CsaládIdegennyelvKözhasznú informáci...Nyomda, Sokszorosít...Szolgáltatás
DivatáruIngatlanKözigazgatásOktatásTakarítás 
EgészségügyIpari üzem, Gyár, B...KözüzemPénzügyTávközlés, telefon,... 
ÉlelmiszerKedvenceinkLakberendezés, Otth...Reklám, DekorációTervezés 
Energia, Fűtés, VízKereskedelemLátnivalókRuházatUtazás